• Böszörményi Zoltán versei: Játék a tűzzel, A sorsom olvasom
• Nagy-Laczkó Balázs: Testvér (próza)

„Demeter Zsuzsa könyvnyi kérdésben követi az immár verssé változottat. Módszereket keres, fon össze, vált, vált le: figyeli, hogyan hat (rá) egy-egy kötet, aztán a kötetek összefüggései révén a képek, verssorok, versek.” – Egyed Emese kritikája.

A költészet görög istenét szólítja meg Egyed Emese legújabb, Paian című kötetében – erről és Arany Jánosról, hovatartozásról, otthonról, az erdélyi irodalomról kérdezte őt Ayhan Gökhan.

„Ennek a költészetnek nem az átfogó társadalomkép bemutatása a célja, hanem az elmélyült létreflexió. Ebben a tekintetben az olvasó feladata eldönteni, hogy az olykor szellemes írásmód képessé vált-e kreatív líranyelvvel vagy a kor fölé magasodó szemlélettel párosulni.” – Egyed Emese Paian című verskötetéről Payer Imre elmélkedett.

Poétikus helyszíni gondolatok Kolozsvárról Egyed Emese Álljunk meg egy szóra estje nyomán

Bálint Tibor, a Csapodi házaspár, Halász Judit, Jáki Teodóz, Koncsol László, Tolcsvay László és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar nevével bővült a hétvégi átadóünnepségen a Magyar Örökség-díjasok Aranykönyve.