A Múzeumok Őszi Fesztiválja alkalmából különleges eseményre toborozták össze a költőket a József Attila Emlékhelyen: Illyés és József Attila versengését felelevenítve szonettpárbajban csaptak össze a lírikusok. A jeles költőkből álló zsűri mellett a közönség is szavazhatott a nyertesre. Bak Rita maga is részt vett a versengésben, élménybeszámolójából megtudhatjuk, kik nyerték a babérokat.

Humorral teli, „hálószobatitkokat kifecsegő” és megindító pillanatokat is tartogató költészeti esten vehetett részt, aki meghallgatta Simon Adri és Zsille Gábor felolvasóestjét. A kitűnően megkomponált műsor versei szinte minden hangulatot életre keltettek az elégikustól az erotikuson át a kacagtatóig – és még swingeltünk is egyet.

„Egyébként olyan volt az egész, mint egy alternatív színház: Tokaj főterén felállítottak egy pódiumot, reflektorok világítottak meg minket a sötétben, néhányan – köztük én is – lámpalázasak is voltak mindettől. De nem volt rossz, sőt zsírszuper!” – Folytatódik Simon Adri minden formalitástól mentes élménybeszámolója Tokajból, sok fotóval!

„Fülünket hegyezve hallgatjuk szavalt és gitárral énekelt verseit, megállapítjuk, mennyire tehetséges, és le is csapunk rá az est végeztével. Gábor kérne tőle elhangzott verseket a Magyar Naplóba, de kiderül, hogy azokat már az Irodalmi Jelen hozza, s ezen mókázva ugratjuk egymást, miszerint elszipkázzuk egymás elől a fiatal tehetségeket.” – Simon Adri jegyzete a Tokaji Írótábor első napjáról.

"Hatvannyolc oldalon keresztül verselni az ürességről legalább olyan trouvaille, akarom írni, lelemény, mint nagyesszét körmölni a semmiről. Mindkét téma az ókortól foglalkoztatja az emberiséget. És a tisztelt emberiség általában mindkét fogalomtól irtózik." – Turczi István könyvéről Zsille Gábor írta meg gondolatait.

„Számomra az esszékötet talán legmegnyerőbb tulajdonsága, hogy gyakorlatilag bármely olvasni tudó korosztály és társadalmi réteg élvezni fogja, ha fellapozza; általános és középiskolások, egyetemisták, kamionsofőrök, ipari tanulók, politikusok, közmunkások, topmenedzserek és nyugalomba vonult drogbárók: tessenek a szavamon fogni.” – Zsille Gábor könyvét Simon Adri ismerteti.

„Arany hús-vér ember volt, zseniális költőként is élvezte az életet” – sikamlós anekdoták és főművének egyik részlete is árulkodik erről. Arany Jánoshoz kapcsolódó körkérdésünkben olyan közismert költő válaszait is olvashatják, aki egy napon született Arany Jánossal.

A hazám a túlparton van, a vonat
kínos lassúsággal halad a rozsdás,
évtizedek óta didergő hídon,
fák a folyó mindkét partján, fák,
a határt elmaszatolja egy hullám.

Csütörtökön Villányban adták át a Filius Ursae-díjat. Pénteken Pécsett adták át, majd megünnepelték Budapesten az idén 5. évfordulójához érkezett Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat, valamint kihirdették a műfordítói díjak nyerteseit is. Az ünnepség különleges koncerttel zárult.

A rendezvénysorozat második napján megtudhattuk, ki az idei Tóth Árpád-díjjal jutalmazott műfordító, az anyanyelvi műsorban pedig Kányádi Sándor mesélt egy Dél-Amerikában élő jeles magyarról. – Második nap, körkép.

A Móricz-ösztöndíjról szóló cikkünkre Zsille Gábor, a pályázatokról döntő kuratórium egyik tagja (MMA) válaszolt. A független pályázók egy részét egyszerűen elmebetegeknek minősíti. Reakciója itt olvasható.

Minden évben nagy érdeklődés és még nagyobb felháborodás kíséri a havi 100 000 forinttal járó Móricz-ösztöndíjak eredményhirdetését. A rendelkezésünkre álló adatok alapján megpróbáltunk néhány tendenciát feltérképezni a döntéssel kapcsolatban.

Zsille Gábor a Kelemen Kör estjén többek között arról mesélt, hogy ideiglenes krakkói lakását maga a (későbbi) római pápa szentelte fel. A költő-műfordítót Payer Imre kérdezgette.

Budapesten mutatkozott be az Akcent című lengyel folyóirat szerkesztősége a Magyar Napló és az Országos Idegennyelvű Könyvtár vendégeként. Elhozták magukkal a frissen megjelentetett lengyel nyelvű magyar költészeti antológiát is, a Még közelebb című válogatást.

Ragyogó napsütésben vágtunk neki az ünnepi lázban égő fővárosnak, ám a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett ünnepi eseményekről hazafelé tartva már porviharon küzdöttük át magunkat a Szabadság hídon.