„Jobb aranyat csinált a császárénál is” – A szebeni Nicolaus Melchiornak tulajdonított alkímiai mise és utóélete című könyvet mutatták be Kolozsvárott az Almásy László Kultúrtörténeti Kör legutóbbi ülésén, a Bulgakov Kávézóban. Az esten az alkímia titkairól tudtunk meg sok érdekeset, illetve arra is fény derült, hogy Erdélyhez is sok köze van.

85 éves korában elhunyt Per Olov Enquist, világhírű svéd író. Az Irodalmi Jelenben többször is foglalkoztunk életművével, az alábbiakban egy 2018-ban készült tudósítással emlékezünk rá.

Álmos biztos nem lett volna, ha részt vesz az Irodalmi Jelen januári lapszámbemutatóján: annyiféleképp idézték meg a költők Arany Jánost, hogy csak úgy sziporkáztak az ötletes és lírai megoldások. Böszörményi Zoltán és Varga Melinda műsorvezetése mellett még sok személyes történet is előkerült a felolvasóktól.

A Nagyváradi Szigligeti Színház vendégjátékát láthatta a közönség a Magyarság Házában a magyar kultúra napja alkalmából – Székely Csaba Bányavirág című drámája került színre Hunyadi István rendezésében.

A mai huszonéveseknek filmbe illő történelem, de átélőinek hosszan tartó rémálmok forrása volt, s több mint két évtizedig kellett pihentetniük, hogy hiteles irodalmi művé érjen – Benő Attila versben, Király Farkas prózában dolgozta fel katonaélményeit a romániai diktatúra végjátékának idejéből. A kettős könyvbemutatón abszurd metaforák, hátborzongató regényrészletek hangzottak el.

A magyar kultúra napját ünnepelte a Magyar Írószövetség és a Magyar Napló Kiadó egy különleges kiadvánnyal: „az antológiák antológiájában” felvonul új századelőnk szerzőinek színe-java. Az esten ízelítőt kaphattunk A századelő versei/novellái/esszéi című kötetekből, a szerkesztők pedig a válogatás szempontjairól, a munka szépségeiről és nehézségeiről meséltek.

A Petőfi Irodalmi Múzeum sajtótájékoztatója felért egy színes irodalomtörténeti kirándulással, annyi érdekes adalék jött napvilágra. Prőhle Gergely az idei év várható eseményei és intézményi fejlesztései között kalauzolt, miközben hallhattunk Arany spiritiszta korszakáról, Kazinczyról mint profi network-építőről és Heinrich Böll magyarországi naplóiról.

A 75 éves Mandics Györgyöt köszöntötte gyűlésén a Magyar PEN Club, melynek estjén a tudós költő két impozáns kötetét is kezükbe vehették az érdeklődők: A Janus Pannonius és a rovásírás kapcsolatát feldolgozó kutatómunka eredményét és az Irodalmi Jelen gondozásában kiadott gyűjteményes verseskötetét.

Az Örkény Színház egyik rendhagyó előadásának szerzői a legnagyobb magyar költők, és úgy tűnik, sikerük felülmúlja a repertoáron lévő legnépszerűbb darabokét is. Mint a színlapon írják: az első „Tyúknál” az volt a kérdés, érdekli-e nézőket, ha a színészek verset mondanak. A másodiknál az a tét, hogy ne ugyanazt a bőrt húzzák le másodszor is a rókáról.

A kortárs magyar irodalom Nemes Nagy Ágnesét és Lengyel Balázsát láthattuk nemrég a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében: Balla Zsófia és Báthori Csaba beszélgetése nemcsak a költő, író, esztéta és műfordító Báthori Csaba életműve miatt volt rendhagyó, az egymásra hangoltság, az értő kérdések és válaszok, a versek és a zene összjátéka olyan volt, akár egy jól felépített, feszes szonett.

A Kortárs folyóirat „Szavakon túl” című sorozatának új estjén három művész, Király Farkas, Markovics Ferenc és Törőcsik Franciska beszélt többek között a hazai és külföldi érvényesülés lehetőségeiről, az internetes jelenségek hatásairól, amatőrizmus és profizmus különbségeiről.

Monumentális művet tett le az asztalra Arany Zsuzsanna irodalomtörténész: megjelent az Osiris Kiadónál az első „igazi” Kosztolányi-életrajz, amely mentes minden ideológiai szándéktól és ferdítéstől. A kötetről Gyurgyák János kiadóvezető beszélgetett a szerzővel és Bónus Tiborral.

Két új megjelenéssel is gazdagodott a Hamvas Béla-kiadások sora: az Álarc és koszorú kötet formában, A bor filozófiája első teljes szövegváltozata pedig hangoskönyvként jelent meg – immár nemcsak a Hamvas-olvasók, de a műveit színészi tolmácsolásban hallgatók nagy örömére. Az Alexandra Pódiumon a szerkesztők mutatták be a kiadványokat.

A világ egy dantei lángrózsa puha kenyérhéjban.

Két fiatal költő, akik tudatosan kerülik a költőnő megnevezést – hogy miért, arra is választ kaptunk az estükön, amelynek vezérfonala az erotikus költészet volt. Varga Melinda és Viola Szandra felolvasása után őszinte és felszabadult beszélgetés bonatkozott ki líráról, testiségről, női- és férfimúzsákról.

Két egészen fiatal szerző és egy „régi motoros” mutatkozott be a TAT Galériában az Irodalmi Jelen estjén: Shrek Tímeával, Tóth Viviennel és Gáspár Ferenccel töltöttünk feledhetetlenül jó perceket.

"Bevezetésképp Láng Balázs színművész tolmácsolásában hallhatott a közönség egy csokorra valót a friss kötetből, majd Nyilas Atilla kérdezte a költőt, szenvedésről, öregségről, a kötet főbb témáiról. A szerzőt is hallhattuk felolvasni, ami mindig különleges élmény, a költő hangja hozzáad a vershez." – Lőrincz P. Gabriella beszámolója szerzőnk, Birtalan Ferenc verseskötetének bemutatójáról.

A 20. század Rózsa Sándoraként rajongtunk érte a kilencvenes években: az igazságosztó betyár, aki elveszi a bankoktól az elsíbolt pénzt, és visszajuttatja a népnek. Az elkövető azóta jó útra tért, és ettől még sokkal rokonszenvesebb lett. Ambrus Attilával, a Viszkis rablóval találkoztunk a róla szóló könyv bemutatóján.

A győri Műhely „Öröm”-számát mutatták be a Nyitot Műhelyben, s bár nem vetette szét a derű a falakat, azért számos izgalmas tanulmány szerzője szólalt meg: Pilinszky költészetétől a gőzfürdők öröméig széles palettán közelítve meg a témát.

A Rózsavölgyi Szalon zenés kamaradarabjai már több író-költősorsot elevenítettek fel, most Szép Ernő szerelmes történetei révén ismerhetjük meg a költő hatalmas szívét és az emberiségbe vetett kifogyhatatlan hitét. A Kérem, én még nem játszottam című előadásban a költőt Trill Zsolt, szerelmeit Bíró Eszter kelti életre.