Szombaton is zajlott az élet a Duna-korzón. A Könyvhét harmadik napjának képes beszámolója Laik Eszter és Varga Melinda fotóival.

Az olvasókat a rekkenő hőség sem riasztotta el, már a déli órákban sokan voltak a második napon a standoknál.

Simon Márton költő ünnepi beszédével megnyílt a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok. Átadták a Szép Magyar Könyv Díjakat is, köztársasági elnöki különdíjban az OSZK Arany200-emlékkötete részesült.

A Kossuth Klubban kerekasztal-beszélgetést rendeztek Arany Zsuzsanna irodalomtörténész új kötetéről. A Pardon című könyv a Kosztolányi szerkesztette híres-hírhedt rovattal foglalkozik. A témát Arany Zsuzsanna, Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó vezetője, Bartha Ákos, Bónus Tibor és Paksa Rudolf történész járták körül.

Míg odakint a nyárias zápor mosta a belváros aszfaltját, bent, a Petőfi Irodalmi Múzeum zsúfolt termeiben – ha nem is aranyat, de – értékes díjakat ért a májusi eső. Pontosabban a tehetség, hiszen az Irodalmi Jelen folyóirat éves díjai mellett a Légy jelen! novellapályázat nyertesei is átvehették jutalmaikat. A zenés felolvasószínházzal kiegészült műsor óriási érdeklődés mellett zajlott.

A Király Farkast közelebbről ismerők jól tudják, ha megszólal, sosem unalmas, amit mond. Talán erdélyi szülőhelye is közrejátszik abban, hogy mondataira muszáj odafigyelni, akár írásban nyilatkozik meg, akár szóban. Az Irodalmi Jelen Könyvek gondozásában megjelent Ha elfogy a fény című novelláskötetéről Böszörményi Zoltán és Novák Zsüliet beszélgetett a szerzővel.

Bródy Sándor unokája, Hunyady Sándor unokaöccse, átélte a háborút, a vészkorszakot, számos országban élt és dolgozott. Egy nála több mint harminc évvel fiatalabb újságíróval, aki a hazai rendszerváltást élte meg, és egy KISZ-lakótelep emlékeit hordozza, annyit beszélgettek, hogy végül kötet lett belőle. Egyikőjüket úgy hívják, mint a nagypapát, csak angolosan: Alexander Brody. A másikuk Nagy József.

Május 16-án a Moszkvai Magyar Kulturális Intézetben mutatták be Böszörményi Zoltán Sóvárgás című kisregényét, melyet Jurij Guszev fordított orosz nyelvre. A bemutatón Hegyi Anita, az intézet igazgatója köszöntötte a szépszámú közönséget, majd átadta a szót Samsa Alexander programvezetőnek, aki bemutatta a meghívottakat: Böszörményi Zoltán írót, Jurij Guszev fordítót és Kozlev Sándor moderátort.

Tatjana Zsitkova Lettországban élő orosz költőnő vendégeskedett az Országos Idegennyelvű Könyvtárban, ahol nemcsak verseit hallgathatta meg Mandics György fordításában a közönség, de egy kicsit az esős-ködös rigai utcákra is odaképzelhette magát.

Hogyan kel életre a különleges, növényi eredetű, ébenfekete vagy vérvörös tinta a rizspapíron, és hogyan kezd párbeszédbe a Tao-te-king a tusrajzokkal – többek között ezt is láthatta az Országos Idegennyelvű Könyvtár közönsége Anna Pantsireva festőművész kiállításán, mindezt a koto nevű, lenyűgöző kínai hangszer dallamától kísérve.

Bár a szeles időben a Millenáris-parkban még a kolbászok is repkedtek a szabad téri sütödék előtt, a könyveket és a fesztivált nem fújta el a szél, egész nap hömpölyögtek ki-be az érdeklődők. Képes hangulatjelentés a 26. Nemzetközi Könyvfesztivál zárónapjáról.

A 26. Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be az Előretolt Helyőrség Íróakadémia szerzőinek friss köteteit. Hét szerző, hétféle látásmód, hét egészen eltérő hang vers, próza és esszé műfajában – Deres Péter műsorvezető Bagi Ivánt, Böszörményi Zoltánt, Falusi Mártont, Horváth Imre Lászlót, Marcsák Gergelyt, Márkus Andrást és Shrek Tímeát kérdezgette. –Tudósítás és hangulatképek a fesztivál szombati napjáról.

Napló az Előretolt Helyőrség kárpátaljai irodalmi karavánjáról

A 2019-es Versmaratont a költők és a közönség dicséretes kitartásán túl még egy program is nevezetessé teszi: idén először adta át a Magyar Írószövetség a Debüt-díjakat. Három kiemelkedően tehetséges fiatal vehette át az elismerést, akiket Petőcz András, Smid Róbert és Nagy Koppány Zsolt méltattak.

Két prózadebüt kötetet jelentetett meg idén az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, mindkettő témájában és stílusában is rendhagyó rövidprózákat tartalmaz. Shrek Tímea Halott föld ez és Vöröskéry Dóra Röpképtelen madarak című novelláskötetét a márciusi, illetve az áprilisi szakmai hétvégén mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Sokan Fülöp Gáborként ismerik, de tudjuk, hogy ő Boldogh Dezső – ezen a néven jelent meg új kötete is a Magyar Napló Kiadónál. A Türjei Zoltán vezette esten a társadalomkritikus iróniától a virtuális világtól való idegenkedésig sok minden szóba jött. Kókai János és Varga Zoltán Bachot és Vivaldit játszottak, és még parádés paródiák is színesítették az estét.

Már-már úgy tűnt, megmenekül a sorsa elől, amikor az váratlanul utánanyúlt, és a költőnek végül nem volt maradása itt, közöttünk. Borbély Szilárd alakját és műveit idézte fel a Hadik Irodalmi Szalonban Márton László és Mészáros Sándor, a szövegeket és a megzenésített verseket Bárdos Deák Ági és Darvas Kristóf szólaltatták meg.

A régi hagyomány szerint idén is a déli harangszó után csendült fel a Himnusz a Petőfi Irodalmi Múzeum, azaz a Károlyi-palota kertjében, hogy az egybegyűlt írók, költők, olvasók vagy egyszerűen csak érdeklődök megemlékezzenek történelmünk legnevesebb márciusáról. Nagy Koppány Zsolt Mikszáth szavait hívta segítségül, hogy visszarepítse a hallgatóságot a múltba.

A magyar költészet alig ismert, egészen korai nyomait tárta fel hallgatósága előtt Mandics György, akinek előadását népdalok, citera- és gitárjáték, valamint vetített képek is színesítették a Magyar Művészeti Akadémia estjén.

„Mindig költő voltam, csak nem mindig voltak verseim” – fogalmazott az Álljunk meg egy szóra beszélgetéssorozat januári meghívottja, Sántha Attila a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban.