1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke és ideiglenes köztársasági elnök. 1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. Országgyűlési mandátumáról lemondott, párttagságát szüneteltette. 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-áig töltötte be. Ugyancsak 1995-ben megkapta a NOB Olimpiai Érdemrend arany fokozatát. Tíz éves elnöki periódusa alatt végig kimagaslóan vezette a politikai népszerűségi listákat. 

Mi, akik úgy tudjuk, futó elefántot a hátunkra kapjuk, földobjuk a kocsira, egyszer csak azt érezzük, emberfeletti kínokat kell kiállnunk, ha a karunkat emeljük. Szétnézünk, látta-e valaki. Azután megpróbáljuk még egyszer. De többször nem, mert beleizzadunk a fájdalomba. – Onagy Zoltán tárcája

Megint divatba jött az Osztrák–Magyar Monarchia. Nem csak Molnár Ferenc édes-bús darabjait játsszák számos budapesti színházban, de sikere van Bánffy Miklós regényeinek és olyan festőknek, mint Munkácsy, Rippl-Rónai, avagy Lotz Károly. Körülnézve lakásunkban én is találok néhány tárgyat, amely még a tizenkilencedik századból, illetve 1914, az első világháború kitörése előtti békevilágból való – Gömöri György tárcája

Feltámadni hajnalban szokás, és Mauyori a szokások rabja volt. Feltámasztotta hát a laptop fedelét is, és várta izgatottan, mi bukkan elő a képernyőn. Mindig ugyanaz,  akárhányszor támad föl a halandó. "Ez a jó az inkarnációban, ez a nyugalom" –  gondolta a doktor, és nézte a monitort.

Ágis ma azt mondaná, hogy felejtsétek el a nagy hasznot, amit mások verejtékes devizahiteléből reméltek, felejtsétek el mások adósságát, vagyis „égessük el az adósleveleket”. – A szegedi Somogyi Könyvtárban Bessenyei-kiállítást rendeztek. A kiállításhoz Weiner Sennyey Tibor írt rövid ajánlót.

Itt van például a klasszikus francia vicc. A kis párizsi Maurie-t, szóval Mórickát megkérdi a tanító, hogy egy liter tejben hány deci van. Móricka így felel: Hat deci tej és négy deci víz. Franciaországban ez jó vicc, nálunk pedig jó tej.

Ahhoz képest, milyen sűrűn élt, hányféle narkót, alkoholféleséget, biszexuális figurát használt az élet ellen, elég sokáig húzta. Ennyibe, de inkább a felébe, Közép-európai író ötven környékén belehal. "Az anyag, eltérően az alkoholtól vagy a fűtől, nem arra való, hogy jobban élvezd az életet. Nem dob fel. Az anyag, életforma."

​​​​​​​A háború után kész, konyec filma. Püskiéknek is, a népi mozgalomnak is. Illyés Gyula zsebre vágja a lángot, az melegíti, miközben a magyar népi mozgalomnak nem éppen kedvező folyamatokhoz asszisztál derűsen. Amint Parasztpártot Veres Péter – elhivatottságból, és Rákosi parancsára beszónokolja a Baloldali Blokkba (volt ilyen, nem vicc), a Püski kiadót is államosítják (mint valamennyi magánkiadót). – Az alábbi írás 2009-ben született 

Az is érdekelt (persze), hogyan csinálta, a szalon nem borult, nem kezdődött el a klikkesedés, az egymás gyilkolászása, egymás szeretőinek lenyúlása. A titok triviálisabb, mint gondolhatnánk. Az inkább férfi, mint nőtermészetű - szemre alig látszik rajta - Gertrude azért lehetett olyan hosszan a szalon szeretett gazdája, mert nőt szeretett (40 évig egyet). Így aztán soha nem került összetűzésbe – a szerelem vége többnyire csapkodás, hisztéria, elmebaj – a szalon férfi- és nővendégeivel. Nem akarták egymást meghágni, legyűrni, nem akarták akarni egymást. Értették, megértették. Férfiak - férfihangon.

A mesebeli 81 – ennyi ma Csoóri – nem tesz magabiztosabbá Csoórival kapcsolatban, annak ellenére, hogy. Ebből következően Pécsi Györgyi irodalomtörténész és főszerkesztőasszony tízéves kritikarészletével (Kortárs 2001/6) hajtunk fejet, ha fejet hajtunk.

Német volt, nyomdász volt, korábban aranyműves. Nevéhez köthető a mozgatható (mobil), kirakható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálása.
Róla nevezzük el - mi hálás utókor – Gutenber-galaxis néven – a kultúra valamennyi ága-bogát, az internet megjelenéséig. 

Zárójelben, de mert fontos tényező a nagyregény életében, megjegyzendő: az 1922-ben megjelent Ulyssest a nép jóerkölcsére veszettül vigyázó hatóság 1936-ig, tehát 14 évig betiltotta az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban, ami feltétlenül jó reklám, Joyce maga sem találhatott volna ki hatékonyabbat. És az is megjegyzendő az elkeseredés szélén botladozó kezdő írók számára, hogy 1907-től huszonkét kiadó utasította vissza a Dublini embereket, míg végre 1914-ben Dublinban megjelent. Normális író a hatodiknál kételékedni kezd tehetségében, szemétkosárba vágja a kötetet.

Mindemellett Komjáthyt, aki 1880-tól balassagyarmati tanár, leveri a szerelmi balsors. Beleszeret egyik tanítvány leánykájába, aki viszontszereti. Ez a XIX. században se megfelelő ajánlólevél, erkölcstelenség címén kirúgják, száműzik. 1887-től, hogy az élet kerekebb legyen, német nyelvet tanít a színszlovák Szenicen. Itt írja meg Balassagyarmattól búcsúzva Búcsú Abderától című versét. Abdera ókori trákiai város. Az abderaiak a szülőföldjére hazalátogató Demokritoszt kinevették és bolondnak tartották. Az odalátogató Euripidészt pedig meg akarták verni. Abdera az önnön stipiditásában sülő-fővő, elégedett magyar kisváros megfelelője.

Találok a neten egy félmondatot kettejükről, idehozom kölcsönbe, pontosabban aligha foglalható össze: "állítólag Keszinek is voltak emberi vonásai, nyilván Hajnal Anna ismerte ezeket". Ha költészetét tekintve létezhetne Hajnal Anna a százharmadik születésnapon, az ok is elevenen él még, amiért mégis halott. A kékcédulás választásokkal kezdődő szoros kontraszelekció a jobbakat is altatja. Aztán lesz, ami lesz.

Ivott, füvezett, nagy volt a pofája, mint mondják róla. Ami nem rossz. Az élet sokféle jóból áll. Hatszor nősült, kilenc gyereke született. Na igen. Amerikai. Szélsebesen nősülnek, válnak. Amerikai író megteheti. Magyar író, ha nagy keservesen elszánja magát hirtelen felindulásból (hirtelen felindítja valami selymes szűrbe öltözött bűbájos), hogy otthagyja az örökasszonynak szánt örökasszonyt, gyermekei anyját, még ezerszer meggondolja, hogy ügyvédhez forduljon. Ha mégis, egyszer tán belefér. Másodszorra recseg a kerék, ropog a jég. Harmadszori ismétlés után mehet a híd alá. Ott a helye.

Élmény volt meglátogatni boltíves mennyezetű lakásában (amelyet, persze, elvett tőle az állam és kegyesen csak azt engedélyezte, hogy magas lakbér ellenében benne maradhasson), egyszerűen elegáns biedermeier bútorok között, szép porcelán csészékből teázgatva. Ebben a régi, sziklapincéjű házban vészelte át a második világháborúnak a Várban különös kegyetlenséggel lezajlott borzalmait is. – Sárközi Mátyás tárcája

A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben minden fiatal költő nagylászlóul akart, vagy szeretett volna írni. A kor másik hasonló költőóriása – Juhász Ferenc – követhetetlen, másolhatatlan, azonnal felismerhető. Akiben motozott némi versfaragó haljam (és kiben nem motozott, költőnek rang volt lenni akkoriban), és Nagy Lászlót olvasott, minden korábbi epigon-változatot, kísérletet eltúrt, mint az S100-as. Maradt a tiszta, letarolt, csábítóan követhetőnek látszó Nagy László hatás. És a csapda bezárult. A kerek, acélosan gömbölyű, légiesen könnyed, gondosan kimunkált versek csapdájába a dilettáns beragadt, a tehetség türelmesen beépítette eszközkészletébe, ami beépíthető, és úszott tovább a korabeli versek tengerében, újabb használható költői metódus után kutatva.

Létezik a politikánál sokkal elemibb szintje hatalom és szabadság kérdésének. Ha a test kiszolgáltatottá válik, az élet egész minősége a tét. Boldogabb országokban a segítségnyújtás, a gyógyítás modern rítusaiban épp olyan tisztelet mutatkozik meg, mint az orvosokhoz való viszonyban. Laik Eszter tárcája.

Arról se beszélünk, mi van, ha megéri a Horthy-évtizedeket. Sőt. Mi akkor, ha megéri Rákosit, Kádárt, ha netán Aczél elvtárs érzi magát felelősnek versei minőségéről dönteni. Megeshetett volna ez a szörnyűség, hiszen 1977-ben töltötte volna a százat. Nem beszélünk erről sem. Minek. Nem érte meg.

​​​​​​​Az Egy korty tenger + ezt miért nem így, azt miér úgy – összenőve.
Minthogy Fekete Gyula rádiós hangként kerül adatrögzítésre, később, sokkal később csúszik össze a harcos íróval, a könyveivel, a regényeiből készült filmekkel, ráadásul Az orvos halála is így jár, pedig statisztálok, mert a közeli vasútállomás óriás hársai alatt forgatják bizonyos jeleneteit, és pedig az az író is ott téblábol és unatkozik a forgatásokon.