tartja a kagylót, nem jön a válasz,
vár, vár. bástyákra gondol, erős falakra,
melyeken fémkarmok szaggatják véresre az eget.
zárt toronyszobára, ahol egy lány
a szelindekfára hurkolja haját.

vizes hajjal sírsz
odabent, hogy ne hallja senki;
de hiába próbálkozol, hangosabb
vagy a hajszárítónál. Tizenöt percet
engedsz meg magadnak; amikor letelt,
kikapcsolod a zúgást.

Nádasdy Ádám 70. születésnapjára jelent meg Nyírj a hajamba című verseskötete. A közelmúltban megnyílt Magvető Caféban a költővel Nyáry Krisztián beszélgetett – nemcsak költészetről.

befut a fekete vonat
és kövek nem mozdulnak.

az őrzés egyetlen módja a veszteség,
porladó körvonalak markából fény folyik,
ahová lecsöppen, új halál sarjad,

Régi tapasztalat, hogy szombaton csak az menjen könyvfesztiválozni, aki bírja a tömeget, a trópusi meleget, mosolyogva tűri, hogy percenként nekimennek, jól tud tülekedni és sorban állni. Persze, a jutalom sem marad el, hiszen a szombati csúcson találkozhatunk a legnagyobb eséllyel kedvenc írónkkal-költőnkkel.

A Könyvfesztivál nyitónapját követően pénteken elkezdődött az igazi pezsgés. Nádasdy Ádámtól Shakespeare-fordítói fogásokat leshettünk el, Vámos Miklós Rudolf Péterrel játszott improvizációt, cseh barátaink egy pompás antológiát mutattak be, és még színesebbnél színesebb programok özöne várta a látogatókat. – Képes beszámoló péntekről.

A létezés világos pillanatai sötétek. Egyetlen rövid, gondterhelt életünk van, ám ezt a bizonyosságot valahogy túl kell élni. Túlélni pedig úgy lehet, hogy magunkhoz vesszük a felejtés gyógyfüveit. Az ókori görögök (akik pedig folyton emlékezésre gyúrtak) tudták ezt.

A Költészet Napján több évtizedet barangoltunk be Budapesten: a Pinceszínházban az „ősünnep” kezdetét elevenítették fel, míg a Magvető Kávézó megnyitása a jelenből üzent a jövőnek.

Eltűröm, ha leköpnek,
Utcahosszat löködnek.
Mint kitömött menyétek,
Úgy élek, hogy nem élek.

2016 nyarán nyílt meg Budapest szívében a Penna Bölcsész Könyvesbolt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont elárusítóhelye. A hangulatos, nem is olyan kicsi zug fontos szemléletváltást tükröz: a tudomány a poros levéltárakból szó szerint kilépett az utcára, és piacképes kínálattal áll elő. Szulyovszky Szilvia boltvezetőt és Bardi Bettyt, a Történettudományi Intézet kiadványszerkesztőségének a munkatársát kérdeztük a megalakulásukról és a jövő lehetőségeiről.

Monumentális művet választott tárgyául a FISZ „Kritikustusa” című sorozatának legutóbbi beszélgetése: Roberto Bolaño 2666 című, elsöprő sikerű regényfolyamát. A Fiatal Írók tusázói: Bartók Imre, Sipos Balázs, Urbán Bálint, Zelei Dávid.

A Petőfi Irodalmi Múzeum X beszélget Y-nal sorozatában Frideczky Katalin novelláskötetéről beszélget a szerzővel Laik Eszter szerkesztő, közreműködik Havas Judit.

Az éppen egy éve elhunyt Kertész Imrét megidézve szervezett emléknapot a Szépírók Társasága, a Magvető Kiadó és a Kelet Kult Irodalmi Café. A budapesti Kertész-sétát követően este Fehér Renátó, Gács Anna, Krusovszky Dénes, Sándor Iván, Spiró György és Turi Tímea olvastak fel Kertész-hommage-okat.

A mi időnk gyorsabban telik és lassabban,
Mintha egy óriási homokóra
Mérné, amiben porszemek helyett
Bolygók vannak

azon az éjszakán
vérmes szemmé vadul a hold
figyel
púpozik
karmot növeszt

Eddig száz fát ültetett, ismeri a nyaktekercset és megannyi fű-fa-madár nevét, Jack London nyomában jár, és körbetúrázta a fél világot. Az irodalmi élet rejtélyes névtelenje, pontosabban a nagyon is emlékezetes nevű Centauri, aki az Irodalmi Jelen szerzője is, élőben mutatkozott a Prae.hu estjén.

Hálóingben, szárnyakkal
ülök háztetődön
a tömör semmi fölött

a bűn mögött csak emberarcok vannak,
az eszméken túl, hol eszmék nem lehetnek,
mi húsból van, arra ne merjen fogadni

A Petőfi Irodalmi Múzeum március 15-i ünnepségén Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke a szellemi időszámítás összehangolásának fontosságáról beszélt. A múzeum egy meglepetéssel is készült: kiállították Barabás Miklós Petőfi-portréját, amely eddig egy magángyűjtő tulajdonában volt.