Kolozsvári számmal mutatkozott be Erdély fővárosában, a Bulgakov Irodalmi Kávézóban a Magyar Konyha című gasztronómiai magazin. A folyóiratról, az erdélyi és a magyar konyháról Lévai Anikó, a szerkesztőbizottság elnöke, Vinkó József főszerkesztő, Szőcs Géza költő és Orbán János Dénes költő, a kávézó tulajdonosa beszélgettek.

Kisdiákoknak való olvasmány-e a Légy jó mindhalálig, konfliktusok akortársakkal, a „Nyugat parasztja” – néhány kulcsszó Szilágyi Zsófia Artisjus-díjas irodalomtörténész Móricz Zsigmond című monográfiájának kolozsvári bemutatójáról.

Kényes témáról, az erdélyi irodalom nagy alakjainak besúgói múltjáról folyt az Írók és a hatalom című beszélgetés a kolozsvári Bulgakov Kávézóban, Stefano Bottoni történész és Könczei Csilla néprajzkutató-antropológus közreműködésével, akiket Orbán János Dénes kérdezett.

A hetvenéves Király László költőt, írót, műfordítót köszöntötték pályatársai, a Helikon és a Székelyföld című folyóirat, az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus, valamint a Kriterion Könyvkiadó a hét végén Kolozsvárott. Az ünnepi rendezvényen a költő legfrissebb verseskötetét is bemutatták.

“Engem az az irodalom érdekel, ami az emberek életébe belemegy, a saját magukkal való találkozást bármilyen módon segíti. Az ember a műalkotásokban magával beszél, a magáról való tudását akarja finomítani” – állapította meg Barnás Ferenc a kolozsvári Bretter Körön, ahol legújabb regénye volt terítéken.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház Költői estek című sorozatának legutóbbi vendégével, Vörös Istvánnal többek között a versolvasásról, a cseh humorról és az irodalom mágikus erejéről beszélgetett Karácsonyi Zsolt.

Középkor és valóságshow, musical és ezerarcú halál, irónia és líra – ellentétek, amelyek jól megférnek a Kolozsvári Állami Magyar Színház legújabb produkciójában. A nemzetközileg is elismert társulat a most induló idényben is gazdag kínálattal várja közönségét.

Boka László nagyszabású irodalomtörténeti vállalkozása, az Egyszólamú kánon? strukturális problémái ellenére alapvető megállapításokat tartalmaz mind az elmélet, mind pedig az elemzések terén.

Szőcs Petrát Kétvízköz című, első verseskötetének megjelenése apropóján kérdeztük Kolozsvárról, Budapestről, álmokról, pókokról és irodalmi estekről.

A 11. Félsziget Fesztivál második és harmadik napján nemcsak a bulikra, koncertekre és egyéb szórakoztató jellegű programokra voltak egyre többen kíváncsiak. A Helikon a völgyben rendezvénysorozat második állomása, a Tartsd a ritmust! címet viselő felolvasó délután is népszerű kulturális program volt, ahol László Noémivel, Karácsonyi Zsolttal, Bálint Tamással, Pethő Loranddal, Horváth Előd Benjáminnal találkozhattak az irodalom kedvelői.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában tartott évadzáró ünnepségen Tompa Gábor, az intézmény igazgatója értékelte az elmúlt évadot. A premierek, a műsoron lévő előadások, a külföldi vendégszereplések, a díjak és elismerések mellett a Ványa bácsi századik előadása is a társulat színvonalas és kemény munkáját dicséri.

A kolozsvári egyetem bölcsészkarának szakkollégiuma, a Láthatatlan Kollégium estjén Horváth Andor és Selyem Zsuzsa beszélgetett a radikalizmusról a művészetben és az irodalomban. A moderátor Keszeg Anna volt.

Kubiszyn Viktorral beszélgettünk Drognapló és a Könyvhétre megjelent Foglaltház című kötete apropóján irodalom és kábítószer kapcsolatáról, terápiáról és visszaesésről, valamint az Evangéliumról.

Jónás Tamás Lassuló zuhanás című, a Magvető Kiadó gondozásában megjelent verseskötete öt év lírai terméséből válogat. Az Atha Sam Roma Összművészeti Fesztivál keretében – a Szépírók Társaságának A könyv utóélete elnevezésű programja támogatásával – mutatták be a Király utcai Gödör Klubban.

Három napra Kolozsvárra látogatott Mario Vargas Llosa, a perui származású, Nobel-díjas író. Május 20-án, hétfőn a Babeş-Bolyai Tudományegyetem díszdoktorává avatták, előző nap megtekintette a Román Nemzeti Színházban az Ezeregyéjszaka általa írt színpadi adaptációjának előadását.

Száz éve, 1913. május 26-án hunyt el Temesváron az egyik legnagyobb magyar nyelvtudós, a székely Szentkatolnai Bálint Gábor. Kortársai mellőzték, az utókor pedig még annyira sem ismeri (el) úttörő kutatásait a magyar nyelvészet terén, mint szellemóriás földije, Kőrösi Csoma Sándor esetében.

KritX

Muszka Sándor Sanyi bá című kötete székely egypercesek gyűjteménye, amely az illusztrációkkal és a hozzá tartozó cédével a szórakoztató próza egy sajátos típusát teremtette meg.
 
 

Szálinger Balázzsal a Köztársaság című legújabb kötete kapcsán beszélgettünk a divatba hozott politikai költészetről, drámairodalomról, Kolozsvárról, erdélyi és magyar szekértáborokról, megrendelt szövegekről és a harmadik világháborúról.