Egy napra még visszatér a nyár,
végigbiceg a kórházfolyosón,
csattog a mankó, ahogy elhalad,
mit kerestek itt,
hol a madár se jár.

Érezhetem a kizöldült és virágzó fák susogását, a tarkított fű bódító illatát, a tiszta ég nyugalmat nyújtó csendjét, békéjét. A dombokat, a patakok, a folyók morajlását, megnyugtató, tiszta kobalt-, türkiz- és poroszkékjét, smaragd-, veroneze és nedvzöldjét. Az éjszakák hidegségét, félelmet keltő sötétjét, zörejét. A ragyogó holdat és csillagokat. A színeket...

Ősök vagy hősök? Vagy mindkettő? Mennyire tekintjük őseinket hősöknek? A mindennapi hősökre is emlékezünk? Ott a kiállítás címében a H betű után a + jel, megerősíti-e a tárlat ezt a szellemesnek szánt címet? A H nem válik néma H-vá? Mindenki lehet hős, mint híresség is, ha csak néhány percre, ahogy Andy Warhol mondta? Hogy vagyunk az őseinkkel és a hőseinkkel? A mai jelenben miként jelenik meg a múlt, miként látjuk a múltat? Újraelőhívás ez, bár a múltról beszélünk, de ez a múlt a jelenben létezik, mi konstruáljuk, adjuk meg keretét, helyezzük kontextusba.

Elbeszélő költeményt írt halál közeli élményéről Böszörményi Zoltán. A költő és két beszélgetőtársa, Mészáros Sándor és Varga Melinda különleges időtér-utazásra, filozófiai-költészeti kalandtúrára hívja az érdeklődőket. Ne hagyja ki, látogasson el március 21-én a délután öt órakor kezdődő bemutatóra az Írók Boltjába!

Vajda Jánost Ady „nagy elődjének”, „szent rokonának” nevezte. A reformkor hajnalán született költő legszebb „siratója” költészetünkben az 1848-as szabadságharcnak. A válogatásban szereplő versei a kevésbé idézett művek közé tartoznak, ám kiemelkedő példái annak, milyen remekül ötvözte Vajda a keserű iróniát a drámai felindultsággal és akár a fanyar humorral.

A félelmet keltő, szeles hangzavart magába záró éjszakát felváltja a madarak egymást túlharsogó, kórusként felcsendülő, végtelenbe tűnő, a napkeltét dicsőítő himnusza. A természet nem hazudik. Megmutatta pompázó szépségét, minden szorongást elsöprő, gyógyírt hozó valóját, megnyugvást borított a táj fölé.

Száznegyvennél is több érdeklődő volt kíváncsi az aradi Jelen Ház nagytermében tartott a legutóbbi Irodalmi Jelen-estre, ahol Böszörményi Zoltán Kényszerleszállás Shannonban és Varga Melinda Sem a férfiban, sem a tájban című kötetét mutatták be.

Ott álltam, és megköszöntem, hogy annyi elutasítás után mégis hazahívtak abba a kisvárosba, ahol mindig megbuktam, megakadályozták, hogy tanulhassak. Ahol, míg a szeretett Szüleim éltek, jól érezhettem magam.

Nem szerelem, valami más volt. A szerelem mulandó. Megaláz. Ma van, holnap nincs.

Különleges mulatságra hívja meg az Irodalmi Jelen kedves olvasóit és nagyra becsült szerzőit. Az Arany János-emlékév záróakkordjaként hatalmas versbulit szervezünk január 30-án este hét órától a TAT Galériában (Budapest, V. Semmelweis u. 17.).

M. Szabó Imre 2002-ben portréfilmet készített az akkor 94 éves dr. Teller Ede atomfizikussal. A kétrészes videót, amely Teller Ede otthonában. Az alábbiakban a beszélgetés szerkesztett változatát olvashatják, valamint Teller Bush elnöknek címzett levelét, illetve az atomfizikus véleményét a klónozásról.

Ezeket a könyveket szerettük legjobban 2017-ben

Az Irodalmi Jelen 2017-es évi öt legolvasottabb interjúja, esszéje és könyvajánlója

Kedves Olvasóink, összegyűjtöttük a 2017-ben legolvasottabb prózáinkat és műfordításainkat. Csak egy kattintásra vannak önöktől – reméljük, az ünnepek alatt/között kellemes élményt nyújt majd az (újra)olvasásuk. Toplistás szerzőinknek szívből gratulálunk!

Ezek voltak 2017-ben a legolvasottabb vers- és debütpublikációk az Irodalmi Jelenen. Gratulálunk a szerzőknek a több tízezres látogatottsághoz.

Két világot, külön utakat látunk, amelyeket át-átmetsz egy-egy időszelet, egy-egy konstelláció, időbeli egybeesés. Nem esett messze az alma a fájától. A közös kiállítás jelzi, hogy művésztársakról beszélhetünk, nemcsak anya–lánya kapcsolat fűzi össze kettejüket. Egymást erősítik, sőt versenyeznek is egymással, a szó legnemesebb értelmében.

Azt, hogy a madár gondoskodik fiókáiról, a kicsinyeit eteti, félti és védi, a gyermek kifejezően tudja festményén jeleníteni. Vagy hogy a tengerben a nagy halak hogyan nyelik le a kis halakat...
A legötletesebb meseszerű házakat a gyermekeink építik, és berendezik őket.

Az otthonnak olyan helynek kell lennie, ahol teljes béke van, ahol védelmet érzek, megnyugvás van, jól érzem magam. Kiegyensúlyozott, harmonikus. Az alkotásban, újat teremtésben is teljes védelmet, biztonságot nyújt, ahol egy fárasztó nap után megpihenhetek. Elbújhatok a világ elől, és csak akkor jövök elő onnan, mikor én akarok. Ahol nem félek, nem bánt, nem üldöz senki.

„Ő Dsida Psalmusa, ő Kinizsi tánca a kenyérmezei csatatéren, és ő Kinizsi Pál, Magyar Balázs, Báthory István és Zápolya szobra Kolozsvár főterén. Ő a csatából elkéső Zápolya, és ő a temesvári piacon megégetett Dózsa György.” – Szőcs Géza beszéde Az erdélyi magyar szellemi élet a 21. században címmel megrendezett konferencián hangzott el.

„Olvassa el ezt a tájékoztatót a gyógyszerről, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” – Szőcs Géza irodalmi betegtájékoztatója, ami nem sok jóval kecsegtet.