-
Juhász Kristóf
Karanténbörleszk székelyeknél
Létezik már a karanténirodalom fogalma? Mindent fölcímkéző korunkban hadd létezzen csak, és mivel minden olvasó pontosan érti, mire gondolok – elvégre az utóbbi években is ezen bolygón élt – a definiálgatást mellőzve beszélgessünk inkább arról, mire is jó ez nekünk.
-
Juhász Kristóf
“Az első tárcám, úgymond, egyfajta altató volt”
Milyen volt Székelyföld a világjárvány idején, hogyan gondolkodnak egy kis faluban a pálinkafőzdébe betévedő fehérnépekről, a kaszát ragadó színészről, az egyéni előadóművészből hogyan lesz író – a hónap alkotójával, az első tárcakötetetével debütáló Zorkóczy Zenóbia színésznővel Juhász Kristóf beszélgetett.
-
Zorkóczy Zenóbia
Kaszáló színésznő, avagy ufó a Székelyföldön
Leművésznőztek a faluban a munkások. Gondolom, a szomszédoktól hallották, hogy előadásokat is tartok.
Aztán volt olyan karakán az egyik munkás, hogy megkérdezte:
– Milyen iskolát végzett maga, hogy művésznő lett?
– Színművészetit.
– Itt valahol a megyében? – méregetett csodálkozva.
– Nem, Kolozsváron.
– Kolozsvááárooooon?
Paff. Ilyen messze már nem tudott követni képzeletben, lehet, hogy sose utazott odáig. Pedig csak itt van, ehelyt. -
Vencz Balázs
Embertől állatig, állattól emberig
Az állatokban mint fogalmak nélkül élő lényekben könnyen megtalálhatjuk azokat az apró örömöket, amelyek a kételkedések nélküli pillanatokban rejlenek, és az örökkévalóságnak szólnak. -
Kovács Újszászy Péter
Balkáni álom
Mohák álmodnak nyelved alatt.
A városra fátylat lélegzetünk terít. -
Ferencz-Nagy Zoltán, Lázár Kinga
Az „állatos költő/állatok költője” jelző nem stigma, hanem ismertetőjegy
Borges, Hemingvay, állatok antropomorfizálása, szerelmes versek, levélregény, performantivitás és kortárs irodalom – kulcsszavakban erről beszélgetett Kovács Újszászy Péterrel, aki ősszel az Irodalmi Jelen debütdíját vehette át, Ferencz-Nagy Zoltán és Lázár Kinga.
-
Kovács Újszászy Péter
Húsvét vasárnap
Siratlak téged az ünnepi asztalnál, siratlak, lélegző öröm. Először óvatosan jöttél, két héttel később már vártál. -
Bene Zoltán
,,Ég a földdel össze(f)ér”
Beszélgetés L. Móger Tímeával
L. Móger Tímea 1981. május 20-án született Zomborban. Doroszlón, egy vajdasági, nyugat-bácskai szórványtelepülésen él és alkot. Költő, újságíró, művelődésszervező, a Nyugat-Bácska Portál szerkesztője, a Kuckó Gyermeksarok elnöke, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács tagja. Verseit, kisprózáit rendszeresen publikálja vajdasági és Kárpát-medencei irodalmi és művészeti folyóiratokban, társszerzője több antológiának.
-
-
Diószegi Szabó Pál
„Vagány magány”
L. Móger Tímea legújabb kötetéről
Vannak kitüntetetten szép pillanatok a recenzens életében, amikor az olvasott versek hatására úgy érzi, jó újra- és újradefiniálni a versek fogalmát, hiszen az, amiről írni készül, korábbi eszközeivel már nem vagy nem úgy fogható át számára. L. Móger Tímea új verseskötetének olvasása ilyen momentum.
-
L. Móger Tímea
Pillangó ha…
versek
Kérges földbe mélyesztett körmök. Fájdalma. Befelé nő tovább. Lágy alma.
-
Böszörményi Zoltán
A gondolat ikaroszi szárnya
Az ontologikus állapot, melyben a tenger hullámaihoz hasonlóan a lent és a fent, a mindenség ellensúlyra törekvése tükröződik, Sohár Pál több versében fellelhető. A gondolat ikaroszi szárnyalása a nap máglyája felé a költői cselekvés önmarcangoló aktusát szimbolizálja.
-
Sohár Pál
Tavaszi séta februárban
A költői táj ege hideg és idegen a szilárd földről nézve, de ha a betűk zenéje feloldja a józan ész-övet, és lemossa a célszerűség mérgezett ingét, -
Varga Melinda
A nagyon komoly verseskötetek elijesztik az olvasót
A februári hónap alkotója az Irodalmi Jelenen Sohár Pál, aki 56-os menekültként került Amerikába, angol nyelven kezdett el verselni, költeményei nagy népszerűségnek örvendenek a tengerentúlon. Nemrég megjelent Őszi verslábnyomok című, első magyar nyelvű verseskötete. Számos jelentős kortárs magyar alkotót lefordított angolra, többek között Faludy Györgyöt, Farkas Árpádot, Kányádi Sándort, Szőcs Gézát, Mezey Katalint és főszerkesztőnket, Böszörményi Zoltánt is.
Kalandregénybe illő életútjáról, legújabb verseskötetéről és a magyar kortárs líra amerikai fogadtatásáról kérdezte őt Varga Melinda. -
Csornyij Dávid, Szalai Klaudia
Úgy jártam, mint Kányádi a hatalmas fenyőfával
Mandincs Györgyöt kérdeztük legújabb videóinterjúnkban. Vajon milyen kapcsolatba hozható a tudományos-fantasztikus irodalom és kommunizmus; hogyan négyszögesíthető a kör, és mi a kedvenc szava rovásírással Mandics Györgynek, a januári hónap alkotójának? Csornyij Dávid és Szalai Klaudia kisfilmjéből ezek is kiderülnek. -
„Én nem a lustáknak írok”
Záhonyi András beszélgetése Mandics Györggyel
Nyolcvanadik születésnapját ünnepli egyik legsokoldalúbb tudósunk és művészünk: matematikus, íráskutató, költő, műfordító, és még hosszan sorolhatnánk tevékenységeit. Felfedezéseivel nem egyszer kivívta a hivatalos tudományosság rosszallását, ám előadásain hallgatósága leesett állal figyeli okfejtéseit és izgalmas szellemi kalandozásait a magyar múltban.
-
Szorongatja mindenki elrendelt jövőjét – videó
Mandics György verseiből olvas fel
A januári hónap alkotója, Mandics György A kör négyszögesítése című, összegyűjtött verseit tartalmazó kötetéből olvasott fel az Irodalmi Jelen kamerája előtt. A kisfilmet Csornyij Dávid és Szalai Klaudia készítette.
-
Mandics György
A remény peremén. Covid-kórház
Részlet a regényből
III. rész
Zörög a guruló hordágy. Visznek fel. Látom a liftet, látom a fiúkat. Ők nem kis hercegek. Ők nagyon valósak. Benyitnak egy szalonba. Csak három ágy. Kettő foglalt, én az üres harmadikra kerülök. Egy kék köpenyes doktornő jön. Haján, most jól látom, vörös háló, nyilván, hogy könnyebb legyen a fertőtlenítés.
-
-
Jel az időben
Mandics Györgyöt köszöntik barátai 80. születésnapján
Nagy Dénes
Mandics 2 x 40 év, azaz 245Egy különleges ember és megannyi különleges szám