• Varga Melinda

    Erős introvertáltság vezetett az irodalomhoz

    Mély, szenzíbilis, látomásszerű, finom festményversek – ezekkel a szavakkal tudnám összefoglalni Kopriva Nikolett líráját, akinek nemrég jelent meg Kővé zsugorodott ország című verseskötete. Háborúról, gyermekkorról, álmokról, hegyekről, Istenről és fákról beszélgettem a szerzővel.
  • Viola Szandra

    „Csak amikor elhallgatsz, akkor tűnik fel”

    Kopriva Nikolett Kővé zsugorodott ország című kötetéről            
           Azt is mondhatnám, hogy a Kővé zsugorodott ország című kötet visszatérő témája a háború és a nemzeti identitás, ugyanakkor az ellenkezőjét is állíthatnám, mert a képek és poétikai állítások Kopriva Nikolett verseiben annyira összetettek, hogy sokkal inkább a minket körülvevő környezettel való összefonódást példázzák, a létbe vetettség koordinátáit keresik, mintsem a jelen vagy a múlt konkrét tényeire építenek.
  • Kopriva Nikolett

    Görbe ország görbe fáján

    álmában megöli az eltévedt gyermekkatonát. földbe ássa magát, reszket.
  • Kopriva Nikolett

    Kedden kígyó gyomrában ébred

    végül kővé zsugorodik egy tenger mélyén.
  • „Csak az van elveszve, aki elveszettnek érzi magát”

    Beszélgetés Nagyvarjasi Szabó Istvánnal

    Tudása páratlan; aki őt hallgatja, olvassa, az az érzése, hogy maga a történelem szól belőle. Mindezt utánozhatatlan humorral, „szögedies” ízekkel, hangulatokkal beszéli el. Sarkadon él, de a határ másik oldalán született, talán ezért is szemlél mindent több oldalról. Nagyvarjasi Szabó István idén márciusban 75 éves.

  • ​​​​​​​Laik Eszter

    „Nem mese az gyermek”

    Nagyvarjasi Szabó István 75 éves

    Historia est magistra vitae. Talán mindannyiunknak ez az első „latinélménye” az iskolából, legalábbis az első latin mondás, amelyet megtanulunk, legkésőbb az első történelemórán.

    Ha valaki a saját, hús-vér létezésével igazolja ennek a bölcsességnek az érvényességét, az bizonyosan Szabó István – mégpedig a Nagyvarjasról való, megkülönböztetendő ezzel sok más nevezetes Szabó Istvántól.

  • Nagyvarjasi Szabó István

    Amikor miénk volt a Főtér!

    Igen ám, de közben riasztották a népi milíciát. Röndözzük le ezöket is – rikkantotta egyik vitézünk – mos mán úgyis mindegy! Csak úgy visszakézből, leröndözték azt a tucatnyi közeget is. – Nagyvarjasi Szabó István novellája.
  • Nagyvarjasi Szabó István

    ​​​​​​​Emlékek, nem csak felkérésre...

    Rég volt... 1972 szeptemberétől 1988 novemberéig tartott szentegyházi világom. Hangulatok, érzelmek, pillanatok, esetek, tervek emlékei nyüzsögnek. Csak a szépre, igazra, emberségre emlékezhetem, nem tehetek róla, nekem ilyen emlékeim vannak, és nem az idő szépíti meg őket. Ülhetsz a záptojáson évekig, akkor se lesz belőle csirkepaprikás. Ami hamisság, hitványság és bunkóság előfordul mondandómban, arról nem a székelyek tehetnek. Együtt tapasztaltunk, reméltünk és hittünk.

  • Nagyvarjasi Szabó István

    Megszámláltattál… És híjjával találtattál… Darabokra szaggattatol...

    Bánffy Miklós – Sopronért 
    Gróf losonczi Bánffy Miklós már külügyminisztersége előtt is fogalom volt. Eredeti, nagy képzelőerővel megáldott szelleme, sokoldalú műveltsége, fegyelmezett gondolkodása  maradandó alkotásokban csúcsosodott ki. – Nagyvarjasi Szabó István tanulmánya.
  • Kép: Török Máté
    Nacsinák Gergely András

    A remeték fohásza

    ő ki a hajnal előtt jár mécslángként a hegyeken illan amint a nap eljő nyargal a köd hátán százszemű harmat nézi hol jár merre tekereg csendül a gyermekláncfű zizzen a búzavirág
  • Nacsinák Gergely András

    A Négycentes esszék-sorozatból

    A semmiség műfaja

  • Juhász Kristóf

    Hangsúlyok helyeződnek át

    Beszélgetés Nacsinák Gergely Andrással

    – Mielőtt találkoztunk a budai Kelet Kávézóban, utánanéztem, mit csináltál itt legutóbb: Arcimboldo rémálmai, avagy az arc naturalizálása a modernitás kezdetén címmel tartottál előadást. Itt találok egy kapaszkodót sokrétű munkásságod szövetében, az ortodox ikont, ami szintén portré. Az ikonok és Arcimboldo reneszánsz furcsaságai között nagy távolság van. Te ezt hogyan hidaltad át, illetve milyen a viszonyod egyáltalán a portréhoz?

  • Nacsinák Gergely András

    A szamariai asszony vasárnapja: Kút és vödör

    Vasárnapi prédikáció

    Ma a vödörről szeretnék beszélni.
    Amikor az Úr és a szamariai asszony találkoznak Jákob kútjánál, és Jézus azt mondja: inkább neked kellene tőlem vizet kérned, az asszony ezzel vág vissza: „hiszen vödröd sincsen, a kút pedig mély”. Kétféle mélységről van szó ebben a történetben – a kútról és a lélekről. Az asszony a kút mélységéről beszél, az Úr pedig az asszony lelkének mélyeiről.

  • Rimóczi László

    Az optikai csalódások gyönyöre

    „Témáit kellő alázattal kezeli, akár a hibák szépségéről, akár a költészet és az okkultizmus közti kapcsolatról ír. Semmi sincs túlvilágítva vagy elkenve: a szerző a saját gondolatkörnyezetét, élményeit és világnézetét megdöbbentő érzékenységgel ábrázolja, sűríti, sajátos, letisztult látásmódjával pedig hatásosan érzékelteti is velünk.”

  • Nacsinák Gergely András

    A Cianotypiae-sorozatból

    Török Máté képeihez

    Amíg én is itt laktam a házban, a tisztáson, az erdő közepén, én sem tudtam, mi az erdő. El kell menni innen ahhoz, hogy megtudd. És visszanézni. Akkor, de csakis akkor, egy csapásra megérted.

  • Bene Zoltán

    Az irodalom lényege a gondolatébresztés

    Beszélgetés az 50 éves Sándor Zoltánnal

    Sándor Zoltán író, műfordító 1973-ban született a vajdasági Nagybecskereken, jelenleg Szabadkán él. 2003-tól a Magyar Szó napilap újságírója, 2013 óta az Újvidéki Rádió Szempont című kulturális műsorának munkatársa. 2000-től 2007-ig a muzslai Sziveri János Művészeti Színpad elnöke, a 2004 és 2016 között megjelenő Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztője. 1997 óta publikál. 2002-ben jelent meg első, Sár című verseskötete. 2003-ban kiadott, Az élő J. K. című novelláskötete óta prózát közöl. Szerb nyelvről fordít. 2011-ben Herceg János-díjat kapott.

  • Sándor Zoltán

    Egy házasság története

    Több mint egy hónapja voltunk házasok, amikor egy este szóvá tettem aggodalmaimat Mihálynak. Mint aki őszintén meglepődött szavaim hallatán, furcsán rám nézett, és azt mondta, ő azt gondolta, ha egy év járás alatt egyszer sem hoztam szóba a szexet, akkor ezután sem teszem.

  • Bánki Éva

    A jövő megszűnt, mielőtt elkezdődhetett volna

    Sándor Zoltán Apátlanok című kötetéről

    A kötetcím rögtön fókuszba állítja a XX–XXI. századi magyar irodalom nagy témáját, az apát és az apátlanságot. Ami azért is különös, mert nem mindegyik novella hőse „apátlan”, nem mindegyik szöveg tematizálja nyíltan az apátlanságot, nem olvashatunk ebben a remek kötetben klasszikus apakeresős történeteket.

  • Sándor Zoltán

    A művésznő álma

    Tudom, ott vannak az esetleges párhuzamos világok, de lehetetlenség ide-oda ugrálni közöttük, mindegyikben kizárólag egyetlen élet élhető le, az összes többi, alternatív lét örök rejtély marad a maga univerzumát lakó embernek…

  • Fekete J. József

    Sándor Zoltán 50

    Sándor Zoltán 2023. december 19-én tölti be ötvenedik életévét. A vajdasági Nagybecskerekhez tartozó Muzslán született alkotónak van mire visszatekintenie a jubileum alkalmából.