-
Irodalmi Jelen
KIRÁLYCSELEK – Orosz István játszmái
Az első szó a „fehtür”, könnyű felismerni, hogy itt a fehér és a türkiz szavak eleje összegződött. Képzeletünkben a kékeszöld szín világos árnyalata, tejesre hígult pasztelles tónusa jelenik meg.
-
Irodalmi Jelen
HALLHATATLAN DALOK – Faludi Ádám versei
az idő hangulatához öltözöl
porzol a lépcsőn lemenő aktban
egy nagy üveg
marcel duchamp van veled -
Irodalmi Jelen
PAUL VERLAINE: Szaturnuszi költemények – TÉREY JÁNOS új fordításában
Vörös hold és párolgó láthatár;
A hatalmas rét füstölögve alszik
Táncos köd mélyén, béka hangja hallik
A sás közül, mit borzongás kuszál -
Irodalmi Jelen
A démonok megindítása – KRIZBAI SÁNDOR festményei – NAGY ZOPÁN esszéje
Küzdünk a nemléttel, hogy rák(k)ényszerítsük a létre,
Megkopogtatjuk a csendet, zenét követelve tőle.
Végtelen tereket foglalunk egy lábnyi papírlapra,
Vízözönt árasztunk szét egy hüvelyknyi szívből. -
Irodalmi Jelen
LÉLEKBUROK – László Melinda festett és rajzolt képei
A test, ez a tárgyiasított, agyonkínzott kéreg, kultikussá hamisított, műtárgy-szerepbe kényszerített matéria a lélek megformálásának, létezése bizonyításának egyetlen eszköze és esélye. -
Irodalmi Jelen
Debreczeny György: BECKETT-DALOK (26–50) – Jakatics-Szabó Veronika képeivel
Bennem is nevetgél valaki
akár a mosogatórongy
Most fogok elesni majd
múltidőben -
Irodalmi Jelen
HANS SACHS: A SZŰKÖLŐ KUTYUSKA - farsangi komédia
Mesterségem nincs híjával
csalásnak és árulásnak,
ördög-ebnek hívhatnának.
Mit nem lát meg ördögi szem,
azt is kiszagolom, s viszem.
Hans Sachs -
Irodalmi Jelen
VÉRMESEN KOMOLY – (kis)(magyar)(paródia)
Feszes, későgótikus ég alatt
néma és barna állat,
Európa - mondtad s megcsókoltalak.
És eltörtem az állad.
(Orbán Ottó: Heves Vagy Ágnes) -
Irodalmi Jelen
Versposzter – PILINSZKY JÁNOS
Sírásunk mindent egybemos,
tűzvésszé mázol minden lángot,
mint a hétágú gyertyatartón
a hét szál gyertya, életünk -
Irodalmi Jelen
Arcok közül az igazi – KŐHÁRFA – Endrődi Szabó Ernő-emlékest + VIDEÓ
Jó? Felforgató, sodró, fájóan intim, csodaszép. Hullámzik és sodor a vers, a zene – mintha nem is lenne külön szó erre; együtt vannak. - Tóth Kinga az ENDRŐDI SZABÓ ENDRE-estről -
Irodalmi Jelen
EGY ISTENT KIÁSTAM – Páskándi Géza versei - válogatás
Hang- és képtekercsek!
Idős időtlenség-szalagok!
Uram, épp te ne tudnád, mekkora kín,
ha rosszul tekered föl a kapcád? -
Irodalmi Jelen
Gaál József – Nagy Zopán: TÖRT KÖVÖN ÁRNYÉK – együtt.járás
A vers olyan
szabad lehet
(költő nélkül),
mint a lánc,
mely elengedte
a kutyát… -
Kettétört toll – RÚMÍ, perzsa szúfi költő versei
Én vagyok a gyűrü és a lények lánca,
A teremtés foka, az erény és vétek,
Én vagyok, ami van, s az is, ami nincsen,
Dzseláleddin, tudod, én vagyok a lélek.
(Komjáthy Jenő: Dzseláleddin Rúmi) -
Irodalmi Jelen
MÁR MINDÖRÖKKÉ - versek ENDRŐDI SZABÓ ERNŐ kiadatlan Maul Melan-ciklusából
lényedbe az elmúlással szeretnék végleg belopózni
ha meghalok föld álá viszem az arcod
szétázó fogsorom jéghideg vizekre
bolyhos férgek csillámló hadára testálja ízed
szétcsorgó szememből kimarja rideg agyaggá
oldja a föld Iúgja lenti mosolyod -
Irodalmi Jelen
MÉLYSÉGES RÓZSÁK – Jorge Luis BORGES versei – Várnagy Ildikó jegyzetével
Én vak vagyok és tudatlan, de látom,
hogy sokféle az út. Minden dolog
végtelen sok dolog. Te zene vagy,
egek, paloták, folyók, angyalok,
mélységes rózsa, meghitt s végtelen te,
kit az Úr megmutat majd holt szememnek. -
Irodalmi Jelen
URBÁNUS POÉMÁK – Jakatics-Szabó Veronika és Rónai-Balázs Zoltán versképregény kiállítása
A képregény-forma alapvetően nem kíván meg epikus jelleget, vagyis cselekményt; hiszen a líra is – amelynek cselekménye többnyire nincs – lineárisan épül fel, különválasztható, kisebb gondolati elemekből. Egy képzőművész ezeket az egységeket képekké tudja alakítani.
-
Irodalmi Jelen
ÉLETMÉRLEG - Mayer Éva grafikusművész portréja
Transzparencia, átláthatóság, áttetszőség és átvilágítás. A dolgok legbelsőbb jellege, működése mást mutat, mint ahogy azokat kívülről látjuk. Ha kívülről szemlélődünk, jelentőségüket nem fedezhetjük fel tökéletesen!
(Mayer Éva) -
Irodalmi Jelen
IGÉNY ÉS TEHETSÉG - Cikkek és kritikák az Újholdból, az Újholdról
A legönellentmondóbb próbálkozás a humánum gazdagságáról való lemondással, a már-már hagyományos teljesség-igény elsorvasztásával kísérelni meg a környezetnek árnyalatosabbá tételét, gazdagítását, különösen nálunk, ahol a szellemi élet egy igen fejletlen szellemiségű, kevéssé polgárosult társadalom felett vívódik.
Lengyel Balázs: Babits után -
Irodalmi Jelen
Verstörténés – NAGY SÁRA – Harminckettő (versciklus)
Szilánkos némaság
körülzár.
Szétpukkadnak
hólyag-galaxisok.Lepereg az agyag.