Bánkövi Dorottya

    Budapesten született 1994-ben. A Városmajori Gimnáziumba járt ének-zene és dráma fakultációra. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar szakán 2017-ben szerzett diplomát, Erasmussal fél évet töltött Kolozsváron a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen. Szintén az ELTE BTK-n szerzett mesterszakos oklevelet, Erasmussal a bécsi Universität Wien-en tanult egy szemesztert. Volt kulturális újságíró, 14 évig hegedült, zenekarozott, a Príma-díjas Angelica leánykarnak 11 évig volt tagja. Gyermekkora óta ír verseket, néhány éve prózát és drámát is. Nyolc éve fényképez, költészet és fotográfia intermediális kapcsolata foglalkoztatja, valamint az, hogy miként maradhat meg tartósan istenhitben és emberszeretetben.

    2020-ban jelent meg A női test biztonsága című debütkötete a KMTG–Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában.

    2021-ben Móricz Zsigmond Alkotói Ösztöndíjban részesült.

    2022 októberében az Irodalmi Jelen Költészeti díjával tüntették ki.

     

     

    Fotó: Hegedüs Márton 

  • Csornyij Dávid , Szalai Klaudia

    Az eleve létező életre hívása

    Villáminterjú Bánkövi Dorottyával
  • Viola Szandra

    Hol van a női test határa?

    Maurice Merleau-Ponty a világot hússzerű közeghez hasonlítja. A változás, az elmúlás és annak átélése is a „hús-jellegből” fakad. Ebben a matériába vesző univerzumban azonban mind az identitás, mind az én örökös veszélyben van.

  • Kovács Újszászy Péter

    Fáradt menedék

    A versbéli femme fatale elunja régi szerepét. Fáradt, és torkig van azzal, hogy férfiművészek tucatjai írnak verseket hozzá, vagy éppen az ő hatására keltenek életre zeneműveket.

  • Csornyij Dávid, Szalai Klaudia

    A tökéletes büntény egy idézet

    Arcot a versnek sorozatunk Bánkövi Dorottyával
  • Bánkövi Dorottya

    Lépcsőházi monológok

    Az idő játékgép,
    majd elfogy a zseton, leáll a szerkezet,
    új lakók jönnek, módosulhat az énkép,

  • Demeter Arnold , Kovács Újszászy Péter, Varga Melinda

    Némajáték a város felett

    Versreakciók Bánkövi Dorottya fotóira
    Úgy élünk, mint az indiánok, fészektől tollhullásig.
  • Bánkövi Dorottya

    Fagyott nő, a kiégett égnek háttal

    Elkövető az áldozat. Magával
    piperetükrében ma szembenézett. 
    Fagyott nő, a kiégett égnek háttal.
    A tökéletes bűntény egy idézet.

  • Bánkövi Dorottya

    Álomnapló

    Életerős csecsemők  koszlott kórházteremben. Szülni fogok. A gyerek már befordult, a vajúdást várom, nem vajúdok.
  • Ilyés Krisztinka

    Zsebtükörré zsugorodott

    „Amit az utamnak tekintek, annak csak egy szelete az irodalom, ami hozzásegít ahhoz, remélhetőleg, hogy más tekintetben is tudjak fejlődni, és talán mindeközben másoknak is ad valamit. Az irodalom számomra nem út, hanem útitárs, amire – így alakult – egy kicsit jobban tudok már támaszkodni, mint a zenére vagy a fényképezésre, és néha sokkal jobban, mint az emberekre.” – Bánkövi Dorottyával a pályakezdésről, első könyvéről, irodalom, zene és fotográfia viszonyáról, a női identitásról és teremtőerőről Ilyés Krisztinka beszélgetett.

  • Csornyij Dávid, Szalai Klaudia

    Filmünk az Irodalmi Jelen díjátadó gálájáról

    Filmfelvétel az Irodalmi Jelen Aradon megtartott díjátadó gálaestjéről.
  • Üveggolyókkal játszik az ég

    Szemelvények az ünnepi antológiából

    „Lábujjaid újszülött ötösikrek.

    Terrakotta törzsüket csókolom.

    Tükrös gyöngyház-feje van mindegyiknek.

    Hideg patak fut végig combodon.”

    (Faludy György: XXXIV. Fülledt éjszaka, 2)

  • Izer Janka

    És közben muzsika szól

    Bánkövi Dorottya első kötete, A női test biztonsága a férfiúi akaratot kereső és vele szembeszegülő vágy és teremtőerő esszenciája. A kötet erre a folyamatra épül: a négy ciklusra osztott versek első negyedében a keresés, a testiséggel, az irányíthatatlan ösztönökkel való szembesülés, a férfiak megismerése mutatkozik meg. A második rész a csalódás ciklusa, a harmadik ennek feldolgozása, az utolsó pedig a teremtés ideje.

  • Irodalmi Jelen
    Bánkövi Dorottya

    Téli álom

    Bánkövi Dorottya
  • Bánkövi Dorottya

    Kötetajánló: A női test biztonsága

    Kíméletlen és karcos költészet a Bánkövi Dorottyáé. Ez ne riassza vissza a nyájas olvasót, mert izgalmas és rendhagyó, gyakran sokkoló, de nem ritkán gyönyörű verseket fog találni ebben a könyvben, melyek lírai alanya hol a femme fatale, hol a bizonytalan, félénk nő/kamaszlány, de leginkább a világ történéseit különleges szemszögből ábrázoló és értelmező érzelmes gondolkodó. Ám legyen karnális vagy metafizikus vers, a szerző a legparányibb félelem és gátlás nélkül tárulkozik ki, és zavarba ejtően bánik el mindenki mással is. Szerencsés az, akivel csak pimaszul. Bizony, olyan dolgokról olvashatunk itt, amikről még a poéták sem merészeltek beszélni.

  • Irodalmi Jelen

    Ady maszkjában

    Az Irodalmi Jelen tavalyi versösszeállításának felelevenítésével zárja az Ady-évet.

    Ezer este múlik ezer estre,
    a vérem csak hull, hull, egyre hull,
    különös fantommal csatázom,
    orvul gyilkol és kegyetlenül:
    a láthatatlan Nagyúr.

  • Bánkövi Dorottya, Berka Attila, Eszteró István

    Ady, a tizenegyedik parancsolat

    A nincsen himnusza – kortárs versek Ady Endre halálának századik évfordulójára

    Hullámzik bennem a százéves csend.
    Soha nem múló ima vagy. Mindig lobogó kiáltvány.
    Dogma. A tizenegyedik parancsolat.

  • Vállak tornácán tüzes ujjak ballagnak le-fel

    Az Irodalmi Jelen fiatal szerzőit huncut kis költői játékra kérte fel. Walt Withman Ének magamról című költeményét kellett továbbgondolniuk, amely Böszörményi Zoltánt, lapunk főszerkesztőjét is megihlette, Az irgalom ellipszise című verseskötetében szereplő Csak kezek, és lábak, és fejek és Randevú című verseiben hivatkozik a műre, egyes költői képeket vendégszövegként emel be. Szerzőink ezekhez a versekhez is kapcsolódhattak, nemcsak az amerikai költő szövegéhez. Arra voltunk kíváncsiak, a legfiatalabb költő-írónemzedék hogy viszonyul a testpoétikához, milyen új megközelítési formákat és kifejezésmódot használ a téma körüljárására.

  • Insomniás Magyar Napok

    Éjjel fél három van, az Insomniában megindultak a fények valamerre. A földszinti betonteraszra kihelyezett italhűtők élesfehér, a kocsma gyérzöld és piros lámpái körbe-körbe mozognak, de a természetes fény mintha végleg elkerülné Kolozsvárt. 2018. augusztus 24., péntek, Magyar Napok. A morajlás nem csitul, ahogy szivárognak el a magassarkús, minibe öltözött nők és topis, nevető tinédzserek, úgy erősödik fel a hangja egy óriási szakállba vesző szájharmonikának. Régi kommunista nóták, Székely Himnusz, miegymás, ami összekeveredve a felszínre törhet ebben az órában egy idős íróból.  

  • Bánkövi Dorottya

    Randevú az ördöggel

    A kezed helyén kioldó –
    könnyű láncként csüng alám,
    derekamra fonódik.
    Nem engedi, hogy elhagyjam a szobát –
    a tér a tied.

  • Műfenyők közönyéből nem nőhet megváltás – Az Irodalmi Jelen kortárs verskarácsonya

    A fény tisztásán
    magamra találok.
    Mi talmi,
    meg sem látom.
    Ücsörgök éjben,
    fényben.
    Hívogatlak, merészen.