„A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül,
és nem alul, hanem felül, és nem a láthatóban,
hanem a láthatatlanban”.

Az Irodalmi Jelen Karácsonyi Zsolt tanulmányával emlékezik Bréda Ferencre, lapunk szerzőjére, több szerkesztőtársunk közeli barátjára.

Erről a névrokonról, erről a fiúról, akit Brédának hívtak, mint egy brabanti várost, talán saját verssoraival mondhatjuk el a legfontosabbat, mely strófáról majd felismerhető lesz a hely, hogy hova temettük – ha jónak látjuk, hogy sírját ezekkel a sorokkal jelöljük meg.

Három órát beszélgettünk, gyerekkorról, Déváról, a felolvasónődről, a világról, a szellemről, a párizsi évekről, a nőkről. A nyilvánosságnak szánt változatból a lényeg persze kimaradt. Ha sok mindent mond el az ember, bolondnak nézik, vágjunk. Tudjuk, mi! – kacsintottál, s meggyújtottad a huszadik cigarettát is, nagyokat köhögve, káromkodva közben.

A világ egy dantei lángrózsa puha kenyérhéjban.

Összeállításunkban a kolozsvári irodalmi rendezvényeken elhangzott humoros mondatokat idézzük föl.

Miben rejlik a nyelvi alkímia, hogyan kötődik Bréda Ferenc legújabb műve Ciceróhoz, miért levelez a szerző a jövő olvasójával – mindezt és még sok minden mást is megtudhattak a kolozsvári Bretter Kör évadnyitó ülésének részvevői.

Bréda Ferencnek gyerekkorában mese helyett mitológiai történeteket olvastak fel, diákként teológiával , skolasztikával, ezotériával és alkímiával foglalkozott. A diktatúra idején az Echinox szerkesztője, a rendszerváltás után pedig a Bretter Kör és a transzközép mozgalom elindítója. Kolozsvár emblematikus figurája hatvan éves, ennek apropóján Boros Lóránd etnológus beszélgetett vele az Almásy Körön.

A mítosznak meghatározó szerepe van az emberi gondolkodásban. A mitológiai történetek megértése nemcsak az egyén, hanem az emberiség problémáira is választ adhat – vélte Mítosz mögötti mítosz című kolozsvári estjén Bréda Ferenc író, költő, esztéta.

“Engem az az irodalom érdekel, ami az emberek életébe belemegy, a saját magukkal való találkozást bármilyen módon segíti. Az ember a műalkotásokban magával beszél, a magáról való tudását akarja finomítani” – állapította meg Barnás Ferenc a kolozsvári Bretter Körön, ahol legújabb regénye volt terítéken.

Horváth Előd Benjámin számára olyan az írás, mint a tetoválás, bele van égetve a bőrébe, lehetne ő a magyar beatköltő – állapították meg a kolozsvári Bretter Kör legutóbbi vendégéről, akinek verseihez Balázs Imre József írt vitaindítót.

A Kolozsvári Magyar Napok hétvégi irodalmi rendezvényeire meglepően sokan voltak kíváncsiak. A Bulgakov terasza zsúfolásig megtelt Szilágyi István szerzői estjén, de Sántha Attila új kötete, Bréda Ferenc könyvbemutatója és a panegirikusz-péntek is szépszámú közönséget vonzott.

Arany Ágnes, Bogdán László, Böszörményi Zoltán, Bréda Ferenc, Farkas Árpád, Géczi János, György Attila, Kemény Tamás, Ladik Katalin, Lövétei Lázár László, Makkai Ádám köszöntik a hatvanéves költőt.

Vargha-Jenő László pszichológus volt a vendége az Almásy László Kultúrtörténeti Kör legutóbbi találkozójának a kolozsvári Spritz kávézóban. A teltházas est előadója az elmebetegségek történetéről, mai meghatározásáról, valamint az alkotók, művészek normalitásáról és őrültségéről beszélt.