„Én a nyelvet személyiségem részének tekintem, és éppúgy munkaeszközöm, mint ahogy egy író számára a személyiség többi része is munkaeszköz, a megélt élet is munkaeszköz, és a nyelv ennek értelmében a megélt élet része. Éppen ezért nem tudom megmondani, hogy szeretem vagy nem szeretem azt a nyelvet, amely anyanyelvem, mert ezt testrészeimről sem tudom megmondani. Nem sok értelme van ezen morfondírozni, ez adva van, ez csak az élettel együtt volna elvehető.”

    Márton László (Budapest, 1959. április 23.) író, drámaíró, műfordító, esszéista, tanár.

    Budapesten született és nevelkedett. 1978–1983 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-német-szociológia szakon végezte tanulmányait. 1984–1989 között a Helikon Kiadó szerkesztőjeként dolgozott. 1990 óta szabadfoglalkozású író. Első könyve a Nagy-budapesti Rém-üldözés (1984) című novelláskötet.

     

    Regények

    • Menedék. Beszély (1985)
    • Tudatalatti megálló (1990)
    • Átkelés az üvegen. Útirajz (1992)
    • Jakob Wunschwitz igaz története (1997)
    • Die wahre Geschichte des Jacob Wunschwitz. Roman; németre ford. Hans-Henning Paetzke; Zsolnay, Wien, 1999
    • Árnyas főutca (1999)
    • Testvériség I–III. (regénytrilógia)
    • Kényszerű szabadulás (2001)
    • A mennyország három csepp vére (2002)
    • A követjárás nehézségei (2003)
    • Minerva búvóhelye (2006)
    • Ne bánts, Virág! (2007)
    • A mi kis köztársaságunk (2014)
    • Hamis tanú (2016)
    • Két obeliszk (2018)

     

    Drámák

    • Lepkék a kalapon. Három dráma (1987)
    • A kínkastély – Szolnok, Szigligeti Színház, 1987, r.: Csizmadia Tibor
    • Carmen. Színmű Prosper Mérimée elbeszélése alapján (1991); Szolnok, Szigligeti Színház, 1990, r.: Szikora János
    • Mechanikus narancs (Anthony Burgess regényének színpadi adaptációja) Kiscelli Romtemplom, Budapest, 1991, r.: Csizmadia Tibor
    • G. A. úr X.-ben (Déry Tibor regényének színpadi adaptációja) Veszprém, Petőfi Színház, 1992, r.: Paál István
    • Avvakum (Bemutató: Kolibri Pince, Budapest, 1993, r.: Bagó Bertalan)
    • A római hullazsinat, avagy a természetellenes ember (Kolibri Pince, Budapest, 1993, r.: Ruszt József)
    • Anatómiai teátrum (Kolibri Pince, Budapest, 1997, r.: Ruszt József)
    • A nagyratörő. Szomorújáték (1994)
    • A nagyratörő Kolozsvár, Állami Magyar Színház (Teatrul Maghiar de Stat), 1992, r.: Parászka Miklós
    • A nagyratörő (a hasonló című drámaciklus első része) Eger, Gárdonyi Géza Színház, 2008, r.: Csizmadia Tibor
    • Az állhatatlan (A nagyratörő című ciklus második része) Eger, Gárdonyi Géza Színház, 2008, r.: Csizmadia Tibor
    • A törött nádszál (A nagyratörő című ciklus harmadik része) Eger, Gárdonyi Géza Színház, 2010, r.: Csizmadia Tibor
    • Trisztán és Izolda (Bemutató: 2014. Budapest Bábszínház, r.: Csizmadia Tibor)

     

    Novellák, elbeszélések

    • Nagy-budapesti Rém-üldözés (1984)
    • Im österreichischen Orient. Eine Erzählung aus dem Innviertel (Az osztrák napkeleten) / Schwarzfischer in Ottensheim. Ein Seemannsgarn aus dem Mühlviertel (Orvhorgászok Ottensheimben); ill. Christian Thanhäuser; Thanhäuser, Ottensheim a. d. Donau, 2005[2]
    • Amit láttál, amit hallottál (2008)
    • Te egy állat vagy! (2011)
    • M. L., a gyilkos. Történetek egy regényből (2012)

     

    Legfontosabb műfordítások

    • Martin Luther: Asztali beszélgetések (1983)
    • Jakob Grimm és Wilhelm Grimm: Gyermek- és családi mesék (Adamik Lajossal; 1989)
    • Heinrich von Kleist: Kohlhas Mihály, A lelenc, A locarnoi koldusasszony. In: H. v. Kleist: Elbeszélések, Pécs, 1995
    • Sebastian Brant: A Bolondok Hajója. Borda Antikvárium, Bp. és Zebegény. I. tized: 1999, II. tized: 2001., III. tized: 2003., IV. tized: 2009. (Tízrészesre tervezett kétnyelvű kiadás, Orosz István rézmetszeteivel, M. L. kommentárjaival és kísérőtanulmányaival. A magyar fordítás teljes szövege egy kötetben: Borda Antikvárium, Zebegény, 2008)
    • Walter Benjamin: Egyirányú utca / Berlini gyermekkor. Bp., 2005
    • Ingeborg Bachmann: A kimért idő. Pécs, 2007. (Összegyűjtött versek, Adamik Lajossal közösen.)
    • Jacob és Wilhelm Grimm: Német mondák. Pozsony/Bratislava, 2009 (A mesegyűjtemény párdarabja. Teljes kiadás, Adamik Lajossal közösen.)
    • Gottfried von Strassburg: Tristan. Borda Antikvárium, Zebegény, 2013. (Fordította, a befejezést, az utószót és a jegyzeteket írta M. L.)
    • Goethe: Faust. A tragédia első és második része / História doktor Johann Faustról / Az "ős-Faust"; ford., jegyz. Márton László; Kalligram, Bp., 2015
    • Walther von der Vogelweide összes versei; ford., jegyz. Márton László; Kalligram, Bp., 2017
    • Nibelung-ének (2020)
  • Ismeretlen középkori szerző

    A Nibelung-ének

    Márton László fordítása
    A felgyújtott nagyteremben zajló eseménysor a világirodalom legborzalmasabb jelenetei közé tartozik, nem utolsósorban sokrétűsége és nagyszabású volta miatt. – A műrészletet Márton László új fordításában közöljük.
  • Elefántok a dolgozószobában

    Laik Eszter beszélgetése Márton Lászlóval

    Márton Lászlóról nehéz elképzelni, hogy olykor pihen is. Pedig valamikor biztosan erőt kell gyűjteni a „mázsás” műfordítások és a súlyos témák ihlette regények között, de úgy tűnik, a pihenőidőben inkább drámákat ír. A hónap alkotóját arról kérdezgettük, miként csinálja mindezt.

  • Abafáy Deák Csillag

    Egy áprilisi napra

    Márton László április 23-án ünnepli 60. születésnapját. Lapunk szerzőjét Abafáy-Deák Csillag írásával köszöntjük, aki hallgatója volt az Íróakadémián. Az azóta íróvá érett tanítvány köszöntésében benne rejtőzik (majdnem) minden, ami Márton László…
  • Bűn és büntetlenség

    Már-már úgy tűnt, megmenekül a sorsa elől, amikor az váratlanul utánanyúlt, és a költőnek végül nem volt maradása itt, közöttünk. Borbély Szilárd alakját és műveit idézte fel a Hadik Irodalmi Szalonban Márton László és Mészáros Sándor, a szövegeket és a megzenésített verseket Bárdos Deák Ági és Darvas Kristóf szólaltatták meg.

  • Irodalmi jelen

    Frankfurti Könyvvásár fiatal kortárs magyar alkotókkal

    A világ legnagyobb könyvvásárán százkét országból 7300 kiállító vesz részt idén, s mintegy háromszázezer vendég látogatja a nemzetközi sajtónyilvánosság övező eseményt.

  • TOP10 augusztus

    TOP10 – augusztus 2018.

    Az Irodalmi Jelen augusztusi TOP10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

  • nyari-osszeallitas-martonl-foto_0
    Irodalmi Jelen

    Műveljük kertjeinket – írók a nyárban – Márton László: Ház a Kis-Svábhegyen

    Nyári sorozatunkban arra kértük az Irodalmi Jelen szerzőit, küldjenek képeket kertjükről vagy nyaralóhelyükről, és írjanak hozzá pár sort, mit jelent számukra a bekerített, saját vagy épp a végtelen, a természet birtokolta kert. Márton László otthonát és környéket mintha belaknák a nagy irodalmi elődök szellemei, Szabó Lőrinctől Esterházyig... 

  • Irodalmi Jelen

    Hang(s)zóköltészet Brazíliából

    Augusto de Campos brazil költő, fordító, vizuális művész vehette át a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat szombaton Pécsett. Az eseménysorozat Budapesten folytatódott vasárnap, ahol két kiemelkedő műfordítót jutalmaztak, és a díjátadót szó szerint színes előadások, performanszok kísérték.

  • Irodalmi Jelen

    Egy véres antológia

    „Nem vagyunk vérszomjasak” – szögezik le az Alibi antológiasorozat szerkesztői legújabb kötetük fülszövegében, a lapokról valamiképp mégiscsak dől a vér. Persze a legtisztább irodalom – novellák, versek, anekdoták és feljegyzések – formájában. A bemutatón jártunk.

  • Irodalmi Jelen

    A Holdon is keresték a keresztény lány gyilkosát

    „A tiszaeszlári pernek a kezdetektől közeli a kapcsolata az irodalommal. A vádlottak egyik védője Eötvös Károly volt, Mikszáth Kálmán pedig a Pesti Hírlapban tudósított a történtekről. Krúdy Gyula kortörténeti regényt írt róla A tiszaeszlári Solymosi Eszter címmel.” – Márton László Hamis tanú című könyvében aktualizálta az esetet. Dominka Ede Harald írását olvashatják.

  • Irodalmi Jelen

    Walther von der Vogelweide: Hogy hozzád olyan ritkán járok – Három vers Márton László fordításában és magyarázataival

    „Walther rémülten észleli, hogy ugyanúgy elhagyják őt a napok, ahogy az egykor körülrajongott hölgyet az udvarlók (köztük nyilván ő is).” – A középkori német költő három szerelmes versét Márton László fordításában és izgalmas magyarázataival olvashatják.

  • Irodalmi Jelen

    Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz, 7.

    "Amennyire meg tudom ítélni, a műnek ez a része színházilag sok sebből vérzik. A legnagyobb baj az vele, hogy még el sem (újra sem) indult a cselekmény, Goethe máris megakasztja azzal, hogy régi ötleteit, műhelyforgácsait, udvari rendezvényekre írt verses szövegeit gátlástalanul belegyömöszöli a karneváli felvonulásba."

  • Irodalmi Jelen

    Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz, 6.

    Mintha Goethe megsejtette volna a 20. századi haditechnikát, az egyik jelenetben az ördögök lángszóróval támadnak az angyalhadsereg szeretetrózsáira, mire azok afféle napalmlövedékekként beleégetik magukat az ördögök bőrébe. – Márton László levelei a rendezőhöz a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avatnak be, részletekkel az újonnan fordított műből.

  • Irodalmi Jelen

    Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz, 5.

    Elhangozhatnak-e Goethe főművében durvaságok? Hogyan beszél a mai magyar színpadon egy fosztogató martalóc? Vajon Goethe műve emelkedetten unalmas klasszikus, vagy élő megszólalásokkal tarkított szöveg? – Márton László levelei a rendezőhöz a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avatnak be, részletekkel az újonnan fordított műből.

  • Irodalmi Jelen

    Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz, 4.

    „Goethe itt is demonstrálni akar valamit, mégpedig azt, hogy nemcsak valódi görög drámát tud írni, hanem idős kora ellenére ő még mindig tüzes vérű lírikus.” – Márton László levelei a rendezőhöz a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avatnak be, részletekkel az újonnan fordított műből.

  • Irodalmi Jelen

    Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz, 3.

    Könnyen lehet, hogy Goethe a Phorkyasok, az egyetlen közös foggal és egyetlen közös szemmel bíró öregasszonyok alakjában az utópikus szocializmus köztulajdon-eszméjét gúnyolja ki. A szerepben Kulka János öregasszonyként ijesztgeti Helénát, vagyis Bodnár Erikát. – Márton László levelei a rendezőhöz a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avatnak be, részletekkel az újonnan fordított műből.

  • Irodalmi Jelen

    Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz, 2.

    Márton László és Schilling Árpád levelezése a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avat be a műfordító szemszögéből. Az újabb levelekből kiderül többek között, miféle szajhák voltak Goethe értelmezésében a Lamiák.

  • Irodalmi Jelen

    Márton László: Műfordítói levelek Schilling Árpádhoz

    Márton László a Katona József Színház felkérésére készítette el a Faust második részének fordítását. Az előadás rendezőjével, Schilling Árpáddal folytatott levelezése által betekinthetünk mind a műfordítói, mind a színházi kulisszák világba. A levelek közlésével erre a rendkívül izgalmas utazásra hívjuk az olvasót, Márton László kommentárjaival és Faust-részletekkel gazdagítva.

  • Irodalmi Jelen

    Kertben, Fausttal

    Egy hónapja mutatta be a Katona József Színház Goethe Faustját Márton László új fordításában. Az íróval Fried István, Murányi Sándor Olivér és Noszlopi Botond beszélgetett a hatalmas munka tanulságairól.

  • Irodalmi Jelen

    Adventi körkérdés 3.

    Az Irodalmi Jelen az adventi időszak jótékonysági akciói közepette két kérdéssel fordult írókhoz, költőkhöz: „Tettek-e már jót önnel ismeretlenül?” és „Mi volt élete legfontosabb ajándéka, amit kapott vagy adott?” Ezúttal Csendes Toll (Jász Attila), Lackfi János, Márton László, Sárközi Mátyás válaszait olvashatják.