„Goethe itt is demonstrálni akar valamit, mégpedig azt, hogy nemcsak valódi görög drámát tud írni, hanem idős kora ellenére ő még mindig tüzes vérű lírikus.” – Márton László levelei a rendezőhöz a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avatnak be, részletekkel az újonnan fordított műből.

Könnyen lehet, hogy Goethe a Phorkyasok, az egyetlen közös foggal és egyetlen közös szemmel bíró öregasszonyok alakjában az utópikus szocializmus köztulajdon-eszméjét gúnyolja ki. A szerepben Kulka János öregasszonyként ijesztgeti Helénát, vagyis Bodnár Erikát. – Márton László levelei a rendezőhöz a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avatnak be, részletekkel az újonnan fordított műből.

Márton László és Schilling Árpád levelezése a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avat be a műfordító szemszögéből. Az újabb levelekből kiderül többek között, miféle szajhák voltak Goethe értelmezésében a Lamiák.

Márton László a Katona József Színház felkérésére készítette el a Faust második részének fordítását. Az előadás rendezőjével, Schilling Árpáddal folytatott levelezése által betekinthetünk mind a műfordítói, mind a színházi kulisszák világba. A levelek közlésével erre a rendkívül izgalmas utazásra hívjuk az olvasót, Márton László kommentárjaival és Faust-részletekkel gazdagítva.

Egy hónapja mutatta be a Katona József Színház Goethe Faustját Márton László új fordításában. Az íróval Fried István, Murányi Sándor Olivér és Noszlopi Botond beszélgetett a hatalmas munka tanulságairól.

Az Irodalmi Jelen az adventi időszak jótékonysági akciói közepette két kérdéssel fordult írókhoz, költőkhöz: „Tettek-e már jót önnel ismeretlenül?” és „Mi volt élete legfontosabb ajándéka, amit kapott vagy adott?” Ezúttal Csendes Toll (Jász Attila), Lackfi János, Márton László, Sárközi Mátyás válaszait olvashatják.

Az írók Boltjában Mészáros Sándor beszélgetett Márton Lászlóval, a Hömpölyzugi Köztársaságot megálmodó és papírra vető íróval.

Fried Istvánt köszöntötték a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében nyolcvanadik születésnapja alkalmából pályatársai, tanítványai, barátai. Sok nevetés, megható pillanatok és emlékezetes köszönőszavak.

Az Irodalmi Jelen áprilisi lapszámbemutatóján Márton Lászlónak köszönhetően "igazi" színházi előadásban volt részünk: az író készülő, szatirikus regényéből olvasott fel egy új részt. Dévai Lilla és Stiller Kriszta szintén megjelenés előtt álló műveikből olvastak fel. Képes élménybeszámoló a Csontreálból.

A dágványi rendőrség nyomozói megállapították, hogy szándékos gyújtogatás történt.

Hiába rázta meg a falakat Sztálin és Rákosi elvtársak említésekor szűnni nem akaró, viharos, ütemes taps.

Az idő alatt, amelyet Daddy elvtárs Dögvészpusztán töltött, a Dágvány környéki tanyavilágban szignifikánsan csökkent a baromfieltűnések száma.

A szovjet parancsnok hívatta Kaffkát, és rövid tájékozódás után kinevezte a bizalomgerjesztő fiatal szakembert városi rendőrkapitánynak. Arról is hallott ugyan, hogy Kaffka nem bánt valami nagyon kíméletesen a Dágványban elfogott illegális kommunistákkal, de a jó rendőr egy kicsit mindig szigorú.

Fanfár hangja jelezte a Petri Györgyre emlékező rendezvénysorozat kezdetét a Petőfi Sándor utcai FUGA Budapesti Építészeti Központban. A költő december 22-én lenne 70 éves.

Rablóhalak címmel jelent meg Kötter Tamás első könyve. A novelláskötetet bemutatóján egykori tanárai közül Szécsi Noémi és Márton László, a Kalligram Kiadó részéről pedig Mészáros Sándor beszélgettek a szerzővel a budapesti Raktár Bárban.

A Magyar PEN Club estjén Konrád György többek között első külföldi megjelenéséről, a történelem drámai fordulatairól és pszichológusi múltja groteszk pillanatairól mesélt. Az íróval Márton László, Hans-Henning Paetzke és Szőcs Géza beszélgetett az általuk választott és felolvasott szövegrészletek alapján.