Száraz Miklós György 1958-ban született Budapesten, többek között József Attila-, Babérkoszorú- és Székely Bicskarend-díjas, Térey-ösztöndíjas író. Az egyetemet az ELTE Bölcsészkarán, történelem és levéltár szakon végezte, belekóstolt a régészetbe is, 1984-ben végzett.

    1984-től 1987-ig a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott, majd két évre elszegődött a Hírlapkiadó Vállalathoz üzemilapos újságírónak, különböző gyári és gyógyszergyári újságokhoz került, Kőbányán, Zuglóban, Albertfalván dolgozott. 1989-től 1991-ig a Juhász Ferenc szerkesztette Új Írás tanulmányrovatának a vezetője volt. A folyóirat 1991 decemberi megszűnte után a Pannon Könyvkiadóhoz került szerkesztőnek, majd irodalmi vezetőnek. Később számos könyvkiadó irodalmi vezetője, de összességében leginkább szellemi szabadfoglalkozású, aki írásból, főként históriai tárgyú albumainak szerzői jogdíjaiból élt. 

    Saját néven 1991-től ír és publikál rendszeresen, bár különböző álneveken korábban is megjelentek írásai. Dolgozott és dolgozik nagy könyvkiadóknak, egy seregnyi napilapnak és folyóiratnak. (Kulturális főszerkesztő-helyettese volt a 2009 decemberétől 2010 szeptemberéig létezett Nagyítás című hetilapnak.) Egy időben a fotózás és a filmezés foglalkoztatta, fényképezett és forgatott egyebek közt Erdély és a Felvidék tájain, Andalúziában, Katalóniában, Tibetben, Marokkóban.

     


    Fotó: Czimbal Gyula

  • Losonczy Attila

    Önmagukba visszatérő ösvények

    A nyárra, mint a legforróbb évszakra asszociálva elsőként a vakáció, az utazás, a szabadság juthat eszünkbe. Csakhogy a nyár nem kizárólag az utazásokról szól. Mihez kezdjen a sihederkorba belépő gyermek, a szünidő cirka két és fél hónapja alatt, távol az iskola szigorától és a szülők óvó tekintetétől?

  • Viola Szandra

    Helyművészet

       Lehetséges-e olyan helyekről írni, ahol még nem jártunk? Azzal a szándékkal ültem le esszét írni, hogy soraimmal a Felvidék városait fonjam körül. Erdélyben is felnőtt fejjel járhattam először, s ez a határon túli régió még későbbre maradt. Szinte képtelen helyzet, pedig magyarként ez a terület is hozzám tartozik, ezt biztosan tudom.
  • Takáts D. Ágnes

    Juhász Anna-szalonest Aradon

    Idén ősszel harmadik alkalommal indult útjára az Irodalmi Karaván, amely november 2–5. között Nagyváradon, Aradon, Temesváron és Déván népszerűsíti/népszerűsítette a magyar irodalmat.
  • Száraz Miklós György

    Valószínűtlen gyilkosság

    Zavartan ült, újra és újra el kellett olvasnia a sorokat, hogy talán észreveszi a tévedést, nem is az van odaírva, amit olvasott, eltévesztette, a szeme kihagyott vagy hozzátett egy-két betűt, és ettől megváltozott, egészen más lett az értelme. Baljós gondolatok is felködlöttek, megformálatlanul, de annál ijesztőbben, hogy talán az oroszok, vagy az ukrán titkosszolgálat, vagy éppen a magyar, valami összeesküvés, de ugyan miért, mi értelme volna, ki ő, talán mégis a barátok, Diána szervezte, de nincs ünnepelni valója, a születésnapja egy hónapja volt, a névnapokkal meg nemigen törődnek, tévedés lesz, rossz tréfa, sajtóhiba, véletlen egybeesés.

  • Bene Zoltán

    Misztikus realizmus

    Száraz Miklós Györgyről

    Száraz Miklós György prózájában a sorok között bújik meg ez a tapasztalat. Nem konkrétan, nem harsányan, inkább olyan finoman, ahogyan a panteisták vélik fölfedezni a mindenségben a Mindenhatót, s ezáltal szakrálissá nemesítik a kézzelfoghatót és a megmagyarázhatatlant egyaránt. Az Ezüst Macskát úgy itatja át a misztika, ahogyan az üvegbe növesztett körtét a ráöntött pálinka.

  • Bene Zoltán

    Az írás ereje

    Beszélgetés Száraz Miklós Györggyel

    Száraz Miklós György 1958-ban született Budapesten, többek között József Attila- és Babérkoszorú-díjas, Térey-ösztöndíjas író, nem mellesleg a Székely Bicskarend „lovagja”. 1984-ben végzett az ELTE történelem és levéltár szakán, dolgozott a KSH-nál, majd üzemi lapok újságírójaként. 1989-től 1991-ig a Juhász Ferenc szerkesztette Új Írás rovatvezetője volt, később több könyvkiadó irodalmi vezetőjeként tevékenykedett. Évtizedek óta szabad foglalkozású író, emellett hosszabb-rövidebb ideig számos lap és nem egy kiadó munkatársa. − Irodalomról, írásról, családról, nemzetről, otthonról, otthonosságról és sok minden egyébről beszélgettünk.

  • Száraz Miklós György

    Magyarok: nem is létezünk?

    Még magyarok szájából is elhangzik olykor, hogy magyarság valójában nincs, mert az évszázadok során eltűntünk, besenyők, mongolok, tatárok, törökök, németek, szerbek, románok, oroszok, zsidók, kommunisták etc. az utolsó szálig kipusztítottak vagy beolvasztottak minket. Ez persze rosszindulatú és történelmietlen ostobaság, mert ugye senki sem gondolja komolyan, hogy spanyolok valójában nincsenek, hanem csak egy nagy keveréknép létezik, ibérek, kelták, keltibérek, föníciaiak, görögök, karthágóiak, rómaiak, zsidók, alánok, vízigótok, arabok, berberek, cigányok, baszkok, katalánok, gallegók egyvelege.

  • Mezey Katalin, Böszörményi Zoltán, Szőcs Géza, Gáspár Ferenc, Fellinger Károly, Száraz Miklós György, Fenyvesi Ottó, Jász Attila, Hegedűs Gyöngyi, Lennert-Móger Tímea, Pataki Tamás, Becsy András

    Nem mondod, hogy nem fáj

    Egyszer húztak itt egy vonalat
    a folyóra. Mégis megmaradt.
    Azóta itt folyik az a vonal,
    két part között, és mindent betakar.

  • A Darabokra tépett táj-pódiumműsor Székesfehérváron

    Kortárs verses-zenés pódiumműsor az Irodalmi Jelen Trianon-emlékszámából élőben és online közvetítéssel is. Terítéken: a jelenkori magyar irodalom legizgalmasabb szerzői és fiatal alkotói. Ötállomásos turné öt különböző színházi produkcióval Győrön, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és Székesfehérváron.
  • Rimóczi László

    Nincs székelyebb a székelyeknél

    Mi a székelység lényege? Székely-e a székely, ha nem Székelyföldön él? Szkíták, avarok, kazárok, kabarok leszármazottai lennének ők? Egy ősi, elkószált zsidó törzs maradéka? Görögök, perzsák, gótok, szicíliai római légionáriusok dédunokái? Attila és Csaba királyfi egyenes ági rokonai?

  • Irodalmi Jelen

    Kortalan vagányság

    Temesi Ferenc új regényét mutatta be a Magyar PEN Club és a Scolar Kiadó. Az esten összeforrott zene és próza, dallam és mondatok – még a felolvasásban is, ahogy ezt Temesinél szeretjük. Száraz Miklós György barátokról, őszinteségről, férfihiúságról és persze a szerelemről kérdezgette az írót, de arra is fény derült, mit fed a különös 49/49 cím.

  • TOP 10 – 2018. szeptember

    Az Irodalmi Jelen szeptemberi TOP10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

  • Juhász Ferenc

    Száraz Miklós György: Ferenc

    „Az utolsó tizenkilencedik századi óriás volt – mondta a telefonban a Ferenc halálát követő napok valamelyikének reggelén egy barátom, maga is elismert, babérkoszorús költő, ma már ő sem él, csak a szívünkben. – Talán megbántódna ezen, pedig a legnagyobb elismeréssel mondom.” – Száraz Miklós György egykori főszerkesztőjére, Juhász Ferencre emlékezik, aki augusztus 16-án lett volna 90 éves.

  • Irodalmi Jelen

    Az írói fantázia megbízhatóan kiszámíthatatlanul működik

    „Ritkán érzem azt, hogy éppen az született meg, amit akartam, de most azt érzem. Az is igaz, hogy néhány fontos dolgot nem láthattam előre, de az inkább a cselekményre vonatkozik. Az olykor engem is meglepett” – mondja Száraz Miklós György új regényéről, amely valóság és misztikum, álom és ébrenlét határán lebeg, miközben egy bűnügyi regény izgalmával kecsegtet. Az írót kérdeztük Az álomvadászról.

  • Irodalmi Jelen

    Éber, zaklatott álom

    „Arról pampognak sokan, hogy ha értékeset és hasznosat akarunk olvasni, jobb, ha a múltban keresgélünk, akkor nem csalódhatunk – ennek dacára Az álomvadász egy olyan korban tette oda magát, amikor markáns reklámszmog idomítja vágyainkat, butítja álmainkat, az emberi ösztönökből pedig bálványt faragnak, mi meg csak pislogunk, hogy mibe is őrüljünk bele.” – Rimóczi László téblábolása a sorok között Száraz Miklós György Az álomvadász című könyvében.

  • Irodalmi Jelen

    Mit keres Tom Hanks Csehországban?

    Tíz évi „emigráció” után visszatért az irodalomba Haklik Norbert, az egykor nagy port felvert Big Székely Só szerzője. Az Írók Boltjában Száraz Miklós György kérdései nyomán szép lassan beavatta közönségét, miért és hová tűnt el az elmúlt években.

  • Irodalmi Jelen

    Száraz Miklós György: Sztálin nem hal meg

    „Egy óra múlva apám Borbála nagynénjével és Sebestyénnel beszélget a budai oldalon, a Kedvesben. Nagyapám nővére kicsit ijedt, de azért hajtogatja: »Jó lesz nekik ez a kis lecke…« Sebestyén pánikban van; nem ért semmit. Egy csoport érkezik. Betaszítják az ajtót, betódulnak, de nem ülnek le, kiabálnak, ragyog az arcuk.” – Részlet a szerző Apám darabokban című regényéből, amely a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg az idei Könyvhétre.

  • Irodalmi Jelen

    Száraz Miklós György: Én és a besúgók

    „– Megkapod a választ, de előbb szeretném hallani, mit tudsz arról, amiről kérdezel. Kik azok a besúgók?
    – Spiclik – mondtam. – Spionok. Akik árulkodnak az emberről. Tetves gennyládák.” – Részlet Száraz Miklós György Apám darabokban című, készülő regényéből.

  • Irodalmi Jelen

    „Méltóság, hogy volt, aki szeresse”

    Zsúfolásig megtelt a Hadik Kávéház Juhász Ferenc emlékestjén, ahol a költő lánya, Juhász Anna egykori barátokat, tisztelőket szólaltatott meg: idézzék fel legkedvesebb emlékeiket a költőfejedelemről.

  • Irodalmi Jelen

    „Semmi elájulás, semmi dráma, semmi nyavalygás” – Interjú Száraz Miklós Györggyel

    „Néző nélkül nincs mű, csak lehetőség. A könyv lapjai közé zárt betűkben, sorokban csak a kódolt lehetőség van. A mű az olvasói fejekben épül fel” – mondja Száraz Miklós György, aki 2015 decemberében elnyerte az Arany Medál-közönségdíjat. – Az íróval az újraírások lehetőségéről, apai örökségről és a családregényben megbújó „én”-ről beszélgettünk.