Tüphón és Ekhidna gyermeke vagyok, kígyónyelvet érzel a szádban, mikor csókolsz,

Muszka Sándor líráját nem ajánlom nyári olvasmánynak, de ajánlom esős napokra, amikor van időnk több órát is versekre áldozni. Ezek a versek segítenek közelebb kerülni saját belső világunkhoz, őszintébbek, sebezhetőbbek, de sokkal emberibbek leszünk általuk. Verset olvasni kicsit terápia is, lelki szanatórium, ahol mi magunk vagyunk az orvosok.

A tizenkét csillagjegy női versben

A Szégyen versszereplői a pokol tornácáról érkeznek, a feneketlen dögkútból, onnan, ahonnan nincsen visszaút, ahol az átkozottak élik végnapjaikat, kiket a föld sem fogad szívesen magába, nem látják már meg soha, s tán nem is óhajtják a napfényt. Elfelejtenek embernek lenni, árnyékvilág az övék.

Míg odakint a nyárias zápor mosta a belváros aszfaltját, bent, a Petőfi Irodalmi Múzeum zsúfolt termeiben – ha nem is aranyat, de – értékes díjakat ért a májusi eső. Pontosabban a tehetség, hiszen az Irodalmi Jelen folyóirat éves díjai mellett a Légy jelen! novellapályázat nyertesei is átvehették jutalmaikat. A zenés felolvasószínházzal kiegészült műsor óriási érdeklődés mellett zajlott.

Az őszökkel meghal bennem egy távoli, halkuló gyerekdal, amit nem hallok már lassan negyven éve, nagy égi hangtárban hever félretéve.

Kányádi Sándorra emlékeznek az Irodalmi Jelen szerkesztői a költő 85. születésnapjára írt műveik újraközlésével.

„Külső útjaink belsővé is válnak. A belső utak pedig meghatározzák a külsőt. Az írás időről időre visszanyert képessége valóban kegyelmi állapot” – vallja Dobozi Eszter, akit eddigi életművéről, költészet és próza, irodalom és társművészetek viszonyáról kérdezte Varga Melinda.

A 2019-es Versmaratont a költők és a közönség dicséretes kitartásán túl még egy program is nevezetessé teszi: idén először adta át a Magyar Írószövetség a Debüt-díjakat. Három kiemelkedően tehetséges fiatal vehette át az elismerést, akiket Petőcz András, Smid Róbert és Nagy Koppány Zsolt méltattak.

Két prózadebüt kötetet jelentetett meg idén az Előretolt Helyőrség Íróakadémia, mindkettő témájában és stílusában is rendhagyó rövidprózákat tartalmaz. Shrek Tímea Halott föld ez és Vöröskéry Dóra Röpképtelen madarak című novelláskötetét a márciusi, illetve az áprilisi szakmai hétvégén mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Verses portré Lőrincz P. Gabriellával

Meg lehet tanulni mindent, életformát, szakmát, így a versírást is, de ha nincs mögötte élet, akkor hiábavaló. Persze nem arra gondolok, hogy legyen minden költő csapongó életű, csak ha az, akkor ne tagadja le, mert a hazugság még hazugság marad attól, ha letagadjuk – Lőrincz P. Gabriella költő, író, esszéíróval, az Irodalmi Jelen költészetdíjas alkotójával készített kettős interjút pályája fontosabb állomásairól Király Farkas és Varga Melinda.

„A dolgok nem kívül kezdődnek, hanem belül,
és nem alul, hanem felül, és nem a láthatóban,
hanem a láthatatlanban”.

„Varga Melinda kötete azzal több kortársai lírai vallomásainál, hogy nemcsak érzéseket közvetít, hanem drámai helyzetképeket is megrajzol” – állítja Mandics György Varga Melinda Sem a férfiban, sem a tájban kötete kapcsán.

„Hagyjuk meg a költészetet az érzelmi szférában, mert ott a helye.” – Orbán János Dénest kérdeztük legújabb verseiről, emblematikus, korábbi műveiről, gyerekkori olvasmányairól, a transzközépről, a legendás kilencvenes évekről, az Előretolt Helyőrségről, a székely irodalomról.

A 2018-as évben az Irodalmi Jelenen megjelent esszék közül az öt legjobbat, legolvasottabbat ajánljuk figyelmébe.

Hogyan köti össze a katonaság Király Farkas költészetét és legújabb, nagysikerű, Sortűz című kisregényét, miként találkozik a barlangkutató, a természetjáró, a pszichológus és a tipográfus a költővel és a műfordítóval, miért a kozmosz, a hó, a fény, a víz a legfontosabb motívumok ebben az alkotói világban – Varga Melinda interjúja a nemrég az MMA 2018. évi Könyv Nívódíjával kitüntetett alkotóval.

Az éles fény árt a költeménynek
kiégeti a képernyőt a túl harsány hang,
a vers meleg, frissen sült pityókás kenyér karéja
lágy, szombati jazzrádióműsor,
vörösszívű, akár a várakozás izgalma.

A lány a felismerés és a döbbenet pillanatai utáni első percekben a hányingerével küzdött. Ilyen sötétben még soha nem volt. Ez nem olyan sötét, hogy az orrod hegyéig sem látni. Megértette, milyen a vaksötét. Amikor mintha a fejedben oltják le a villanyt. A halál beállta utáni pillanat lehet ilyen.

Beszélgetés Sántha Attilával a székely irodalomról, pályája fontosabb állomásairól, a transzközépről, a legendás kilencvenes évek kolozsvári irodalmáról, legújabb nyelvészeti munkájáról, a Bühnagy székely szótárról.