• Nagyvarjasi Szabó István

    Kossuth

    130 éve született Kossuth Lajos

    „A nap heve nem vész el. Hiába
    A langy eső sem ömlik a tájra:
    Ha lesz oly kor, hogy a népek előtt
    A nemzet és haza összeomolt
    S nem lesz hon, csak világ – a magyarnak
    Lesz hazája, mert Kossuthja volt!...”

    Ady Endre: Kossuth halálának évfordulóján
     

    Ki volt Ő? Rengeteg a kérdőjel, felkiáltójel. Olykor egy-egy higgadt tőmondat és pont. 

  • Nagyvarjasi Szabó István

    „Aki elfoglalja Magyarországot, az ura egész Európának”

    Gondolatok, mélázások egy végre megszületett könyvről

    „Aki elfoglalja Magyarországot, az ura egész Európának.” (II. Murád török szultán, 1404–1451)
    „Felejteni és újrakezdeni mindent, s mindent megismételni is, mindent, mindent felejtve. Az emlékezés oltás, védőoltás, aki nincsen beoltva, az a test védtelen, az a nép védtelen, bután, ártatlanul, ostobán nyitott a legsúlyosabb, de legsilányabb támadásnak is. (...) Emlékezni aprólékosan, tüzetesen kell egyébként, a bűnök és a sebek minden napjára, minden órájára.” (Cseres Tibor)

  • Nagyvarjasi Szabó István

    Kései sirató Tisza Istvánért

    „Tisza sorstragédiája, hogy ő jelentette be a háborút, a győzelem ígéretével és a háború végét, a vereséggel.” – Nagyvarjasi Szabó István írása.

  • Nagyvarjasi Szabó István

    Trianoni utószezon. Félek az oroszoktól, ha ajándékot hoznak is?

    Eredetileg a trójai Laokoon mondta, „Félek a görögöktől, ha ajándékot hoznak is”. Mikor ott állt Trója kapuja előtt az óriási faló, tele pisszenés nélkül lapító ógörög kommandóssal. A „trójai faló” -hoz számos szinonima tapad, beetetés, megvezetés, becsapás, csali, átverés, szívás stb. Mikor valami nem az, aminek látszik, vagy nem is látszik. (A zárójelbe tett részek a cikk szerzőjének beszúrásai.)

  • Nagyvarjasi Szabó István

    A pengő

    1927. január 1-től 1946. július 31-ig volt a magyar állam hivatalos fizetőeszköze. Élt szűk húsz évet. Sorsa lényegében az ország sorsa. Vagy balsorsa.

  • Nagyvarjasi Szabó István

    A harcot, mit őseink vívtak...

    Háromszázhúsz éve (1693), hogy Sarkad megszabadult a török hódoltságtól. Tudnivaló, hogy már 1375-től (!), váltakozó hevességgel dúltak a török–magyar csaták, bő „háromszáz éves háborúvá” terebélyesedve. A Magyar Királyság 1396-tól (nikápolyi csata) már egyértelműen önvédelmi harcokat vívott. Lenni vagy nem lenni? A török az „egyetlen igaz hit” nevében, az iszlám igéitől feldoppingolva, hódított! Kitűnő, fanatizált, kemény harcosok voltak.

  • Nagyvarjasi Szabó István

    Koszorú – 1956

     „A legjava annak, amit a történelemnek köszönhetünk, az a lelkesedés, amelyet ébreszt.”

    (Goethe)

  • Nagyvarjasi Szabó István

    Több mondat a zsarnokságról

    „A halál mindent megold. Van ember, van probléma. Nincs ember, nincs probléma.”

  • Nagyvarjasi Szabó István

    Székelyek... és a Himalája

    Szentek, rajongók, megszállottak, hősök?

    Kőrösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784 március 27. – Dardzsiling, Észak-India, 1842. április 11.).

  • Nagyvarjasi Szabó István

    Innen Varnyasrul nézve a történelöm...

    Valamikor, a múlt század hetvenes évei körül, egy kedélyes, kötetlen beszélgetés közepette megkérdeztük B. Gy.-t, kedvelt professzorunkat a kolozsvári egyetemen, mikor lesz a világvége. A válasz: akkor, mikor összetévesztjük az igazságot a hazugsággal, a szüzet a kurvával és (itt fölemelte az ujját, kis szünetet tartott) ezt észre se vesszük!

  • Nagyvarjasi Szabó István

    „Ítéletidő” a Viharsarokban

    Csaták 1944 őszén a Maros–Tisza mentén

    Első ráhangolódás. Az alábbi két idézet segíthet történelmünk, önismeretünk csillagzatának markánsabb értelmezéséhez.
    „Ha Magyarországot a sarokba kívánjuk szorítani s kicsinek akarjuk megtartani, a legjobb, ha az antiszemita Romániával működünk együtt.” (Adolf Hitler: Asztali beszélgetések. Monológok a vezéri főhadiszálláson, 1941–1944.)

  • Nagyvarjasi Szabó István

    Porlunk, mint a szikla?

    Néhány észrevétel a magyar–nemmagyar vegyes házasságokról, különös tekintettel Erdélyre

    Bölcs emberek mondják, hogy egy nemzet akkor hal meg, ha nincs az egyéni és csoportérdekeken túlmutató CÉLJA. Azt is mondják, ha letér a saját, Isten szabta ÚTJÁRÓL.

  • Nagyvarjasi Szabó István

    A Tizenkét pont, avagy a „törvényes forradalom”

    Legyen béke, szabadság és egyetértés.

  • Nagyvarjasi Szabó István

    Érisz almái

    Bogarászás az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződés hordalékában

    A háború több rossz embert csinál, mint amennyit elpusztít – mondotta Immanuel Kant. Mondják még, hogy a legrosszabb béke is jobb minden dolgok legrosszabbikánál, a háborúnál. De mi van, ha bosszúállást, önkényt, megaláztatást, hazugságot és rablást kapunk az áhított béke leplébe csomagolva? Miféle béke az, mely túszokká tesz minket? A háborús bűnösöket megbüntették. És békebűnösök, békesikkasztók nincsenek? Több mint kétezer éve beszélünk a báránybőrbe bújt farkasról.