Vajon miért száműzik a költők tréfás verseit a kötetek végére, a „zsengék” közé? Miért rótták fel Jókainak, hogy szórakoztatni is akar regényeivel? Ki volt a legmogorvább és a legvidámabb görög filozófus? Mindezekre és még sok más kérdésre választ kaptunk Margócsy István előadásán, aki az újraindult 2000 folyóirat estjén a humor és az irodalom kapcsolatáról beszélt – szórakoztatóan.

Öt érzékünk bizonyossága kevés,
csak a kérdés, a hatodik, segít,
mi végre a lobogás hamuágya.

Hol ártatlan kislány, hol féltékeny „vamp”, hol a múzsa szerepkör vonzza, hol költői babérokra tör. Rajzol, fest, ír és fotóz, egészen tehetségesen, miközben meghódítja kora három zseniális művészét. Csinszka, a halandó múzsa címmel jelent meg Rockenbauer Zoltán könyve, s a témáról vetített képes előadást tartott, igazi csemegékkel.

Szente Anita jegyzete Muszka Sándor és Orbán János Dénes humorestjéről – és az estről készült videófelvétel is megtekinthető.

Talán még senkiről nem írtak le annyi téves információt, mesés történetet, mint Rejtő Jenőről, aki maga is forrása volt e „ferdítéseknek”. Az íróról Rejtő-stílusban született egy életrajzi regény, hősei pedig hangoskönyvek által szólalnak meg, kiváló magyar színészek hangján. Az Örkény Könyvesboltban Benedek Miklós, Bodrogi Gyula és Gálvölgyi János társaságában szórakozhattunk a könyv- és hangoskönyv-bemutatón.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Magyar Széppróza Napja gálaestjén öt, Jókaira „hangszerelt” témában írhattak novellát a prózaírói rögtönzőverseny résztvevői, de ezen kívül bejelentették egy új irodalmi oldal elindulását, valamint novellaíró-pályázatot is hirdettek. – Csanda Mária tudósítása az ünnepi estről.

Dobai Bálint, neved ezennel beíródott a metálmítoszok nagykönyvébe, s könyved bemutattatott Budapesten, a Nem adom fel kávézóban, a szerelmesek, avagy Bálintok napján, s a katolikusok nagy ünnepén, hamvazószerdán. A kötet újrakiadás, az eposzon apróbb finomításokat ejtett meg a szerző. A pompás kivitelezéstől maga Toldi Miklós (a kötet egyik „szereplője”) rockbandát alapítana örömében.

Első alkalommal gyűltünk össze a Magyar Széppróza Napja apropóján, amely új esemény az irodalom ünnepnapjai sorában. A nyitóesten a Magyar Napló Könyvesboltban Oláh Jánosra emlékeztek, valamint Majoros Sándor és Papp Dénes prózavilágába kaptunk betekintést.

Élménnyé mosódik bennem a táj.
Minél többet utazom, annál tisztábban látok.
Nézek. Néha fáradtan, de mindig kamerával
a szememben.

85 éves korában elhunyt Per Olov Enquist, világhírű svéd író. Az Irodalmi Jelenben többször is foglalkoztunk életművével, az alábbiakban egy 2018-ban készült tudósítással emlékezünk rá.

zavarodottan keresem a jelent
az elveszett múlt és jövő között
mintha a most nem lenne jelen
csak ködös képekbe foszló igeidő

Jakatics-Szabó Veronika festménysorozata az alvó Botondkát jeleníti meg. A kis múzsa lénye A hónap alkotója rovatunkban Rónai-Balázs Zolán verseit fűzi egybe.

Álmos biztos nem lett volna, ha részt vesz az Irodalmi Jelen januári lapszámbemutatóján: annyiféleképp idézték meg a költők Arany Jánost, hogy csak úgy sziporkáztak az ötletes és lírai megoldások. Böszörményi Zoltán és Varga Melinda műsorvezetése mellett még sok személyes történet is előkerült a felolvasóktól.

Vegyél le mindent, legyél csak levegő,
úgy a legkönnyebb magamhoz ölelni.

A Nagyváradi Szigligeti Színház vendégjátékát láthatta a közönség a Magyarság Házában a magyar kultúra napja alkalmából – Székely Csaba Bányavirág című drámája került színre Hunyadi István rendezésében.

Fényben fő meg a szellemi test,
abból nő ki a szellemi lélek.
Néha a semmi is szemetes.

Fölöttünk a mennysátor
Gyolcs felhőket szárogat.

Az én űrhajómban már rövidülnek nappalok,
a sejthalál kis technikusai bütykölgetnek rajtuk,
bizonytalan határidővel, és mégis,
mintha minden évvel egyre
gyorsabban járna a kezük.

A Petőfi Irodalmi Múzeum sajtótájékoztatója felért egy színes irodalomtörténeti kirándulással, annyi érdekes adalék jött napvilágra. Prőhle Gergely az idei év várható eseményei és intézményi fejlesztései között kalauzolt, miközben hallhattunk Arany spiritiszta korszakáról, Kazinczyról mint profi network-építőről és Heinrich Böll magyarországi naplóiról.

Így megy a világ is előre,
tanulván új s új korszakot.
Nem tudva mi lesz, és nem tudva, hogy lesz,
igyekszik, időnként lerogy.