„volt cimboráim egytől-egyig
megtört szalagmunkások
ballagnak mélán
kezükben
átlátszó szatyorral
szívükben
szürke jövőképpel”

„Az összes holnapból ma lesz,
idegpályákon halad visszafelé az idő,
egy nagy Rák az emlékezet.
Nem is tudom már,
a tájból lesz a vers,
vagy versből a táj”.

„…ennek a szerencsétlen
és hiábavaló
üzemi létezésnek
lebegő szelleme
csukódik lassan
erre a világvégi,
elhagyatott
tájra…”

„Az olvasó nőn
visszafelé forog az idő.
Minden mélyfekete mondat
gondolataiból kibomló
flamingóbetű.”

„felhőkből csöpög mind alá a reggel,
és föl-fölszáll a hagymahéj szaga,
belőle nehéz, sűrű éjszaka
lesz, s pipadohány félkész képkerettel”

„Veterán katona
szürkehályog-tükrön át
az omegába lát”.

„egy ember indul át a kerteken
kezei a puha fövenyre hullanak
szemei odaadják a fényt a sötétnek
húsa gőzölög s vérével öntözi a liliomokat”

„Egyszer az ősöket is elosztjuk,
te vigyázod ezt, én azt, magától kialakul”.

„tested térképén vakon is tájékozódom
ismerem a titkos ösvényeket
a suttogások helyét
részeg örömöd forrását
a mámor rám zúduló cseppjeinek ízét”

„anya száját kirúzsoztam
és kifestettem a szemei alatt,
majd elmázgáltam. legnehezebb
a sírást lerajzolni. nem elég lefelé
görbíteni a szájat, mint a rajzfilmekben”

„Az óceánt is a szavak tartották a medrében.
Maga a víz is szövegfolyamként ringott a fantázia ölén.
A vitorlák napszítta metaforák, metonímiák voltak.
És mindenütt teleírt, meztelen nők napoznak a fedélzeten.”

„színétől telítődik este hét és hét tíz között a sziget,
s mint lepattant sztéle szilánkjából a dombormű,
csorbítatlan, fényűző élet a jelenet”.

Utazás tréfás rímekben Magyarországon és a világ körül – ezzel a címmel jelenik meg hamarosan az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban Szőcs Géza gyerekeknek (és nemcsak) szánt verseskötete. A kötetben olvasható kis versek százegynéhány helyszínhez kapcsolódnak, melyek többnyire valóságosak, de akadnak köztük képzeletbeliek is. Ezekből válogattunk most egy csokorra valót.

„puha bőröd körül
nyelvem lett ruhád,
gyolcs szemérmed elé, hangtalan vonod,
ahogy fény körül libbenő bogárhad
falja a fényt, míg le nem kapcsolod”.

„miből alakulsz

mérgező tövisekből
haldokló madárfiak tollából
pompás kristályok repedéséből

akkor légy a vendégem"

„Mindig tudtam, hogy rosszul van berendezve a világ,
és lázadni kell az alattvalóit lágerekbe záró,
üldöző, meggyilkoló zsarnoki hatalom ellen,
mindenképpen lázadni kell,
még akkor is, ha esélyeink egyenlők a nullával.
Más megoldás nincs!”

„Hiszek egy útban, a szív GPS-ben –
Tévedhetetlen.”

„a pokol kapuiban
állunk: az imádság is
fegyverré vált”

„én fel nem szállok erre az idegenszívű buszra
inkább megyek gyalog, a magyar lábamon
és viszem ezt a nehéz, neve-sincs-már-mit
a magyar hátamon, a magyar hátamon”

Döbbenettel fogadtuk a hírt, hogy elhunyt Turcsány Péter.
Verseivel rá emlékezünk.