Egy képzelt regény első fejezete, amelyben megismerkedünk Gégner úrral és Jolánka nénivel, és némi túlvilági visszásságokra is fény derül.

Valóban megtalálták Arany János eddig ismeretlen szerelmes verseit, vagy csak egy posztmodern játékról van szó? Jegyzetünkben körbejárjuk a kérdést.

Nem éjjel volt, hanem még este, és céllal ment, nem látszatra céltalan. Igaz, sehol egy szalasztott lélek, üres és néma az utca, a tér. És mégis: hangok mindenhonnan. Hangok a fejében, amiket mások ejtenek ki, mondatok, melyeket mások mondanak.

TÁRCA/FŰALATT

„A magyarokról egészen más szempontból kellene beszélni, mint ahogy az nálunk szokás. Nekünk fogalmunk sincs a magyarokról. Dolgunk lesz velük, amíg csak élünk, meg kell ismernünk a magyarokat.” Idén 120 éve született Miroslav Krleža. Pálóczi Antal jegyzete.

Három Tiborról írtam ebben a tárcában, de még legalább három  másikról írhatnék: hajdani emigráns lapszerkesztőmről, Mérayról, aki máig francia földön él, a remek tárcanovellákat író, kesernyés hangú Kereszturyról és a legfiatalabb Weiner Sennyeyről, akivel a sok év korkülönbség ellenére összeköt a Békássy-kultusz, illetve indonéz-barátság.

A klikkegylet és a Grund átveheti az irányítást az iskola és talán az egész ország felett. Szétzúzzák a rendszert, és a pácvördöt csak ők ismerik. Sultanus Beatus tárcájában bepillanthatnak az összeesküvésbe.

„A műterem felőli nagykapu nyitva volt, »sofőröm« kint hagytam, nem tudtam, kit-mit találok, és időzni sem akartam sokáig. Már egészen sötét volt a téli délutánon, amikor átbotorkáltam az udvaron a fénylő műteremig. A festőnő pokrócba bugyolálva ült egy karosszékben és festett." – Csanda Mária jegyzete.

Az év vége a nagy összegzések, listák, „legek” ideje. Álljon itt most néhány fontos mondat, melyek az idei év irodalmi-művészeti eseményein hangzottak el. – Laik Eszter tárcája.

Milliárdos karácsonyi csomag a kultúrának, Petri- és JAKkendő-díj, Irodalmi Magazin, a Szépirodalmi Figyelő slam-száma, JAK-történeti monográfia. Tartalmas évzárás volt.

Az összezártságból számtalan vita keletkezett a társbérlők között. Mi a másodikon laktunk, ahonnan pompásan be lehetett látni az első emeleti lakásokba. Esténként odagyűltünk a körfolyosó korlátjához, mint a verebek, és hitetlenkedve figyeltük, ami Búzás és Marschalkó közös konyhájában történik.

Az ember találékonyságánál végül is talán csak félelme kifogyhatatlanabb, márpedig korunk minden előzőnél jobban kedvez a tömeges szorongások, ijedelmek gerjesztésének.

A trambulinról lezuhanó test első pil­lantásra nem kelti föl a zuhanás érzetét; a már-már légies tartás inkább az önfeledtség élményét, a levegő megtartó erejébe vetett elemi bizalom érzetét erősíti.

December 16-án 130 éve született Kodály Zoltán. A Klebelsberg Kultúrkúriában háromnapos kórustábort rendeztek. Csanda Mária jegyzetében behallgathatunk a kulisszák mögé.

TÁRCA

Bár a Wikipédia szerint Szabó Zoltánnak Károlyi Judittól nem volt gyermeke, ez téves adat. Kristóf is felnőtt már, egy angliai intézet lakója. Nehezen beszél, nehezen gondolkodik. Édesanyja látogatta olykor, az író nem nagyon látta, nem igazán vállalta.

„A múlt héten történt először, hogy megszólták a régiek, ő nem is igazi csöves, csak amolyan luxusguberáló. Járogat haza a saját lakásába aludni, közben meg itt dőzsöl az utcán, kiveszi más szájából a falatot, elhalássza előlük a pénzre váltható hulladékot.” – Sultanus Beatus tárcája

Szegeden leváltották a Szabadtéri Játékok igazgatóját, aki a városban felélénkült kultúrharc egyik szimbólumává vált. Megpróbáltunk a jelképek mögé pillantani. Klebelsberg Karina jegyzetét olvashatják.

„Annak, aki ezt kitalálta, valami fiskális profizmus álarcában, valójában fogalma sincs az élet leglényegéről.”

Vettem a tarisznyát, tettem bele hamvába holt pogácsát a sarki szupermarketből, leakasztottam a szögről a nagyapám régi, rozsdás karóráját, és bementem az istállóba, amelyben egy fél lóerős paripa állt a falnak támasztva. Mit mondjak, Rosinante hozzá képest egy Kincsem volt.

Szögezzük szemünket máris a jövő évi díjra, aminek érdekében néhányan máris elkezdtünk lobbizni. Annak ugyanis (ez nyílt titok) fő esélyese a most hetvenéves Nádas Péter.

Precedensértékű lehet az ítélet, amely dönt a Népszava és a Hír24 kommentelőinek ügyében.