Néhány kortárs szerzőt kértem meg, hogy beszéljenek arról, milyen szerepet tölt be életükben a sport, hogyan inspirálja őket az alkotásban.

Kaffka Margit utolsó regénye, a Hangyaboly 1917 januárja és márciusa között folytatásokban látott napvilágot a Nyugat hasábjain, majd még ugyanabban az évben kötetben is megjelent, a laphoz tartozó irodalmi kör révén.

Az irodalomtörténet „életrajzi” műfajáról

Előfordul, hogy eltűnik a varázs. Jönnek a szürke hétköznapok, hideg van, fáradtak vagyunk, morcosak, elegünk van mindenből. Már megint maszk, már megint felidegesítjük magunkat apró hülyeségeken, már megint próbáljuk megérteni a velünk goromba embereket, már megint lekéssük a buszokat-villamosokat. És mikor arra lenne szükség, hogy nyugodtak legyünk, kipihentek, kedvesek és viccesek, mert kitüntetett pillanat érkezik az életünkbe, addigra le- és kimerülünk, s csak sótlanul pislogunk bele a vakvilágba, a másik ember szintén fáradt szembogarába. Minek, minek?

Ritka szerencse, amikor az ember szinte átintegethet interjúalanya ablakába. Arany Zsuzsannával egy kellemes nyárestén ültünk le a szomszédos otthonaink mellett elterülő parkba, hogy többek közt a Pardon – Az Új Nemzedék rovata Kosztolányi Dezső szerkesztésében 1919–1921 című kötet tanulságairól beszélgessünk, és mindarról, amivel az irodalomtörténész az utóbbi években foglalkozik.

„Lábujjaid újszülött ötösikrek.

Terrakotta törzsüket csókolom.

Tükrös gyöngyház-feje van mindegyiknek.

Hideg patak fut végig combodon.”

(Faludy György: XXXIV. Fülledt éjszaka, 2)

„Dermedett álom minden tettünk
S minden álmunk egy dermedett tett.”

A Sziveri János Intézett irodalomtudományi estsorozatának Gilbert Edit volt a vendége. Az irodalomtörténész-kritikus-műfordító A Mester és Margaritát helyezte új megvilágításba, többek között a Gonosz és a Jó szerepének értelmezésével.

Bollobás Enikő az Appalache-hegységben létrehozott különleges oktatási intézményről, az 1933 és 1956 között működő Black Mountain College-ról tartott előadást a Pannon Egyetemen működő Sziveri János Intézetben. Az „amerikai Bauhaus” egy kis európai sziget volt az Egyesült Állomokban, jobbnál jobb művészek és tudósok leltek itt otthonra.

A veszprémi Sziveri János Intézet előadássorozatában ezúttal Bónus Tibor, az ELTE BTK docense beszélt Kosztolányi Dezső publicisztikájáról. A vendéget az intézetet vezető Arany Zsuzsanna mutatta be a főként hallgatókból és oktatókból álló közönségnek.

Az Irodalmi Jelen a megújult veszprémi Sziveri János Intézet első rendezvényének vendége lehetett. Az esten Böszörményi Zoltán, Varga Melinda, Kopriva Nikolett és Pejin Lea idézték meg Sziveri János szellemét „továbbgondolásokkal”, azaz a költő által ihletett versekkel, valamint megzenésített költeményekkel.

A Kossuth Klubban kerekasztal-beszélgetést rendeztek Arany Zsuzsanna irodalomtörténész új kötetéről. A Pardon című könyv a Kosztolányi szerkesztette híres-hírhedt rovattal foglalkozik. A témát Arany Zsuzsanna, Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó vezetője, Bartha Ákos, Bónus Tibor és Paksa Rudolf történész járták körül.

A 2018-as évben az Irodalmi Jelenen megjelent esszék közül az öt legjobbat, legolvasottabbat ajánljuk figyelmébe.

Az Irodalmi Jelen szeptemberi TOP10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Költészet:

Babiczky Tibor: Félbehagyott költemények (Jelenkor)

Bogdán László: A vörös pók hálójában (Tinta)

Bíró Tímea: A pusztítás reggelei (Forum)

Az Irodalmi Jelen szeptemberi TOP10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Felültünk a repülőgépre, de menet közben eltérítettek bennünket, és Budapest helyett egy ismeretlen városban landoltunk, melyet a terroristák csak „a becsületes városként” emlegettek egymás között. Miután az utasok többségéről – köztük rólam is – megállapították, hogy egyáltalán nem vagyunk értékesek vagy épp érdekesek számukra, szélnek eresztettek, így aztán alkalmunk adódott a becsületes városban kóborolni.

Arany Zsuzsanna részleteket olvas fel Kosztolányi Dezső élete című kötetéből.

Tavaly év végén jelent meg Arany Zsuzsanna irodalomtörténész Kosztolányi Dezső élete című monumentális munkája, amely amellett, hogy az első teljes Kosztolányi-életrajz, számos, eddig mellőzött aspektusát tárja fel az író-költő életének. Arany Zsuzsanna az Ünnepi Könyvhéten vehette át az Irodalmi Jelen esszédíját, ennek kapcsán felfedezéseiről, Kosztolányi „titkairól” és az irodalomtörténet kényesebb kérdéseiről is beszélgettünk.