Kolozsváron születtem több, mint negyed százada. Középiskolásként színész szerettem volna lenni, végül a bölcsészettudományok mellett köteleződtem el. Szépirodalommal komolyabban 2017 óta foglalkozom. Írtam pár verset, esszét. Közölni is volt szerencsém itt-ott, amit ez úton is köszönök mindenkinek! Eddig egyetlen verseskötetem látott napvilágot 2021-ben, A csupaszodás gótikája címen, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában. Jelenleg angolt tanítok a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumban.

    2022 szeptemberében az Irodalmi Jelen debütdíját vehettem át Aradon.

  • Kovács Újszászy Péter

    „Ez az ötfejű sárkány”

    „Nem lehet sokáig lakni egy meg nem értett világon” – írja Nem lehet című versében Lászlóffy Aladár. Az 1900-as évek második felében Romániában uralkodó diktatúra olyan világot hozott létre, amelyben a kisebbségi magyar alkotók helyzete is ellehetetlenült.  A hatvanas évek elején színre lépő erdélyi magyar szépírók, akiket az irodalomtörténet első Forrás-nemzedékként tart számon, arra törekedtek, hogy túlélési alternatívákat kínáljanak. Szem előtt tartva a totalitárius rendszerek szigorú szabályait ilyen alternatívának minősülhetett volna az éra kiszolgálása, a szocialista realizmusba történő beolvadás is. Ennek ellenére az első Forrás-nemzedék alkotói – köztük Lászlóffy Aladár – nem voltak hajlandók alárendelődni a szocreál elveinek. Műveikben olyan világot hoztak létre, amelyben nem hallgatták el a munkásélet nehézségeit (Szilágyi István prózája, Hervay költészetének egy-egy szelete), de az sem volt ritka, hogy a korszak fiatal művészei meglovagolva az avantgárd hullámait egy, a valóságtól sokban eltérő univerzumot építettek.
  • Kovács Újszászy Péter

    Bosch jégmadara és a XXII. század

    A kötet sokszínűségét fémjelzi, hogy a szerző nemcsak szembesít dolgokkal, hanem képzeletbeli utazásokra hív. Ezek a bejárt utak nem ugyanazok, amiket Hamvas Béla megélt, és amelyekről beszámolt a Babérligetkönyv, Téli tervek című darabjában. Szőcs Géza utazásai egészen a művész gyerekkoráig, a csokoládéfogyasztás öröméig kalauzolják el az olvasót: „Gyerekkoromban kétféle csokoládét ismertem. Egyik a brassói Dezrobirea gyár terméke volt. A másik, a finomabbik, a Vinga nevet viselte. Brassóról tudtam, hogy létező város, két álneve is van: Brașov meg Sztálinváros, azaz Orașul Stalin. De soha senkiről nem hallottam, aki vingai lett volna, vagy valaha is járt volna ott, vagy lett volna Vingán rokona vagy ismerőse. És ha államnyelven Vinga, akkor magyarul vajon mi?”
  • Kovács Újszászy Péter

    Török Sophie verseiről

    Csöndjeink
    Török Sophie költészetének varázsa, hogy a művész nem fél csönddé alakítani a csendeket. Akkor is hangot ad a némaságnak, ha csöndjei fájnak. A verseiben felvonuló érzelmek nemcsak az egyént és a nőt szólítják meg, hanem mindannyiunkhoz és mindannyiunk helyett beszélnek, amikor nem találjuk a megfelelő szavakat. 
  • Kovács Újszászy Péter

    Két tenyér között

    A fekete nyarak csendesek mögöttünk, / csak néha pattan a gally / a hullócsillagok alá rakott tűzben.
  • Kovács Újszászy Péter , Varga Melinda

    Minden élőlény „szeretetre termett”

    Kovács Újszászy Péter verseire nagy hatással volt Dsida Jenő költészete, de Fekete István, Rudyard Kipling, R. M. Rilke és Szergej Jeszenyin is azon elődök közé sorolhatók, akik segítettek az állatszimbólumok megformálásában, amely költészetének központi témája. A csupaszodás gótikája című verseskötete tavaly decemberben jelent meg. Az Irodalmi Jelenben versei mellett kritikáival és esszéivel is megismerkedhetünk. A mentorprogramban olyan jelentékeny alkotók munkásságával foglalkozik, mint Mózes Attila, Lászlóffy Aladár, Török Sophie vagy Szőcs Géza.
  • Kovács Újszászy Péter

    Az emlékezet örök jege

    Tawada regényének erőssége, hogy nem foglal állást az emberi jóság vagy gonoszság mellett, nem célja ítélkezni. Esze ágában sincs olyan művet kiadni, amely több száz oldalba foglalt számonkérés lenne. Nem akar lelkifurdalást kelteni, ahogyan nem törekszik érzékenyítésre sem. A könyv olyannak mutatja be az emberi fajt, amilyennek a három jegesmedve látja.

  • Kovács Újszászy Péter

    Az igazi advent

    Valahol fenyőfa álmodik. Kilincsen hangtalan angyalok. Hófelhők alatt várok valakit, csillagszóróként hallgatok.
  • Pilinszky 100: „Künn hó és csönd és csillagok”

    100 éve született Pilinszky János, az Irodalmi Jelenen olvashattak több esszét, tanulmányt a költő lírai munkásságáról (https://www.irodalmijelen.hu/kulcsszo/cimkek/pilinszky-evfordulo) és Böszörményi Zoltán El nem küldött levél Pilinszky Jánosnak(https://irodalmijelen.hu/2019-maj-27-1029/el-nem-kuldott-level-pilinszk…) című versét is.

  • Üveggolyókkal játszik az ég

    Szemelvények az ünnepi antológiából

    „Lábujjaid újszülött ötösikrek.

    Terrakotta törzsüket csókolom.

    Tükrös gyöngyház-feje van mindegyiknek.

    Hideg patak fut végig combodon.”

    (Faludy György: XXXIV. Fülledt éjszaka, 2)

  • Trianon-pódiumműsor fiatal alkotók műveivel

    Kortárs verses-zenés pódiumműsor az Irodalmi Jelen Trianon-emlékszámából élőben és online közvetítéssel is.
    Terítéken: a jelenkori magyar irodalom legizgalmasabb szerzői és fiatal alkotói. Ötállomásos turné öt különböző színházi produkcióval Győrön, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és Székesfehérváron.
    Közreműködnek: Tallián Mariann és Lázár Balázs
    Szeged, június 3. – 11. óra Somogyi-könyvtár, Dóm tér 1–4.

  • Bene Zoltán, Kovács Újszászy Péter

    Mint kötéltáncos a kötélen – Magánnyomozás magántörténetekben

    Egy kötet, két olvasat

    Oberczián Géza hátsó szoba című kötetében sok az ismerős elem. Sorsok, események, cselekedetek, okok és okozatok, életek és halálok, előzmények és következmények, találkozási pontok, döntések és sodródások. Az olvasó érzi, hogy köze van mindhez, hiszen volt része hasonlóban, ugyanakkor érzi az egyedi ízt is, az egyszerit, ami pontosan így biztosan nem történt meg, és megismételhetetlen.

  • Kovács Újszászy Péter

    Méregzöld

    Az utolsó színemlékem  egy méregzöld folt a kórház plafonjáról. Azóta keresem a zöld tapintását az utcára dobott kanapék kárpitján, a szeméttárolók simaságában, az ébredő fatörzseken.
  • Kovács Újszászy Péter

    Mi, Dante gyermekei

    A vers groteszk képi világa Hieronymus Bosch A keresztvitel című festményét idézheti fel: „az örök éjben üvöltő vadak párzanak, / oroszlán a farkassal, / farkas a mókussal, / mókus a madárral”. Pedig a csodák nem tűntek el, az isteni gondviselés percről percre átjárja a befogadót. – Kovács Újszászy Péter kritikája Varga Melinda A fásult kebelnek nincs költészete című kötetéről.
  • Kopriva Nikolett, Nagy Lea, Szabó Fanni, Csornyij Dávid, Kemény Gabriella, Kovács Újszászy Péter, Farkas Kriszta, Ilyés Krisztinka, Szabados Attila, Fehér Enikő, Magyar Eszter Csenge, Szeder H. Réka, Törteli Réka, Lázár Kinga

    Cinegék az arcodon

    „A Nagy Medve az égben,
    egy szív-báli barátom
    sorsom egy csillagképből
    követi messzelátón.”

  • Kovács Újszászy Péter

    Fényképalbum szavakból

    Vannak pillanatok, amikor megpróbálnánk kézen fogni a gyerekkort. Szeretnénk, ha pozitív hatások és élmények sokaságát vezethetnénk át felnőtt éveinkbe; legyen szó lekvárfőzésről vagy olyan személyekről, akik meghatározó szerepet játszottak életünkben, de létezésünk e korai szakaszával együtt feloldódtak. Azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen, akinek dédszülei a kezébe adták azokat az albumokat, amelyekből a rokonok fiatalkori arca nézett vissza.

  • Lőrincz P. Gabriella, Viola Szandra, Kopriva Nikolett, Kertész Dávid, Izer Janka, Kovács Újszászy Péter, Szabó Fanni, Juhász Kristóf, Polgár Kristóf, Károly Dorina

    A hídon túl is magyarok laknak

    Szemelvények az Irodalmi Jelen Trianon-számából
    Ha elfogynak majd a földi határok, Csak a kegyelem, csupán az marad.
  • Kovács Újszászy Péter

    Pályaudvar-ország

    Mozdony araszol a szomszéd falu felől. Sziszegésében unalom lobog. Zuhog a nagyenyedi állomáson, alszanak a bundás angyalok.
  • Kovács Újszászy Péter

    A pusztulás alternatívái

    A közös hűlés úgy szemlélteti a világ árnyékos oldalát, hogy nem veszi védelmébe az áldozatokat, és nem ítélkezik a „gonosz” felett. Serestély Zalán legújabb kötete szembesítő útra hív, és olyan szemszögből láttatja velünk az elmúlás fokozatait, amilyenből még aligha nyílt alkalmunk látni azt.

  • Kovács Újszászy Péter

    Villámkritika John Grogan Marley meg én című könyvéről

    Kovács Újszászy Péter videós villámkritikájában John Grogan Marley meg én című kötetét ajánlja olvasóinknak.
  • Kovács Újszászy Péter

    A hanyatlás esztétikája

    Lassú betegeskedés a világ sorsa. Sánta Miriám kötete arra a méreganyagra fókuszál, amit a mindenség szervezetébe fecskendeztek be. A véráramban felszívódó szérum halált okoz, Sánta pedig kiforrott részletességgel világít rá a pusztulás folyamatára.