Sántha Attila

    Sántha Attila erdélyi magyar költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának volt elnöke. Középiskoláit szülővárosában végezte (1986); a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát (1995), majd Szegeden doktorált (1999). 1992-től az Echinox magyar oldalainak szerkesztője volt; 1994 decemberében létrehozta az Előretolt Helyőrség c. folyóiratot, amelynek – később könyvsorozattá átalakult formájában is – szerkesztője. 1999–2000-ben az Oktatási és Nevelési Minisztériumban államtitkári tanácsos, 2000–2002 között a Sapientia EMTE irodavezetője, 2002–2004 között az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezetője, 2004–2005 között elnöke, a kézdivásárhelyi Zelegor Kiadó alapítója (2006).2006-ban hazaköltözött Székelyföldre, azóta Kézdiszászfaluban él, szabadúszó.

    Első versei az Utunkban jelentek meg 1985-ben, azóta rendszeresen közöl hazai és magyarországi lapokban. Ahhoz az írói csoporthoz tartozik, amely az Előretolt Helyőrség c. folyóirat és az Erdélyi Híradó kiadó körül tömörült. Ő az újdonságnak számító transzközép elindítója, ideológusa és teoretikusa. „Az Előretolt Helyőrség programos kiadványának szerzője – írja róla Fried István –, aki antiideologikus ideológiát szegez egyfelől a küldetésesként artikulálódó költészetteória ellen, másfelől nem hisz, pontosabban nem eléggé hisz abban a palimpszesztus-mód­szerben, amely (a »költőiség« őrzőjeként) a hagyománytörténésben beleszövi a maga költészetét a világköltészet szövedékébe, áttetsző maszkokat öltve, egyetlen költészetváltozatot sem utasítva el, számosat az önmagáéba integrálva.”

    Első kötetének verseiben – Balázs Imre József szerint – többféle irodalmi hagyományból merít, leggyakrabban Christian Morgensternből, de találkozunk verseiben Edward Lear-reminiszcenciákkal, Nietzsche-aforizmák sugallatával, sűrű utalásokkal Münchhausen báróra vagy a Rejtő Jenő-ponyvaregényből ismert Trop­pauer Hümérre. Ennek a költészetnek a nyelve tudatosan nyit a szubkultúra felé: szándékoltan köznapi, sőt olykor az obszcenitásig menően közönséges. Második kötetében a székely nyelvjárás és népköltészet elemeiből merít, ebből kiindulva teremt egy fiktív nyelvet, amely az abszurd felé nyit, de ugyanakkor egyfajta titokzatosságba is burkolja világát. Később ezt a vonalat viszi tovább, eljutva a poétikai regiszter határáig, sőt át is lépve azon. Egyfajta „anti-irodalom” ez, amellyel programszerűen kívánja meghökkenteni olvasóit.

    Írásait újabban a Helikon, Korunk, Látó, Echinox, Székelyföld, Alföld, Tiszatáj, Magyar NaplóPompejiSymposionBárka és a ContrapunctDilemaPoesisArt-Panorama közli.

    Gondozásában jelent meg Laji bá’ Szini Lajos Küzsdeg nyüszkölődések (Kézdivásárhely, 2005 és Kézdivásárhely, 2007), Duma István András Csángó mitológia (Kézdivásárhely, 2005) és Hosszu Zoltán Dani bá’ (Kézdivásárhely, 2007) c. kötete.

  • Sántha Attila

    Ágtól ágig

    Tudjátok, fiaim, egyszer
    titeket is hazahívnak,
    és akkor jönni kell, jönni kell.

  • Kovács Újszászy Péter

    Barangolás Fodor Sándor nyomában

    A késő délután napsugarai olyan precízen ragyogták be a Kincses Város járdáit, mintha maguk is igyekeztek volna a Kolozsvár Társaság székhelye felé irányítani az irodalom iránt érdeklődőket. 2019. augusztus 19-én este hat órától Fodor Sándor íróé volt a főszerep.
  • Varga Melinda

    Faust Csíkszépvízre látogat

    Lírai értekezés Muszka Sándor költészetéről

    Muszka Sándor líráját nem ajánlom nyári olvasmánynak, de ajánlom esős napokra, amikor van időnk több órát is versekre áldozni. Ezek a versek segítenek közelebb kerülni saját belső világunkhoz, őszintébbek, sebezhetőbbek, de sokkal emberibbek leszünk általuk. Verset olvasni kicsit terápia is, lelki szanatórium, ahol mi magunk vagyunk az orvosok.

  • Májusi eső díjakat ér

    Míg odakint a nyárias zápor mosta a belváros aszfaltját, bent, a Petőfi Irodalmi Múzeum zsúfolt termeiben – ha nem is aranyat, de – értékes díjakat ért a májusi eső. Pontosabban a tehetség, hiszen az Irodalmi Jelen folyóirat éves díjai mellett a Légy jelen! novellapályázat nyertesei is átvehették jutalmaikat. A zenés felolvasószínházzal kiegészült műsor óriási érdeklődés mellett zajlott.

  • Fotó: Helikon, Ádám Szilamér

    A költő, aki ősz hajtinccsel született

    „Mindig költő voltam, csak nem mindig voltak verseim” – fogalmazott az Álljunk meg egy szóra beszélgetéssorozat januári meghívottja, Sántha Attila a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéházban.

  • Orbán János Dénes

    A Szótár tragédiája

    Dicsőség a magasban istenünknek,
    megtettük, mire kértél, jó uram,
    mögöttem ím a cepelő sereg,
    s hozzuk, igen.

  • Sántha Attila (Ádám Gyula fotója)
    Varga Melinda

    Egy mű akkor él, ha valakié lesz

    Beszélgetés Sántha Attilával a székely irodalomról, pályája fontosabb állomásairól, a transzközépről, a legendás kilencvenes évek kolozsvári irodalmáról, legújabb nyelvészeti munkájáról, a Bühnagy székely szótárról.

  • Sántha Attila: Bühnagy székely szótár
    Varga Melinda

    Hol éltek a honfoglalás előtt a székelyek?

    Sántha Attila Bühnagy székely szótára olyan, akár egy humorral fűszerezett nagyregény

    A szavak eredete bevezet bennünket a huszonegyedik században is önálló néptudattal rendelkező székely nép történetébe, egész korai időszakig, az V–IX. századig. A nyelvészeti mű segítségével a magyar nyelvet s annak működését is sokkal jobban átlátjuk.

  • Sántha Attila

    Londonban, egy dél után

    És jó, hogy jöttünk Kelet-Európából,
    azóta nem a feketéket okolják
    mindenért az angolok, hanem
    a lengyel-román-magyarokat.

  • Sántha Attila: Bühnagy székely szótár
    Mandics György

    A telefonkönyvtől a tündérvölgyig

    „Bízvást osztható Orbán János Dénes véleménye, aki Sántha Attila kitüntetésekor a Janus Pannonius-ünnepség keretében kifejtette, hogy ez a szótár nemcsak szótár, hanem egyfajta erdélyi novella- és versgyűjtemény, mely az erdélyi szavak kapcsán utazást tesz lehetővé az erdélyi magyar nyelv tündérvölgyében.” – Sántha Attila monumentális vállalkozását, a Bühnagy székely szótárt Mandics György mutatja be.

  • Sántha Attila

    Iszkiri a guruzsmás berbécs elől

    Sántha Attila olvas fel verseiből

    Sántha Attila olvas fel verseiből az Irodalmi Jelen olvasóinak.

  • Sántha Attila

    Attila apa

    Öreg zsidó Camdenben

    Migráns voltam Londonban én is,
    egy öregotthonban dolgoztam,
    hol nem túlságosan, de megfizettek.
     
    Mondanám, a napfelkelte úton ért,
  • TOP 10 – 2018. szeptember

    Az Irodalmi Jelen szeptemberi TOP10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

  • Irodalmi Jelen

    Mai krimi a pesti alvilágról

    „Nem ismerem a szerző élettörténetét, de abból, amit ír, az a sanda gyanúm támad, hogy ő bizony belülről tapasztalta meg ezt a világot, és nemcsak ismeri, de érti is.” – Csabai Márk könyvéről Sántha Attila osztotta meg gondolatait velünk.

  • Irodalmi Jelen

    Kortárs versdialógus – az Irodalmi Jelen költészet napi versösszeállítása

    …a költészet végtelen hatalma
    nyűgözzön le.
    Ezért, és csakis ezért ér

    …a költészet végtelen hatalma
    nyűgözzön le.
    Ezért, és csakis ezért érdemes élni!

  • Irodalmi Jelen

    Kányádi Sándor köszöntése

    "S noha nem tisztem nekem dicsérni Sándor bátyámat, mégis el kell mondanom, olyan életet mondhat magáénak, értsd: olyan verseket írt, amelyek nyelvünket, értsd: világunkat beragyogják. S ha ugyanezzel az érzéssel térnék vissza én is majd az anyanyelvbe, én lennék a legboldogabb a világon." (Sántha Attila)

  • Milyen hazája van egy székelynek?

    Távoli beszélgetés Sántha Attilával

    Sántha Attila legújabb verseskötetében, a Razglednicákban megrendítő családtörténetet, felmenőinek sorsát, a két világháború alatt átélt tragédiákat tárja az olvasó elé. A költőt az új kötete mellett a székely irodalomról és nyelvészeti kutatásairól kérdeztük. – Varga Melinda interjúja

  • Irodalmi Jelen

    A hónap költője – Sántha Attila: Apám bundasapkája

    Aztán teltek az évek,
    már nagy lettem a térdlovagláshoz.

  • Irodalmi Jelen

    A hónap költője – Sántha Attila: A néma kovács

    József fia Albert is cifrázta,
    igaz, kisebb kedvvel, mint az apja,
    és semmiképp sem Arhangelszkban,
    ahol a táborban ottmaradt.

  • Irodalmi Jelen

    A hónap költője – Sántha Attila: A Nappal szemben

    Hát méges van Isten, nyugtázta a pap,
    s úgy tűnt az őszi melegben,
    Pókahalma régi helyén
    az ősi nyíres fái is látszottak.