Az Erdélyi Nemzetközi Könyvfesztivál díját vehette át Dragomán György író a hétvégén, ezt megelőzően pedig a Kolozsvári Állami Magyar Színház Stúdiótermében találkozhattak vele az olvasók, ahol Visky András író, dramaturg kérdezte őt a Máglyáról, A fehér királyról, a színházzal való kapcsolatáról.

Nyáry Krisztiánt, a Magvető Kiadó vezetőjét kérdeztük arról, hogyan reagálhat egy kiadó, ha egyik szerzője tanárként feltételezhetően zaklatja a diákokat. Meghúzható-e a határ szerző és életmű között?

Monodráma és könyvbemutató: Hevesi Judit első verseskötete, a Hálátlanok búcsúja az RS9 Színházban mutatkozott be.

Hőse saját alteregójából kelt életre, és neki köszönheti, hogy huszonnyolc évesen nyert meg egy legfeljebb huszonnégy éveseknek kiírt pályázatot. Toroczkay Andrással és Éhes Miklóssal ismerkedtünk meg a Nyitott Műhely estjén, egy felszabadult könyvbemutatón.

A Nyitott Műhelyben György Péter Darvasi Lászlóval és Szív Ernővel beszélgetett, bár egyszemélyben. Aki valahol mégiscsak kettő – többek között ezt a szálat fejtették fel a beszélgetők, és ebben a közönség is segített.

Nagy Koppány Zsolt Nem kell vala megvénülnöd 2.0 című regényének kétharmada könnyen felejthető, utolsó egyharmada viszont gondolatébresztő, fontos olvasmány. Nagyjából erre a következtetésre jut recenziójában Balogh Réka.

Mindenki emlékezik, álmodik, elköltözik Szőcs Petra első kötetében, a Kétvízközben. A versek rideg egyszerűségük ellenére izgalmas halálköltészetet alkotnak. Horváth Imre Olivér értékelte a könyvet.

Kun Árpád Boldog Észak című regényében egymás mellé kerül az afrikai és az európai kultúra, amely a szellemvilággal és a skandináv szociális ellátással megspékelve végső soron Aimé Billion norvégiai beilleszkedését mutatja be. Garaczi Zoltán írása.

Nagy Koppány Zsolt Nem kell vala megvénülnöd 2.0 című regénye „szövegirodalmon túl” és világvégén innen mutatja be a vészterhes jövőt, ahol az öregeknek leáldozik a napja. Mindezt azonban sok humorral, groteszk helyzetekkel fűszerezve – derült ki a könyvbemutatón, ahol azt is megtudtuk, miért e különös cím. A szerzővel Turi Tímea beszélgetett.

Valósághű vagy sem, szórakoztató vagy sem, egyáltalán krimi-e, vagy valami más – Babiczky Tibor szerint mindegy. A lényeg, hogy írt egy regényt, és közben nem akart abszurdabb dolgokat kitalálni, mint amilyenek az életben is előfordulnak. A Magas tenger című könyvet a Gödör Klubban mutatták be, a szerzővel Simon Márton beszélgetett.

Elég nyitottak-e a magyar olvasók Centauri Jégvágó című regényéhez? Mit adhat a kamaszoknak és a felnőtteknek a rejtőzködő író szabad szájú könyve? Boldog Zoltán értékelte a művet.

Bíró-Balogh Tamás érdekes párhuzamokra bukkant Erdős Virág legújabb minikönyvecskéjét és Tormay Cécile egyik apró kötetét összehasonlítva. Politikáról, üzletről és irodalomról szóló esszéjét olvashatják.

Centauri, a „titokzatos író” nem az Államokban él, első regénye, a Jégvágó mégis egy modern amerikai nagyregény. A könyvből olvashatnak részletet.

A Critica Nova gyűjtőoldala Szegeden szervezett beszélgetést a Szép versek 2013 antológiáról. Az esemény videóösszefoglalóját láthatják.

„A Lassuló zuhanás zavarbaejtő jellegzetességei közé tartozik, hogy egy »túlságosan profi« költő ömleszt ránk kétszáztíz oldal lírát, és első olvasásra nehezen vesszük észre a sokatmondás mögött a remekműveket.” Boldogh Dezső recenzióját olvashatják.

50 éves a Szép versek antológia. A 2013-as válogatást a fél évszázados hagyomány tükrében értékeltük.

Pál Sándor Attila reakcióját olvashatják Boldog Zoltán Változik-e a Szép versek? című jegyzetére. A szerző az antológia történetéből írta tudományos diákköri dolgozatát.

A Szép versek antológiát ebben az évben Péczely Dóra helyett Szegő János szerkesztette. Mennyiben tér el az ő kánonja elődjének válogatásától? Mely szerzők kerültek be öt éven át folyamatosan a kötetbe?

Tóth Krisztina Akvárium című anti-családregényét olvasva a Rákosi-korszak és a korai Kádár-rendszer bérházainak nyomorúságába pillanthatunk be. Farkas Daniella recenziója.

Potozky László Nappá lett lámpafény című elbeszéléskötete a pusztulásra ítélt vidék mellett az írás néhány fontos kételyéről is mesél. Papp Máté mutatja be és értékeli a kötetet.