Irodalmi Jelen
  • Dezső Kata: Akiket hazavártak
    Kántás Balázs

    Kis kortárs magyar reality-líra

    „A személyes trauma repetitív módon újra és újra felbukkanó motívuma mellett e költészet nemzedéki életélményt is megfogalmaz, mégpedig a 2010-es évek kaotikus társadalmi-politikai-gazdasági körülményei között felnövő, igen sok esetben bizonytalan élethelyzetben létező magyar fiatalság öndefiníciójának kísérletét, én- és boldoguláskeresését, a sehová sem tartozás és a jövő teljes bizonytalanságának tapasztalatát.” – Dezső Kata Akiket hazavártak kötetét Kántás Balázs mutatja be.

  • Kántás Balázs

    Ó, hová levél, képviseletiség, személyesség és jelentés?

    Szubjektív esszé a vitaindítás szándékával a képviseleti költészetről – vagy éppen annak hiányáról a kortárs magyar irodalomban

    Jelen esszében olyan reprezentatív kortárs magyar költők verseit fogom vizsgálni, mint Kemény István, Géher István, Bíró József, Nádasdy Ádám, Jónás Tamás, Rónai-Balázs Zoltán, Böszörményi Zoltán vagy Payer Imre. Lírai beszédmódjuk látszólag teljesen eltérő, mégis mindegyikük költészetében – elsősorban inkább tematikai-motivikus szinten, semmint az elsődleges lírai beszédmód szintjén – felfedezhetők hasonló törekvések és üzenetek, már amennyiben a kortárs magyar költészet kapcsán szabad az értelmezőnek az „üzenet”/„jelentés” terminusokat használnia.

  • KÁNTÁS BALÁZS – Félkomfortos magánpokol

    Félkomfortos magánpokol

    0 Ft

    Konyakmeggy robban a szádban, kéz szorul össze a nyakadon. Mély levegõt veszel –: hátha lélegzik még a forradalom.

  • Irodalmi Jelen

    Paradigmaváltás a paradigmaváltás után?

    „A professzionális irodalomkritikának igenis dolga lenne, hogy a szélesebb olvasóközönséggel megismertesse és megszerettesse a kortárs irodalmat, valamint a kutató, elsősorban szakmai közönségnek szóló irodalomtudós és a szélesebb olvasóközönséget célzó, irodalomnépszerűsítő tevékenységet végző kritikus praxisának egyáltalán nem kellene élesen különválnia.” A kortárs irodalomértelmezés perspektíváiból szemlélődik, és vonja meg tanulságait Kántás Balázs.

  • Irodalmi Jelen

    Az ellopott rendszerváltás

    „Kerékgyártó regénye súlyos írói látlelet. Látlelet egy ellopott rendszerváltásról, egy magát újra és újra meglopni hagyó, a politikától pedig lassan elidegenedő társadalomról, és annak e társadalom gyengeségeit a végletekig kihasználó politikai elitjéről.” – A rendszerváltóról Kántás Balázs írt.

  • Irodalmi Jelen

    Privát feljegyzésekből kordokumentum

    „Megjegyzendő, hogy bár Király a napló tanúsága szerint többször készült beolvasni Aczél Györgynek, ezt végül soha nem tette meg, hiszen nem akart kegyvesztetté válni. Egyszerre volt érdekember, aki a maga érdekeit igen jól szem előtt tartotta és érvényesítette, ugyanakkor őszinte küldetéstudattal rendelkező értelmiségi, akinek célja az időről időre újra és újra kiéleződő népi-urbánus ellentét felszámolása, a magyar literátus értelmiség szocialista szellemben való összekovácsolása volt, ami persze egészen a rendszerváltozásig nem járt, nem járhatott sikerrel.” – Király István Naplóját Kántás Balázs vette a szárnyai alá.

  • Irodalmi Jelen

    „Én egy reinkarnálódó személy vagyok”

    A 75 éves Lászlóffy Csabát köszöntötték, új kötetét méltatták a Napkút Kiadó szervezésében a BM Duna Palotában tisztelői, barátai.

  • Irodalmi Jelen

    A lepusztult világ őrangyalai

    Kántás Balázs Félkomfortos magánpokol című verseskötetét mutatták be a Roham Bárban. Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának állami ösztöndíjas, végzős doktori hallgatójával Gyimesi László költő, kritikus és Rónai-Balázs Zoltán költő, szerkesztő beszélgetett.

  • Boldog Zoltán

    „Volt bennem egy publikációhajhász attitűd”

    Kántás Balázzsal legújabb, szám szerint hetedik verseskötetének megjelenése apropóján beszélgettünk a Félkomfortos magánpokol és az életmű néhány sarkalatos kérdéséről.

  • Irodalmi Jelen

    Közöttlét zárójelben

    Régi „törzshelyére” költözött vissza az Irodalmi Jelen egy estére: Kántás Balázs új verseskötetét a Zsivágó Kávézóban mutatták be. A költőről és műveiről Mányoki Endre beszélt, a versekből Rónai Balázs Zoltán olvasott fel.

  • Irodalmi Jelen

    Sanzonok – Kántás Balázs versei

    Félkarú rabló lesz
    az áldozati oltár –:
    agyunk eldobott kő,
    szívünk száraz holtág.

  • Irodalmi Jelen

    Irodalom a kánonhatáron

    Boka László nagyszabású irodalomtörténeti vállalkozása, az Egyszólamú kánon? strukturális problémái ellenére alapvető megállapításokat tartalmaz mind az elmélet, mind pedig az elemzések terén.

  • Irodalmi Jelen

    Hol nyaral, és mit olvas az író? (1. rész)

    Nyári körkérdésünkben arról faggattunk írókat, költőket, hol töltik a nyarat, és milyen könyvet pakolnak hátizsákjukba. Ezúttal Böszörményi Zoltán, Kántás Balázs, Korányi Mátyás, Murányi Sándor Olivér és Szőcs Géza válaszait olvashatják.

  • Kántás Balázs

    Hazafogalmak ütköztetés

    Kemény versének beszélője számára a haza olyan, „mint egy elbutult öreg néni”, egy idős rokon, akit immár csak a külvilág iránti gyűlölet és a megkeseredettség tart életben, ugyanakkor még mindig óriási hatást gyakorol a beszélőre. Böszörményi versének üzenete szerint egyáltalán nem helyes költői magatartás „hazádtól számon kérni vérző tested”, mert az ember/költő mindig felelős saját magáért, ugyanakkor másokért is felelősséggel tartozik. 

  • Kántás Balázs

    Az időtlen Völgy, mely nem ereszt többé

    ​​​​​​​Böszörményi Zoltán legújabb, Füst című novelláskötete furcsa és izgalmas világba kalauzolja olvasóit. A Lénárd Sándor Völgy a világ végén című önéletrajzi művét megidéző, szikár, minimalista stílusban íródott novellák valahol Brazíliában, egy bennszülöttek és bevándorlók által vegyesen lakott, az esőerdő peremén meghúzódó, apró faluban játszódnak, ahol szinte megállt az idő.  

  • Boldog Zoltán

    Egy szépségverseny eredményei

    Túl bátrak voltunk? Vagy csak eléggé? Megbolygattuk az állóvizet? Mit értünk el? A 83. Ünnepi Könyvhét ideje alatt zajló szépségversenyünk eredményhirdetése és tanulságai.

  • Kántás Balázs

    Eredeti vagy hamis a Bildung-vidámpark ? – Tárca a berlini Pergamon-múzeumról

    Felvetődik a kérdés: voltaképpen mihez is van jogunk a kulturális emlékeket, történelmi örökséget illetően? Szabad-e antik műalkotásokat, akár egész épületeket a helyükről elhordani, majd több ezer kilométer távolságban újra felállítani, mindezt a múlt megőrzése és az igencsak nemes Bildung jegyében? – Kántás Balázs írása