Megtelt érdeklődőkkel az Írók Boltja Kányádi Sándor angol nyelvre fordított, válogatott verseinek könyvbemutatóján, ahol a költővel és Sohár Pál fordítóval Böszörményi Zoltán beszélgetett.

Régi „törzshelyére” költözött vissza az Irodalmi Jelen egy estére: Kántás Balázs új verseskötetét a Zsivágó Kávézóban mutatták be. A költőről és műveiről Mányoki Endre beszélt, a versekből Rónai Balázs Zoltán olvasott fel.

Augusztusban Pécsett vehette át a Janus Pannonius Költészeti Nagydíjat Szimin Behbaháni, a kortárs perzsa irodalom meghatározó alakja és polgárjogi aktivista. A költőnő verseiből Elhagyott szentély címmel jelent meg magyar nyelvű válogatás, melyet a PEN Club estjén mutattak be.

Bene Zoltán Farkascseresznye című Szeged-regényének bemutatóján belepillanthattunk a város 16. századi történelmének mindennapjaiba.

India fűszeres levegője töltötte be az Örkény Könyvesbolt galériáját – legalábbis képzeletben, hiszen a frissen megjelent indiai erotikus antológiáról beszélgetett Greskovits Endrével és Dezső Csabával Kőrössi P. József a Noran Irodalmi Szalonban.

Egy szénégető legkisebb fia a híres mátrai zsivány kódexének útmutatásával nekivág Európának, és kikapós menyecskékkel végigduhajkodik három országot. Ennél azonban összetettebb, mélyebb és szórakoztatóbb Halász Margit új regénye, a Vidróczki-kódex. Betyáros beszélgetés zajlott róla az Írók Boltjában.

Bár a Vénusz Nap előtti átvonulása legutóbb 2012 júniusára esett, Hász Róbert Vénusz vonulása című regénye épp egy évvel később, az idei Könyvhétre jelent meg. A kötetről az Írók Boltjában beszélgetett a szerzővel Fehér Charlotte.

Néhány napja az Apokrif folyóirat házavatóján mutatták be Evellei Kata első, Álombunker című verseskötetét, melyet Tóth Kinga szintén debütáló könyve, a Zsúr bemutatója követett. A helyszín a budapesti Roham Bár volt, ahol a kiadó, a Prae.hu képviseletében Balogh Endre és Pál Dániel Levente beszélgetett a szerzőkkel.

Alexander Nawrocki személyében nemcsak Böszörményi Zoltán lengyel fordítóját, de a magyar irodalom és kultúra lelkes, értő művelőjét ismerhettük meg, és nem utolsó sorban egy szellemes, fanyar humorú költőt és történetmesélőt.

A Magyar Írószövetség székházában mutatták be Vasy Géza Bajza utca című kötetét. Címe és borítója is sokat elárul tartalmáról, hiszen azt a három évet mutatja be, míg szerzője az Írószövetség elnöke volt.

Weöres Sándor munkásságáról írt tanulmánykötetet Harmath Artemisz Szüntelen jóvátétel címmel. A könyvről Dr. Szirák Péter beszélgetett a szerzővel az Írók boltjában.

Rengetegen gyűltek össze a megkésett bemutatóra a győri Látogatóközpontban: a helyi kultúra egyik legszebb lenyomatát vehette kézbe az olvasó a tizenkét beszélgetést tartalmazó, Megérintő szavak című kötettel.

A századelő egyik legzseniálisabb zsurnalisztája és bűnügyi riportere, Tábori Kornél alakja kelt életre azon a beszélgetésen, amelyen a Bűnös Budapest című ciklusára épülő kismonográfiát mutatta be Boka László, Buza Péter, Hirtling István és Zelei Miklós.

Vörös István intellektuális humorral mutatja be a ’80-as évek Budapestjét egy kamasz fiú, Boldizsár életén keresztül a Gagarin avagy jóslástan alapfokon című új regényében. A Pepita Ofélia Bárban beszélgetett a szerzővel Ungvári Tamás.

A nemrégiben alakult és egyre népszerűbb Hochroth Budapest Kiadó gondozásában jelent meg magyar és német nyelven Payer Imre verseskötete az Egyre közelít (Es kommt immer näher). A költővel Rónai-Balázs Zoltán, a kiadó vezetője beszélgetett a Magyar Írószövetség székházában.

„Villányi László egy legendagyártó költészeti kisiparos, aki helyeket, embereket, érzéseket, hangulatokat formált verseiben úgy otthonossá, hogy az ne csak az itt élőké, hanem mindenkié legyen” – hangzott el a költő és Szabó Béla fotós közös könyvbemutatóján, melyre megtelt a győri Petőfi Sándor Művelődési Ház színházterme.

​​​​​​​Ha valahogy túl lehet élni ezt a gyomorrontásokkal és megfázással terhes időszakot, az egyedül az olvasás. Az alábbi néhány új könyv méltó az érdeklődésre. Nemcsak azért, mert – noha a Nagy Magyar Kánon alig veszi észre őket – ezeket a könyveket olvasni jó, hanem azért is, mert szépek és fontosak, mert jobbak, többek leszünk általuk.