A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban különleges kiállítás nyílt a Költészet Napja előestéjén: a húszéves Parnasszus folyóirat jeles kortárs költők eredeti kéziratait ajándékozta a könyvtárnak. A versekhez képzőművészek készítettek alkotásokat, így születtek új, komplex műalkotások a paravánokon.

Hőse saját alteregójából kelt életre, és neki köszönheti, hogy huszonnyolc évesen nyert meg egy legfeljebb huszonnégy éveseknek kiírt pályázatot. Toroczkay Andrással és Éhes Miklóssal ismerkedtünk meg a Nyitott Műhely estjén, egy felszabadult könyvbemutatón.

A Magyar Írószövetség KultúrRing című sorozatának barátságos mérkőzésén a folyóiratok támogatásáról vitatkoztak a szakma képviselői. Kiütéses győzelem nem született, de nem is ez volt a cél, inkább a megegyezés: merre tovább.

Bálint Tibor, a Csapodi házaspár, Halász Judit, Jáki Teodóz, Koncsol László, Tolcsvay László és a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar nevével bővült a hétvégi átadóünnepségen a Magyar Örökség-díjasok Aranykönyve.

Új mecénásprogram született a Csimota és a Scolar kiadók együttműködéséből: a régi előfizető-gyűjtést a modern körülményekhez igazítva szólítják meg az olvasót a kiadók. A felnőtt irodalomban Ungvári Tamás díszkiadásban megjelenő tetralógiájával debütál a Könyvmecénás.

A PIM ünnepi rendezvényén az elsötétített Erkélyes teremben nézhettük meg a most először kiállított, eredeti Petőfi-dagerrotípiát. Az elmosódó, százhetven éves arcmás kiegészítéseként Lackfi János idézte elénk a hús-vér Petőfit.

Géher István László érdekes kísérleti módszert dolgozott ki: bizonyos verssorok szimmetrikus ritmikai megfeleléseiből tanulságos mintázatok rajzolhatók ki. Informatika, barokk fúga, grafikon: ez mind verstan – derült ki a Nyitott Műhelyben rendezett beszélgetésen, ahol ugyancsak elkerekedett a szemünk.

Nem félt kötetébe „önkritikai” írásokat válogatni, és eltökélten vallja: az irodalomról beszélgetni kell, nem kijelentéseket tenni róla. Gilbert Edit új kötete a biblioterápiától a tánckritikáig sok területet érint, olyan kérdéseket is, amelyekkel a szakma érintettjei nem szimpatizálnak.

Bár a nőnap alkalmából ülte körül az Írók Boltja pódiumasztalát négy nő – Csobánka Zsuzsa, Péntek Orsolya, Szilágyi Zsófia, Tompa Andrea –, és kérdezgette őket egy férfi, azaz Mészáros Sándor, a diskurzus egyáltalán nem „női” problémákat járt körül.

A Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című monográfia-sorozatáról beszélgettek szerzők és szerkesztők a Vigadó Makovecz Termében. Az első öt tanulmánykötet Marsall László, Albert Gábor, Kiss Anna, Kiss Benedek és Temesi Ferenc portréját rajzolja meg.

Meddő kengurumama, válófélben lévő szülők, meleg királyfiak, egymásra lövöldöző katonák – a FISZ Kritikustusáján a kortárs gyerekirodalom „kényes” témáit járták körbe a vitázó felek, és arra is választ kerestek: összhangban van-e a könyvek üzenete a valósággal?

Félmeztelenül lovagló celeb, pénzosztó félisten és védőangyal egy személyben: Vlagyimir Putyin. A két legnevesebb orosz ellenzéki újságíró, Valerij Panyuskin és Anna Aratunyan hatalmas közönség előtt beszélt Budapesten az Oroszországot működtető hatalmi-korrupciós pénzvallásról.

Életének egyik legfontosabb eseménye volt, amikor az Országos Idegennyelvű Könyvtár az év olvasójának választotta. Saját bevallása szerint nem gondolta volna, hogy van ennél feljebb. Kiderült, hogy van. Zelei Dávid kapta idén a Bodor Béla-díjat.

Mára kissé elfeledett költő századik születésnapjára emlékeztek – némileg megkésve – a Petőfi Irodalmi Múzeumban: Kónya Lajos az irodalom mellett a képzőművészet és a népzene jeles művelője is volt.

Az ókori szövegek kiváló ismerője, abszolút hallással bíró zenész, a krakkói irodalmi kabaré fellépője, a Szolidaritás mozgalom vezéralakja volt, és nem utolsó sorban zseniális orvos – Andrzej Szczeklik könyvét mutatták be a Lengyel Intézet és az Európa Kiadó közös estjén.

Nyugatra kell-e vetnie szemeit a magyar költőnek, vagy befelé figyelni? Több költészetet importálnak-e a nagy nemzetek, mint a kicsik? Mi jött a világlíra-fordítások aranykora után? – Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett a Nyitott Műhelyben Krusovszky Dénes, Marno János és Nemes Z. Márió.

Laik Eszter írásaiban a szépirodalmi novella és az aktualitásra építő szöveg egyensúlyát találjuk. Az Irodalmi Jelen könyvek sorozatában megjelent kötetéről a szerzővel Böszörményi Zoltán író, főszerkesztő és Mányoki Endre beszélgetett az Írók Boltjában. Csanda Mária tudósítása a kultúra.hu-n.

Sokszor jártunk már Mandics György bemutatóin, ahol izgalmas tudományos nyomozásairól számolt be a régi magyar rováskódexek feltárása kapcsán, de most „élőben” is láthattuk példáit, hogyan kell megfejteni a rejtjeleket.

Zsille Gábor a Kelemen Kör estjén többek között arról mesélt, hogy ideiglenes krakkói lakását maga a (későbbi) római pápa szentelte fel. A költő-műfordítót Payer Imre kérdezgette.

A Galéria IX-ben január 30-ától Herbert Aniko művei láthatók, melyeket Szabó Imola Julianna Varratok címmel megjelent prózaversei ihlettek. A „Szándékos vakság – szerelem” című tárlatot a költő nyitotta meg, Szombathy Bálint verseket olvasott, a ritmust a Váczy Eszter kvartett adta.