Az ókori szövegek kiváló ismerője, abszolút hallással bíró zenész, a krakkói irodalmi kabaré fellépője, a Szolidaritás mozgalom vezéralakja volt, és nem utolsó sorban zseniális orvos – Andrzej Szczeklik könyvét mutatták be a Lengyel Intézet és az Európa Kiadó közös estjén.

Nyugatra kell-e vetnie szemeit a magyar költőnek, vagy befelé figyelni? Több költészetet importálnak-e a nagy nemzetek, mint a kicsik? Mi jött a világlíra-fordítások aranykora után? – Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett a Nyitott Műhelyben Krusovszky Dénes, Marno János és Nemes Z. Márió.

Laik Eszter írásaiban a szépirodalmi novella és az aktualitásra építő szöveg egyensúlyát találjuk. Az Irodalmi Jelen könyvek sorozatában megjelent kötetéről a szerzővel Böszörményi Zoltán író, főszerkesztő és Mányoki Endre beszélgetett az Írók Boltjában. Csanda Mária tudósítása a kultúra.hu-n.

Sokszor jártunk már Mandics György bemutatóin, ahol izgalmas tudományos nyomozásairól számolt be a régi magyar rováskódexek feltárása kapcsán, de most „élőben” is láthattuk példáit, hogyan kell megfejteni a rejtjeleket.

Zsille Gábor a Kelemen Kör estjén többek között arról mesélt, hogy ideiglenes krakkói lakását maga a (későbbi) római pápa szentelte fel. A költő-műfordítót Payer Imre kérdezgette.

A Galéria IX-ben január 30-ától Herbert Aniko művei láthatók, melyeket Szabó Imola Julianna Varratok címmel megjelent prózaversei ihlettek. A „Szándékos vakság – szerelem” című tárlatot a költő nyitotta meg, Szombathy Bálint verseket olvasott, a ritmust a Váczy Eszter kvartett adta.

Az Aspektus-estek keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dr. Eliezer Rabinovich tartott előadást A magyar elit és a zsidóság 1939–1945 címmel, melynek középpontjában Horthy Miklós történelmi szerepének tisztázása állt.

Karafiáth Orsolya nemrég nekivágott egy útitárssal a föld legriasztóbb országának, amely maga az abszurditás. Ablaktalan házak, megszervezett művidámság, nyolc óra munkára fogott festőművészek – ízelítő a költőnő Gödör Klubban rendezett észak-koreai élménybeszámolójából.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából bábelőadással egybekötött könyvbemutatón vehettek részt a Budapesti Bábszínházban a sajtó képviselői. Szálinger Balázs gondolta újra bábdarabként egyik legismertebb, ősi népmesénket, a Fehérlófiát.

A 125 éve született Reményik Sándorra emlékeztek a magyar kultúra napján a PéterPál Kiadó estjén, ahol a költőről készült legújabb fotóalbum képeiből válogattak az alkotók, miközben bemutatták életútját.

Simon Márton sajnálja, hogy nem lehet japán, a Bëlgára együtt ropja jobbos és balos, Fabricius Gábor pedig megírja a hiányzó regényt a kortárs irodalomból. – A Hadik Irodalmi Szalonon jártunk a Magyar Kultúra Napján.

Lehóczky Ágnes két nyelven író magyar költő, Angliában egyetemi tanár, disszertációját Nemes Nagy Ágnesből írta. A nevén őrzi az ékezetet, de ahogy gondolkodni, írni is hol angolul, hol magyarul szokott. Frissen megjelent verseskötete bemutatóján jártunk.

Sikeres volt-e a Ceauşescu-rezsim a térség vezető ipari országaként? Lehetséges-e a rendszert belülről támadó Király Károlyt méltóképp rehabilitálni? Ki a felelős ezer ember haláláért már a diktátor menekülése után? – A romániai forradalom 25. évfordulóján a Hitel vitáján felparázslott a múlt.

A magyar irodalmi élet színe-java gratulált a 75. születésnapját ünneplő Nyerges Andrásnak, akinek írói és publicisztikai munkáiból „120 év magyar történelme” köszön vissza.

Bár az időjárás miatt nem kellett citerázni, a decemberi tavaszban a TAT Galériában rendezett Irodalmi Jelen-karácsonyon citeraszó mellett szólaltak meg a versek. Hegedűs Gyöngyi, Sós Dóra, Varga Melinda költeményei és prózája grafikák és festmények társaságában keltek életre, Szűcs András zenélt hozzájuk.

Temesi Ferenc 65. születésnapján mesélt arról, miért nem lett toronyőr vagy jós, Kobzos Kiss Tamás pedig táncházas, beates időkbe repített vissza hangszerével. Az íróval Vasy Géza beszélgetett a Kossuth Klubban.

Ebben az álomban (meglehet) felébredek:
süllyedő, emelkedő hegyekre, betűkövekre
(kőbetűkre) lépve mindig egy-egy szigeten
találom magam; s ott, valamiféle szárazulat közepén

Az Írószövetségben mutatták be Oláh János Belső tükör – Összegyűjtött versek 1958–2014 című kötetét, amely a Széphalom Könyvműhely gondozásában jelent meg.

Kukorelly Endre Mind, átjavított, újabb, régiek című verseskötetéről beszélgetett a költővel Farkas Zsolt. A kötetben még a tizenkilenc éves Kukorellytől is szerepel vers – de arra jöjjön rá az olvasó, hogy melyik.

A Balassi Intézet Márton Áron Kollégiuma látta vendégül Darvasi Lászlót, Murányi Sándor Olivért, Poós Zoltánt és Térey Jánost, akik műveikből olvastak fel a kollégium diákjainak.