Temesi Ferenc 65. születésnapján mesélt arról, miért nem lett toronyőr vagy jós, Kobzos Kiss Tamás pedig táncházas, beates időkbe repített vissza hangszerével. Az íróval Vasy Géza beszélgetett a Kossuth Klubban.

Ebben az álomban (meglehet) felébredek:
süllyedő, emelkedő hegyekre, betűkövekre
(kőbetűkre) lépve mindig egy-egy szigeten
találom magam; s ott, valamiféle szárazulat közepén

Az Írószövetségben mutatták be Oláh János Belső tükör – Összegyűjtött versek 1958–2014 című kötetét, amely a Széphalom Könyvműhely gondozásában jelent meg.

Kukorelly Endre Mind, átjavított, újabb, régiek című verseskötetéről beszélgetett a költővel Farkas Zsolt. A kötetben még a tizenkilenc éves Kukorellytől is szerepel vers – de arra jöjjön rá az olvasó, hogy melyik.

A Balassi Intézet Márton Áron Kollégiuma látta vendégül Darvasi Lászlót, Murányi Sándor Olivért, Poós Zoltánt és Térey Jánost, akik műveikből olvastak fel a kollégium diákjainak.

Az Irodalmi Jelen folyóiratestjén a Csontreálban jó kis szellemi csontzenét eredményezett Payer Imre és Mányoki Endre vitája; közben megtudhattuk azt is, hogyan működnek a tárgyias Payer-versek, és hol születtek a Vasmágia fémszagú sorai.

Géczi János Jeruzsálem-könyve nem hívő ember esszéje: szent pontjai helyett szempontjai vannak a város befogadásához – mondta Radics Viktória az Írók Boltjába n a szerzővel és Uri Asaffal beszélgetve.

Hegyi Botos Attila múltat és jelent egybeszövő verses naplóját mutatták be a Várfok Borozóban: az Egy etruszk utas archaikus és modern hangon megszólaltatott, képzeletbeli itáliai utazás.

A napokban elhunyt Hankiss Elemér 2014 novemberében a Centrál Kávéházban beszélgetett Jelenits Istvánnal. Akkor még nem tudtuk, hogy utolsó nyilvános szereplése lesz ez az esemény. A tudósítással rá emlékezünk.

Van-e létjogosultsága a nemzeti fogalmának a tudományban? Valóban azokkal a művekkel lehet-e betörnünk külföldre, amelyek kellően univerzálisak? Vetélytársa lehet-e a Móra-műveknek az iskolában Harry Potter? Többek között ezeket vitatták meg a Hitel-est résztvevői Az irodalomtudomány nemzeti jellegéről című tanulmánykötet megjelenése kapcsán.

A héten nyitotta meg kapuit Viola Szandra és Nánási Pál közös kiállítása a VAM Design Centerben. A Testreszabás nem csupán a kiállítás, hanem a költőnő új verseskötetének címe is. A kötetben egy válogatás szerepel a kiállításon megtekinthető képekből.

A fenti címmel rendeztek konferenciát a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ráhangolásképp a 2015 őszén indítandó kreatív írás és művészeti kritika mesterszakhoz. A délelőtt a költőké, a délután a prózistáké volt, a kettő között pedig a kritikaírás kulisszái mögé pillanthatott be a hallgatóság.

Emlékművet avattak az Eötvös Loránd Tudományegyetem campusán, a Trefort-kertben a Holokauszt során és a második világháborúban elpusztult oktatók és hallgatók emlékére.

Az idén 25 éves Anyanyelvápolók Szövetsége egész estés gálaműsorral köszöntötte A Magyar Nyelv Napját a Pesti Vigadóban. Táncokkal, népdalokkal, mesékkel utaztuk körbe a Kárpát-medence tájegységeit.

Európában a legszervezettebb zsidómentés Magyarországon zajlott a második világháború idején. Az Erdélyi Szövetség a Holokauszt 70. évfordulója alkalmából rendezett konferenciát a témában.

A Magyar Írószövetség Avantgárd Szakosztályának Bohár András Köre a héten ünnepelte a százéves avantgárdot. Felolvasóestjükön Szombathy Bálint, a szakosztály elnöke volt a házigazda.

A Centrál Kávéház ez év őszétől ismét az irodalom és a kultúra budapesti központjává kíván válni. Az irodalmi estek, koncertek sorában a megújult kávéház méltó helyet adott a Weöres Sándor eddig kiadatlan szerelmes verseit bemutató estnek, a Sebő Együttes közreműködésével.

A magyar színháztörténet első zenés darabjának, az Egy szerelem három éjszakájának főszereplője ismert költő alakját kelti életre: Radnóti Miklósét. Ungvári Tamás legendás időkről mesélt, Sirató Ildikó színháztörténeti pillanatokra emlékezett. – Hetven éve hunyt el Radnóti Miklós.

A Magyar Írószövetség könyvtárában Tábori László beszélgetett Csisztay Gizellával a lengyel kultúra és irodalom múltjáról, jelenéről – és mindenről, ami Lengyelország.

Az írók Boltjában Mészáros Sándor beszélgetett Márton Lászlóval, a Hömpölyzugi Köztársaságot megálmodó és papírra vető íróval.