Kezdjük egy kis műhelyi tűnődéssel a munkát: hogyan írjunk antológiáról? Ha az egy kötetben szereplő szerzők száma harminc körül van, a feladatot becsületesen nem, csak tisztességtelenül, avagy valami elegáns trükkel lehet megoldani. Becsületes megoldás: minden szerző kap egy bekezdésnyi gondolatot.

Ha hamisítatlan, kelet-közép-európai hangulatú könyvet keresünk a kortárs irodalmi dömpingben, akkor Bene Zoltán legújabb, Igazak című regényét a legjobbak között találjuk. Olyan ez az írás, mint egy blues ballada: finom hangolása oldja melankóliává a keserűen sötét tragikumot.

A Szegedi Ünnepi Könyvhét alkalmából rendezték a Somogyi-könyvtárban Bene Zoltán új regényének bemutatóját. Az érdeklődés a maszkok ellenére is jól látszott a közönség arcán, nem véletlenül: az író rendkívül izgalmas témához nyúlt az Isten, ítéletben.

zsebemben apró
műanyaggomb
feszít a magánya

Nem lesz jégroppanás, levélzörgedelem.
Időtlen nyár hevül kérődző szíveden.
Felszakad a tested, víz csorog le róla
a tájra, s a talaj kibújik alóla.

Mennék már hozzád, de fogva tart a Berek,
írni még úgy-ahogy, ám szólni nem merek.
Bepaliztak, jöjjek, én, gyanútlan balek,
már a nyolcadik kócsagot néztem ma meg.

Az életem egy névutó;
befut alám, mire fölér,
hónapokon általfutó,
bágyadt cigarettafüzér.

Irodalomtörténészként első könyvében a népiességgel foglalkozott, majd a Pécsi Tudományegyetem oktatójaként többek között a novellaciklus és a regény különbségeiről tartott kurzust. Most szépíróként osztja meg olvasóival „megírnivalóit”, és a Szűz Mária jegyese című novelláskötetében a népi vallásosság világába kalauzol el minket. Milbacher Róberttel beszélgettünk.

Itt majd rúgni kell
Be meg Fel
Mi meg, csatárok
Lihegve lótunk, futunk
Cselt szövünk, esünk, ordítunk
Jártatjuk a szánkat

Kollár Árpád Milyen madár című verseskötete tavaly megnyerte az Év Gyerekkönyve díjat, 2016-ban pedig az IBBY (Gyerekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) dicsőséglistájára került, a világ legjobb gyerekkönyvei közé. A költő azonban a szakmai elismeréseknél többre tartja a gyerekolvasók pozitív visszajelzését.

Mahler zenéjéről, a Tisza hangjairól, Dezsőről, a félvér tacskóról, valamint Hamvas Béla hazai és külföldi recepciójáról is szó volt Orcsik Roland kolozsvári irodalmi estjén.

A szegedi Thealter fesztivál táncszínházi előadása Boccaccio Dekameronját dolgozta fel. A műből nem sokat láttunk a színpadon, humorból és meztelen testből annál többet.

Az Újvidéki Színház a szegedi THEALTER Fesztiválon a Bánk bán című előadásával azt üzente, hogy Katona József darabja a színpadra alkalmatlan, a magyar nemzettudat problémáinak felvetésére azonban kifejezetten alkalmas.

A Magyar Vöröskereszt is az élőhalottak mellé állt halloween éjszakáján, amikor vámpírok és zombik rendőri kísérettel vonultak végig a Napfény Városának utcáin. Kik voltak többen? Mit lehet róluk tudni? A nyomukba eredtünk. Fényképes beszámoló.

Milyenek lehetnek egy író hétköznapjai? Hogyan kerülhetünk közelebb hozzá? Csősz Géza fotókiállítása és Boldog Zoltán megnyitóra készült tárcája ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Nyáry Krisztián szegedi estjén színészek olvastak fel az Így szerettek ők című kötetből, majd Kúti Gergő magyartanár faggatta a szerzőt munkamódszeréről, szakmai és olvasói visszajelzésekről.

Hász-Fehér Katalin irodalomtörténésszel beszélgettünk a hamarosan megjelenő Arany János-széljegyzetekről, a magyar szakos képzésről, gróf Gyulay Lajosról és a halott szerzők magánéletének határairól.

a kávélikőr legyen mondjuk a
dómtér-séta a víztorony-várakozás

Bene Zoltán Farkascseresznye című Szeged-regényének bemutatóján belepillanthattunk a város 16. századi történelmének mindennapjaiba.

Az utolsó Kultúrcsempész Sínbusz Fesztivál a jövőbe repítette a résztvevőket a Szeged és Szabadka között közlekedő szerelvényeken, hogy onnan tekintsenek vissza 2013-ra.