Habár az Északi szajkó alcíme szerint Versek gyerekeknek és gyerekekről, a versek legalább annyira szólnak a csodára fogékony, gyermeki énjüket megtartó felnőtteknek is. Ha gyerekversként tartjuk számon őket, a műfaj legnemesebb hagyományait folytatják. Nem ringatnak hazug illúziókban, nem divatokat utánoznak, hanem életünk hétköznapi csodáival szembesítenek. Egyszerűen, minden nagyotmondástól mentesen.

Olyan éles minden, téged is élesebben látlak, Isten.

A tóban tükröződő vízesések
Kitartóan zuhognak az ég felé.

csontjaival már meszet oltott
az idő.

„Templom a természet” – ezt tudjuk Baudelaire óta. Számomra tényleg. Egy hely, ahol nem kell tevékenyen részt vennem, csak figyelnem és éreznem. Még azzal is kiegészíteném a dolgot, hogy a lírámban a természetköltészetet sokszor összeszövöm a szerelmes versekkel. Az állatos verseket pedig a családi lírával.” – Viola Szandra és Halmai Tamás beszélgetése Acsai Rolanddal

Acsai Roland Pillangókisasszony című kötete a Holnap Kiadónál jelent meg 2019-ben Szimonidesz Hajnalka illusztrációjával, CD-melléklettel. Az igényes kiadvány nagyszerű átirata Puccini híres operájának, Cso-cso-szán híres történetének.

Kevesen tudják, de Hamupipőke
ma is él,
a kicsi és formás lábával
meg a magas sarkú üvegcipőjével,
főleg a láb- és cipőfetisiszták
kattintanak videóira
a felnőtt oldalakon.

Az Irodalmi Jelen augusztusi TOP10-es ajánlója három kategóriában. A műveket alfabetikus sorrendben közöljük.

Az Irodalmi Jelen nyári körkérdéssorozatával szeretnénk megmutatni olvasóinknak, milyen is egy költő nyara, ezzel is közelebb hozva olvasót és költőt. Elsőként Acsai Roland válaszait olvashatják.

Ha módodban állna időutazni, melyik klasszikus poétát hívnád meg magaddal nyaralni, hová utaznátok, és miről beszélgetnétek?

Ted Hughest. Mert ő is sokat írt az állatokról. A sólymokról beszélgetnék vele (mivel én is írtam róluk egy versciklust).

Én is csak egy üres üveg vagyok,
Ami valaha teli volt.
Magamat is szívesen visszaváltanám.
Kitisztítanának,
Aztán újra megtöltenének valami finom itallal.

Az Irodalmi Jelen rendhagyó lapszámbemutatójára szeptember 29-én este nyolc órától kerül sor a Nyitott Műhelyben.

Lesznek ketten egy testté
Leszünk ketten egy testté

„Ilyen Acsai egész költészete. Úgy is mondhatnám, otthonos. Csak mintha valaki felkapcsolt volna egy varázslámpát, varázsnapot vagy -holdat, amitől észrevesszük, amit amúgy nem. Észrevesszük a láthatatlant a részletekben, apró kis történésekben, tárgyainkban, melyek egy érintéstől átlényegülnek.” – Acsai Roland Szellemkócsagok című könyvéről Rónai-Balázs Zoltán írt.

A mi időnk gyorsabban telik és lassabban,
Mintha egy óriási homokóra
Mérné, amiben porszemek helyett
Bolygók vannak

A Toldiban Arany megteremtette a magyar akcióhős figuráját, aki farkasokkal harcol és legalább olyan erős, mint Schwarzenegger a Kommandóban – nagy klasszikusunk egyik főművének hősét így is lehetne értelmezni a 21. században.

Fél öt volt. Aznap te olvastál fel
A templomban. Az olvasmányban
Az ég madarai és a mezők liliomai szerepeltek –
Csak én gondoltam a hóvirágokra.

Az Irodalmi Jelen csapata október 4-én, népes közönségével együtt ünnepelte 15. születésnapját a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Komoly és vidám felolvasások, slam és vetítés, ünnepi falatok – beszámolónk a helyszínről, sok képpel.

Hulló nyárfavatta
Úszik rajtad a partra.

Ez lesz az első napom,
Minden hópehely felhővel teli,
Jégvirág nő a kézen,
Az eget pajzsként kell tartani.

De nem csak a hajad,
A szíved is fehér lett,
Hópehellyel telt fészek,
Az időre tett lakat.