A spanyol „Hasta la vista” búcsúzást sokan ismerik, magyarul „Viszontlátásra”, ez a film címe, de benne flamandul beszélnek. Ki látott korábban flamandul beszélő feliratos belga filmet?

A himnuszok szövege általában kétfajta: öndicsérő, vagy önsirató. A nagyobb népek természetszerűleg az előbbit kedvelik. A kisebb népeknél újabb alcsoport az országukat természeti szépségük miatt dicsérő himnusz.

"Én csak addig tudok hinni egy társadalom kohéziós erejében, amíg az a szakmai szempontokat fontosabb esetekben a politikai meggondolások főlé képes helyezni. A szakmai becsület kötelez jobb- és baloldalon is, ne hagyjuk, hogy a tudományos minősítések rendszerét bárki is alárendelje végig nem gondolt politikai szempontoknak."

Milosz szerint van nemzeti, puritán, esztétikai, szakmai alapon álló, szkeptikus, metafizikai, sőt etikai ketman is. Nyilvánvaló, hogy ezek az egyes embereken, vagy rezsimen (például a kádárizmuson) belül  keveredtek, de pontos megfogalmazásuk segít megérteni az 1945 után történteket.

Az emberek hiedelmeinek gyakran kevés közük van a tényekhez és különösen veszélyes a „van-valami-benne” szemlélet. Mert bár bizonyítani nem tudok egy rémhírt, vagy egy elméletet, sokan beszélik és akkor: „biztosan van benne valami” – mondja Eco.
Két ilyen képzelt összesküvésnek volt félelmetes hatása a huszadik században.

​​​​​​​Nem kell, hogy Tiszára Ady Endre átkaival emlékezzünk (ezeket újabban, gondolom, nem tanítják a magyar középiskolákban), de hadd írjuk le azt, amit hiteles történészek már régen megállapítottak: Nagy-Magyarország felbomlásáért, vagyis végső soron Trianonért a legnagyobb felelősség Ferenc József mellett gróf Tisza Istvánt terheli.

Az idő múlását néha egy-egy dátumon érzékeljük: most, november 25-én lett volna kilencven éves Pilinszky János, aki már harminc éve halott. Ez a két kerek évforduló önmagában is megérdemelne egy megemlékezést, ám van még valami, ami külön aktualitássá teszi, hogy most Pilinszky Jánosra emlékezzünk – fordítótársammal, a neves cambridge-i költő Clive Wilmerrel Passio címen összeállítottunk egy kis angol nyelvű Pilinszky-versfüzetet.

Ja igen, még a lövések után hallani valakit, aki oroszul káromkodik és szidja ezeket a „hülye magyar amatőröket”, akik először lőnek és csak aztán kérdeznek. – Gömöri György írása

Tömegsír? Inkább csak közös a falábú
néptanítóval, meg egy torreádorral,
aki nem járt templomba és az Egyházról
nem egyszer sértő hangnemben nyilatkozott.

Kalandos, gazdag életű írót búcsúztattak a napokban az angol lapok. Sir Patrick Leigh Fermor-ról van szó, akinek nevét minden művelt magyarnak illenék ismernie, lévén szerzője egy olyan útleírásnak, amely kissé nosztalgikusan, de igen szép színben mutatta be az 1945 előtti magyar és erdélyi vendégszeretetet, illetve a magyar tájakat.  – Gömöri György tárcája

​​​​​​​A városházi óra a leleményes halállal és az újtestamentumi apostolokkal változatlanul forog minden órában, amikor is a torony tetejéről valaki megfújja a krakkói hejnal-ra emlékeztető trombitát. Magán a széles főtéren viszont disznót sütnek nyárson, forralt bort és szafaládét árulnak, no meg kürtöskalácsot és lángost! – Gömöri György tárcája

​​​​​​​A Jakab király Bibliája végül is kompromisszumos megoldás az anglikán egyház puritán és konzervatív szárnya között – bár megjelenése után egyik irányzat sem volt vele teljesen megelégedve, hosszú távon mégis ez lett az angol Biblia, a legtöbbet használt és forgatott Szentírás-változat. – Gömöri György tárcája

Megint divatba jött az Osztrák–Magyar Monarchia. Nem csak Molnár Ferenc édes-bús darabjait játsszák számos budapesti színházban, de sikere van Bánffy Miklós regényeinek és olyan festőknek, mint Munkácsy, Rippl-Rónai, avagy Lotz Károly. Körülnézve lakásunkban én is találok néhány tárgyat, amely még a tizenkilencedik századból, illetve 1914, az első világháború kitörése előtti békevilágból való – Gömöri György tárcája

Már a könyv címe is elég hangzatos: Peeling the Onion, amit magyarra Hagymahántás közben címen fordítottak. Szerzője Günter Grass német író, akit sok évvel ezelőtt A bádogdob című regénye tett világszerte ismertté. A Hagymahántás egy olyan életrajzi trilógia első kötete, aminek utolsó, harmadik részét a minap adták ki németül, s amit, gondolom, magyarra már elkezdtek fordítani. Lesznek, akik a trilógia kezdő kötetét már évekkel ezelőtt olvasták, mégis úgy gondolom, különböző okokból érdemes róla írni.

Pár napja a londoni Barbican kulturális központ mozijában megnéztük Musszorgszkij Borisz Godunov c. operáját a New-York-i Metropolitan Opera előadásában. Kiváló volt az előadás, amit New Yorkból kivetítettek annak az angol  közönségnek, amelyik nem tudja magának megengedni a Covent Garden borsos opera-árait, de azért szeret jó előadásokat látni. Ahogy az operában végig énekelték a mindössze hét évig uralkodó Borisz Godunov szerencsétlen sorsát, érdekes párhuzam jutott eszembe. – Gömöri György tárcája.

Igaz, ezen a heveny pesszimizmuson valamit enyhített a személyes hazatérés öröme, s az az érzés, hogy az ország végül “hűséges fiává” fogadta, és megbecsülte a kétszeres emigráns  Faludy Györgyöt. Akinek sok híve van Magyarországon csakúgy, mint Nyugaton, s akinek a temetésén (magam is ott voltam a Kerepesiben) több vallás lelkésze búcsúztatta a szinte matuzsálemi kort megélt költőt. – Gömöri György tárcája

​​​​​​​Pár hónapja megjelent angolul a Nobel-díjas orosz költő és író Borisz Paszternák levelezése családjával. Ez a negyven éven átívelő levelezés, ha figyelmesen olvassuk, nem csak Paszternák személyes élményeinek és dilemmáinak részletes krónikája, hanem sokat elmond a Szovjetunión belüli változásokról is. – Gömöri György tárcája

Megérkezik a vízvezetékszerelő. Jóvágású fiatalember, hallom az első mondatán, hogy bár a Királynő alattvalója, ő sem egészen angol. Az „r” betűit úgy morzsolja, hogy rá lehet kérdezni: igen, ő Írországból való. Mikor megtudja, hogy magyarok vagyunk, kedvesen ránk mosolyog, és már mondja is: „vízcsap”, meg „virág”. Hát ezt meg honnan tudja? A barátnőjétől, aki dunántúli magyar, Virágnak hívják. Gyorsan összebarátkozunk, munkája végén még fizetni sem fáj annyira, éljen és virágozzék az ír–magyar barátság! - Gömöri György írása Londonból.

Tavaly Derek Walcottot jelölték a posztra, de egy feminista támadás hatására visszalépett, majd utána az az angol költőnő is meghátrált, akit Walcott helyett jelöltek, de aki részt vett a Nobel-díjas költő évitzedekkel ezelőtti, állítólagos nő-zaklatásának nyilvánosságra hozatalában. Geoffrey Hill viszont nemcsak minden szempontból feddhetetlen, de 78 évesen sokan őt tartják a legjobb élő angol költőnek. - Gömöri György tárcája Londonból.

Hetven éve született és tizennégy éve halt meg az az orosz költő, aki Paszternák és Solokhov után 1996-ban ugyancsak megkapta az irodalmi Nobel-díjat: Joszif Brodszkij. Most Londonban bemutattak egy filmet, ami róla szól – a rendezője orosz, Andrej Khrzanovskinak hivják és a film cime: „Másfél szoba”, merthogy a háromtagú Brodszkij családnak a régi Leningrádban pontosan ennyi volt az élettere. – Gömöri György írása Londonból.