Irodalmi Jelen
  • Csornyij Dávid , Szalai Klaudia

    A bomlás méltósága

    Villáminterjú Kovács Újszászy Péterrel
  • Kovács Újszászy Péter

    Fáradt menedék

    A versbéli femme fatale elunja régi szerepét. Fáradt, és torkig van azzal, hogy férfiművészek tucatjai írnak verseket hozzá, vagy éppen az ő hatására keltenek életre zeneműveket.
  • Demeter Arnold , Kovács Újszászy Péter, Varga Melinda

    Némajáték a város felett

    Versreakciók Bánkövi Dorottya fotóira
    Úgy élünk, mint az indiánok, fészektől tollhullásig.
  • Forrás: https://screenanarchy.com/2022/02/sundance-2022-review-hungarian-gentle-spotlights-female-bodybuilding.html
    Kovács Újszászy Péter

    Idegen mozdulat

    Szelíd. A film címe már azelőtt magával ragadott, hogy az előzetest megtekintettem volna. Egy-egy ehhez hasonló, hirtelen elragadtatás veszélyes lehet, ugyanis magas elvárásokkal vágunk bele a filmnézésbe, a produkció pedig könnyen okozhat csalódást. Csuja László és Nemes Anna 2022-es alkotását követően csalódásoktól mentesen távoztam a kolozsvári Győzelem moziból.

  • Kovács Újszászy Péter

    Hangokba zárt életút

    Bencsik Gábor mesél. Paraszti sorban élőkről, nemesekről és helyüket kereső művészekről. Amikor a Lavotta János utolsó délutánja című regényt olvasni kezdtem, a történet magával ragadott. Végigéltem a 18–19. század fordulóján alkotó hegedűművész gyermekkorát
  • Csornyij Dávid, Szalai Klaudia

    Filmünk az Irodalmi Jelen díjátadó gálájáról

    Filmfelvétel az Irodalmi Jelen Aradon megtartott díjátadó gálaestjéről.
  • Kovács Újszászy Péter

    Levélszőnyeg egy emberélet talaján

    A természetben barangolva sokszor figyelmen kívül hagyjuk a talpunk alatt föl-fölszisszenő avart. Pedig úgy érzem, az avarban elpihenő levek sokfélesége behatóbb vizsgálatra érdemes. Mintázatuk, erezetük, színük legalább olyan sokféle, mint a bensőnkben lakozó világok. A Bölcsőmben magam ringatom egy ilyen sokszínű univerzum látlelete, levélszőnyeg egy emberélet talaján.
  • Kovács Újszászy Péter

    Beúsznak a fényre

    Akár növényekről akár állatokról legyen szó, el kell ismernünk, nélkülük szegényebbek lennénk. Vannak dolgok, amelyekre élőlénytársaink segítségével tisztábban ráláthatunk. Őket figyelve érthetjük meg igazán, hiába várjuk, hogy elüljön a vihar. Jobb, ha ehelyett inkább megtanulunk az esőben táncolni, és a pocsolyákat kerülgetve vagy éppen azokban csobbanva gyönyörködni mindabban, amiből életre hívhatjuk a boldogságot. Nehéz egy állatot figyelmen kívül hagyni, és nem is érdemes. Az idők kezdete óta megihletik a művészeket, legyen szó festészetről, szobrászatról, zenéről vagy éppen irodalomról. Lukianosz szamarától kezdve, Albrecht Dürer rinocéroszán át, Camille Saint-Saën Állatok farsangjáig számtalan élőlénytársunk tette maradandóvá az emberek alkotómunkáját. Értekezésemben – a teljesség igénye nélkül – három kortárs erdélyi költő: Sánta Miriám, Muszka Sándor és Balázs Imre József verseiben vizsgálom az állatreprezentációkat.
  • Kovács Újszászy Péter

    Él valaki, majd lejár örökre

    „Philip Roth óta tudjuk (én legalábbis nála olvastam), hogy csak az amatőr ír ihletettségből és lelkesültségből, a profi egyszerűen leül dolgozni.” Állítja Legenda a hallgatásból című esszéjében Antal Balázs. Mózes Attila dolgozott. Észrevett, látott és megélt, élményeit pedig regényeiben, novelláiban tette múlhatatlanná. Mózes tárgyakból épít történelmet, ez a történelem azonban nem a hősöké, hanem a névtelen embereké
  • Kovács Újszászy Péter

    „Ez az ötfejű sárkány”

    „Nem lehet sokáig lakni egy meg nem értett világon” – írja Nem lehet című versében Lászlóffy Aladár. Az 1900-as évek második felében Romániában uralkodó diktatúra olyan világot hozott létre, amelyben a kisebbségi magyar alkotók helyzete is ellehetetlenült.  A hatvanas évek elején színre lépő erdélyi magyar szépírók, akiket az irodalomtörténet első Forrás-nemzedékként tart számon, arra törekedtek, hogy túlélési alternatívákat kínáljanak. Szem előtt tartva a totalitárius rendszerek szigorú szabályait ilyen alternatívának minősülhetett volna az éra kiszolgálása, a szocialista realizmusba történő beolvadás is. Ennek ellenére az első Forrás-nemzedék alkotói – köztük Lászlóffy Aladár – nem voltak hajlandók alárendelődni a szocreál elveinek. Műveikben olyan világot hoztak létre, amelyben nem hallgatták el a munkásélet nehézségeit (Szilágyi István prózája, Hervay költészetének egy-egy szelete), de az sem volt ritka, hogy a korszak fiatal művészei meglovagolva az avantgárd hullámait egy, a valóságtól sokban eltérő univerzumot építettek.
  • Kovács Újszászy Péter

    Bosch jégmadara és a XXII. század

    A kötet sokszínűségét fémjelzi, hogy a szerző nemcsak szembesít dolgokkal, hanem képzeletbeli utazásokra hív. Ezek a bejárt utak nem ugyanazok, amiket Hamvas Béla megélt, és amelyekről beszámolt a Babérligetkönyv, Téli tervek című darabjában. Szőcs Géza utazásai egészen a művész gyerekkoráig, a csokoládéfogyasztás öröméig kalauzolják el az olvasót: „Gyerekkoromban kétféle csokoládét ismertem. Egyik a brassói Dezrobirea gyár terméke volt. A másik, a finomabbik, a Vinga nevet viselte. Brassóról tudtam, hogy létező város, két álneve is van: Brașov meg Sztálinváros, azaz Orașul Stalin. De soha senkiről nem hallottam, aki vingai lett volna, vagy valaha is járt volna ott, vagy lett volna Vingán rokona vagy ismerőse. És ha államnyelven Vinga, akkor magyarul vajon mi?”
  • Kovács Újszászy Péter

    Török Sophie verseiről

    Csöndjeink
    Török Sophie költészetének varázsa, hogy a művész nem fél csönddé alakítani a csendeket. Akkor is hangot ad a némaságnak, ha csöndjei fájnak. A verseiben felvonuló érzelmek nemcsak az egyént és a nőt szólítják meg, hanem mindannyiunkhoz és mindannyiunk helyett beszélnek, amikor nem találjuk a megfelelő szavakat. 
  • Kovács Újszászy Péter

    Két tenyér között

    A fekete nyarak csendesek mögöttünk, / csak néha pattan a gally / a hullócsillagok alá rakott tűzben.
  • Kovács Újszászy Péter , Varga Melinda

    Minden élőlény „szeretetre termett”

    Kovács Újszászy Péter verseire nagy hatással volt Dsida Jenő költészete, de Fekete István, Rudyard Kipling, R. M. Rilke és Szergej Jeszenyin is azon elődök közé sorolhatók, akik segítettek az állatszimbólumok megformálásában, amely költészetének központi témája. A csupaszodás gótikája című verseskötete tavaly decemberben jelent meg. Az Irodalmi Jelenben versei mellett kritikáival és esszéivel is megismerkedhetünk. A mentorprogramban olyan jelentékeny alkotók munkásságával foglalkozik, mint Mózes Attila, Lászlóffy Aladár, Török Sophie vagy Szőcs Géza.
  • Kovács Újszászy Péter

    Az emlékezet örök jege

    Tawada regényének erőssége, hogy nem foglal állást az emberi jóság vagy gonoszság mellett, nem célja ítélkezni. Esze ágában sincs olyan művet kiadni, amely több száz oldalba foglalt számonkérés lenne. Nem akar lelkifurdalást kelteni, ahogyan nem törekszik érzékenyítésre sem. A könyv olyannak mutatja be az emberi fajt, amilyennek a három jegesmedve látja.

  • Kovács Újszászy Péter

    Az igazi advent

    Valahol fenyőfa álmodik. Kilincsen hangtalan angyalok. Hófelhők alatt várok valakit, csillagszóróként hallgatok.
  • Pilinszky 100: „Künn hó és csönd és csillagok”

    100 éve született Pilinszky János, az Irodalmi Jelenen olvashattak több esszét, tanulmányt a költő lírai munkásságáról (https://www.irodalmijelen.hu/kulcsszo/cimkek/pilinszky-evfordulo) és Böszörményi Zoltán El nem küldött levél Pilinszky Jánosnak(https://irodalmijelen.hu/2019-maj-27-1029/el-nem-kuldott-level-pilinszk…) című versét is.

  • Üveggolyókkal játszik az ég

    Szemelvények az ünnepi antológiából

    „Lábujjaid újszülött ötösikrek.

    Terrakotta törzsüket csókolom.

    Tükrös gyöngyház-feje van mindegyiknek.

    Hideg patak fut végig combodon.”

    (Faludy György: XXXIV. Fülledt éjszaka, 2)

  • Trianon-pódiumműsor fiatal alkotók műveivel

    Kortárs verses-zenés pódiumműsor az Irodalmi Jelen Trianon-emlékszámából élőben és online közvetítéssel is.
    Terítéken: a jelenkori magyar irodalom legizgalmasabb szerzői és fiatal alkotói. Ötállomásos turné öt különböző színházi produkcióval Győrön, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és Székesfehérváron.
    Közreműködnek: Tallián Mariann és Lázár Balázs
    Szeged, június 3. – 11. óra Somogyi-könyvtár, Dóm tér 1–4.

  • Bene Zoltán, Kovács Újszászy Péter

    Mint kötéltáncos a kötélen – Magánnyomozás magántörténetekben

    Egy kötet, két olvasat

    Oberczián Géza hátsó szoba című kötetében sok az ismerős elem. Sorsok, események, cselekedetek, okok és okozatok, életek és halálok, előzmények és következmények, találkozási pontok, döntések és sodródások. Az olvasó érzi, hogy köze van mindhez, hiszen volt része hasonlóban, ugyanakkor érzi az egyedi ízt is, az egyszerit, ami pontosan így biztosan nem történt meg, és megismételhetetlen.