„– Megkapod a választ, de előbb szeretném hallani, mit tudsz arról, amiről kérdezel. Kik azok a besúgók?
– Spiclik – mondtam. – Spionok. Akik árulkodnak az emberről. Tetves gennyládák.” – Részlet Száraz Miklós György Apám darabokban című, készülő regényéből.

„Mikor a 30-as évek elején az Erdélyben berendezkedett új hatalom Domokos Pál Pétert kántortanítói állásából is kipenderítette, magyarán szólva kényszerlakhelyre ítélte: álruhába öltözötten kezdte bejárni Moldova csángómagyar falvait, hóna alatt hangfelvevő masinájával…” – Részlet Bágyoni Szabó István Képek a porból című, készülő regényéből

A változás is változik. Egyik nap még élsz, a másik nap csak szeretnél élni. Nem érzed, hogy élned kellene. Alszol. Úgy alszol, hogy nem kelsz fel többé. Ha pirítóssal várnak, akkor sem. Ha egy ember alva hal meg, az álma is meghal vele.

„Lehet-e emlékezete a magzatnak? Talán tudhatott rólam. Az a kicsiny kézkezdemény mintha még mindig belülről kapaszkodott volna belém, és akkor az a fémes csattanás.” – Pálinkás György novellája.

„Két egyenruhás állt a kiskapu előtt, a kutyát csak nagy nehézségek árán sikerült rábírnom, hogy hagyja végre abba a csaholást, mert a fél várost felveri ebben az áramszünetes kényszersötétségben, amikor mindenki rettegve várja a következő légi veszélyt.” – Kontra Ferenc elbeszélése.

„Már előre nevettek, ahogy felállt a mester a székre, mert faluszerte híres volt a vicces lakodalmi rigmusairól. Pedig Juli néném, a menyasszony még ott se volt. Julit csak holnap viszi Bandi bácsi a templomba. Na, arra én kíváncsi vagyok, mert múltkorában még kútba ugrással fenyegetőzött, ha Soós Lacihoz kényszerítik.” – Kisslaki László novellája.

Egy táblára felírtam, hogy Transparenci egyenlő átláthatóság. Ezzel is jeleztem, hogy az én életem mostantól egy nyitott könyv. Persze, hogy sikere volt, ott volt tévé, újság, minden, vagy három pszichológus is nyilatkozott a témában. – Muszka Sándor szilveszteri novellája.

„Az este már beállott, az utcák néptelenek voltak. Az egyedüllét, a hideg, vagy talán valami más, úgy borzongatta egész testét. Hamar megunta a sétát is. Egy lámpa fénye mellett megnézte az óráját. Ilyenkor szokott vacsorálni, de ma valahogyan nincs étvágya. Hanem azért elment a vendéglőbe s elfoglalta szokott helyét.” – Krúdy Gyula novellája

„Karácsonyi készületében egyszerre gúnynak, gonosz viccnek érzi egész életét. Miért ad az Úr, ha rögtön vissza is veszi?! Már nem a csendes sírás, a veszett düh feszíti, marja a torkát.” – Bodó Márta novellája.

Láng Orsolya Tejszobor (Erdélyi Híradó Kiadó – FISZ Könyvek, 2015) című kisregénye az idei Margó-díjasok listáján szerepelt, a fiatal költőt, prózaírót, grafikust nemrég az Erdélyi Magyar Írók Ligája Méhes György – debütdíjjal tűntette ki. A kisregény Tenger című részletét ajánljuk olvasóink figyelmébe.

Mintha Goethe megsejtette volna a 20. századi haditechnikát, az egyik jelenetben az ördögök lángszóróval támadnak az angyalhadsereg szeretetrózsáira, mire azok afféle napalmlövedékekként beleégetik magukat az ördögök bőrébe. – Márton László levelei a rendezőhöz a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avatnak be, részletekkel az újonnan fordított műből.

„A tizenkét éves Vicus néni, aki akkor még nem is sejtette, keresztanyám lesz egykoron, nem akarta, büdös, rosszul vagyok tőle, de nagyapa szíjjal verte, zokogva szívta Vicus néni a cigarettát, Nagyi a kötényébe temette az arcát, hangtalanul zokogott, nagyapa haragja ne forduljon ellene is.” – Jerney Gábor novellája.

„Amint a folyékony bátorsággal járó kiadásokat számolgatta, a melldüllesztő piccolóját, mint a csapat legapróbb és legfurább tagját sem állítva pellengérre, gondolatai a merész korsók irányába kalandoztak.”

„Nem akartam hazudni apának, ezért azt mondtam, hogy kinőttem Klárit. A költözés közepén voltunk már, a nappaliban a fal mellett álltak a könyves dobozok, de apa ült az íróasztalnál, mintha a háta mögött minden rendben lenne, és fordított. Azt mondta, keressek másik tanárt. Akit akarok.” – Részlet Péntek Orsolya Dorka könyve című, készülő regényéből.

„Már nem is tudják, mióta haladnak így kettesben. Érzik, hogy rájuk telepszik az idő. A nő a gyengébb, egyre nehezebben cipeli az éveket.” – Pongrácz Mária novellája.

„A majdnem szemből sütő nap miatt pontosan nem láttam az elejét, csak azt vettem észre, hogy hirtelen viszonylag sötét van felettünk...”

„Persze az elbeszélő nem először járt Párizsban, egyesek szerint (akik még sosem jártak ott) úgy odanőtt az elbeszélő szívéhez, mint egy szemölcs vagy mint a futballistához a labda (ezt gúnyból mondták, de egy kicsit irigykedve).“ – Részlet Grendel Lajos készülő regényéből.

„Egy fiatalabb kolléganője tanította meg Jolánnak a Skype használatát, amin egyre többször kell felhívnia unokatestvérét az el-elmaradozó csomag miatt. Ilyenkor a Helga és családja hogyléte iránti, némileg tettetett érdeklődés után hamar rátér, milyen boldog mindig, mikor drága, külföldre szakadt rokonainak figyelmességét átveheti a postán.” – Persányi Norina novellái.

„Két pártfogójának régi gondolata volt, hogy Györgyöt a Hofbibliothekban kellene elhelyezniük. A könyvtárőrök azonban ellenezték a dolgot, áskálódni kezdtek ellene az ifjabbik van Swietennél. Mária Terézia végül úgy vágta át a hirtelen létrejött csomót, hogy kétezer forint kegydíjjal létszámfölötti, címzetes könyvtárőrnek nevezte ki Györgyöt.” – Részletek egy készülő kisregényből.

Elhangozhatnak-e Goethe főművében durvaságok? Hogyan beszél a mai magyar színpadon egy fosztogató martalóc? Vajon Goethe műve emelkedetten unalmas klasszikus, vagy élő megszólalásokkal tarkított szöveg? – Márton László levelei a rendezőhöz a Katona József Színházban színpadra állított Faust megszületésének kulisszatitkaiba avatnak be, részletekkel az újonnan fordított műből.