Eötvös József százhatvan éve, 1854 májusában fejezte be az Uralkodó eszmék…-et, s még ebben az évben a könyv második kötete is megjelent. Eötvös a tanulmányt elküldte kora jelentős társadalomtudósainak, köztük Charles de Montalembert grófnak is. A filmnovella, mely 1860-ban játszódik a tóparti Velencén, egy képzeletbeli jelenetben megidézi a vívódó Eötvös találkozását a francia katolikus író-politikussal.

A rangadók rangadója, a világbajnokság döntője alkalmából másodjára az argentin csapat előtt tisztelgünk – és az alkalmat kihasználva irodalmat kínálunk minden focibarát vagy a labda iránt éppenséggel közömbös olvasónknak. Három oldalon mutatunk be modern argentin költőket, és egy-egy válogatást Julio Cortazar és Jorge Luis Borges elbeszéléseiből. Itt, a nyitólapon ízelítőt kínálunk és kaput nyitunk az egyes fejezetek felé.

A rangadók rangadója, a világbajnokság döntője alkalmából elsőként a győztes német csapat előtt tisztelgünk – és az alkalmat kihasználva irodalmat kínálunk minden focibarát vagy a labda iránt éppenséggel közömbös olvasónknak. Öt oldalon mutatjuk be: a modern német költészetet, Ernst Toller megrázó versciklusát Dsida Jenő fordításában, Gottfried Benn oratóriumát, Rainer Maria Rilke elbeszéléseit és Herta Müller regényét.

Hladík első érzése a puszta rémület volt. Arra gondolt, hogy az akasztástól, a pallostól, a lefejezéstől nem ijedt volna meg, de az agyonlövés gondolatát elviselhetetlennek érezte.

Mindig van éhség.
Mivelhogy van, akkor jön, amikor akar, és ahogyan akar.
Az oksági elv az éhségangyal kontármunkája. Ha jön, nagyon jön.
Világos, mint az egyszeregy:
1 lapátemelés = 1 gramm kenyér.

Mikor Isten legközelebb ismét a földre pillantott, elrémült. A sok összekulcsolt kéz mellé számtalan gótikus templomot építettek, s így a kezek és a tornyok egyformán élesen és mereven szegeződtek neki, ellenséges fegyverek módján. Istennél más a bátorság.

Egy ici-pici kronópió keresi a lakáskulcsot az éjjeliszekrényen, az éjjeliszekrényt a hálószobában, a hálószobát a lakásban, a lakást az utcán.

A szavaknak
saját élük van
Ezért tudnak oly tisztán sebet ejteni
(Rafael Alberto Vasquez)

A foci vébé hajrájában röviden bemutatjuk a résztvevő nyolc ország irodalmát – ezúttal a nyolcad-döntőből kiesett Kolumbiát. Az egy személyes csatársor: Alvaro Mutis költő, író. A hosszabbításban pályára lép: Spiró György.

A vér elöntötte csuklóját. Ruhájához szorította, a vajszínű szoknyán megannyi apró szamóca termett hirtelen.

Hogy nézne ki a Jarry-Lexikon?
Lám-lám.
„Ha nincs több fogad, vedd ki szádból a soványvigaszt.”

– Ez most komoly, bazmeg?!
– Naná! De miből gondolod, hogy elveszlek?
– Nem tudom. Neked olyan házasodós fejed van.

Meg mondjuk ez nem is egy kupleráj, látni azt elsőre, ezek nem olyan lányok, mint kint a mólón vagy a vasútnál, ez egy igényes bordély.

A szereplők közül mind a ketten kitalált személyek vagyunk.

Gizit, a családja Erdélyben, Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben kívánja eltemetni, elhalt férje és gyermeke mellé. Emiatt hamvasztják. S a tégelybe töltött porait szennyes ruhák közé rejtve csempészik át Romániába, hogy egy estén, néhány közeli barát jelenlétében beledugják a sírhant földjébe, mint a tulipánhagymát.

Nagyjából háromezer zeneszám hangzik fel az 1967 és 1972 közötti időszakból. Sajnos ugyanabban a három percben, amíg a földkörüli pályát elhagyva belezuhanok a kozmoszba.

Ma már nem hiszünk az atomháborúban sem.
Nem és nem. Nem hiszünk benne.
Nehéz eső jön. Nem jön nehéz eső, az ostobaság jön. Porcukros bácsi porcukros borítékkal.

Mindenesetre végül úgy döntöttem, hogy elhagyom a kőből épült városokat. Tanulni ráérek később is.

Pedig az Ősember csupán ennyit mondott: íme, megosztom veletek a tudást.

2085. Megnyílt Az Emberi Butaság Hajnalán Elkövetett Festészeti Produkciók című kiállítás a hajdani NASA-ban.