• Böszörményi Zoltán

     Az 1956-ban elesettek emlékére

    Virít a felhők között a foltnyi vér,
    ívlámpák szórnak hajadra lomha fényt.
    A körönd is a fénykép része, apró
    máglyák ülik körbe.

  • Böszörményi Zoltán

    Az 1956-ban elesettek emlékére

    Virít a felhők között a foltnyi vér, ívlámpák szórnak hajadra lomha fényt.
  • Marafkó László

    Grosics és a novella

    Megérkeznek Győrbe, a Batthyány tér sarkán álló – eredetileg szakmunkástanuló-szállásként szolgáló, egyébiránt ma is meglévő – épületbe. A benttartózkodás bizonytalan kimenetelű, akár őrizetbe vétellel is zárulhat. S akkor belép a pufajkások parancsnoka – aki régi, fiatalkori dorogi ismerőse Grosicsnak, így tegeződnek.

  • Böszörményi Zoltán

    Soproni történet ezerkilencszázötvenhatból

    Harckocsik és emberek.
    Senki sem remeg.
    Senki sem látja
    elejét, végét a frontnak.
    Senki sem látja,
    mit tesz majd a sors keze.
    Tán elvonul az ősz,
    de maradnak a fellegek.

  • Irodalmi Jelen

    1956 – Kolozsváron művészettel, irodalommal

    Egész napos ünnepségsorozattal tisztelegtek az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt Kolozsvárott, a sétatéri 56-os emlékmű előtt több mint száz ember énekelte együtt a Himnuszt, a Kolozsvári Magyar Opera Mozartot és Beethovent adott elő, a Bulgakov Kávézóban késő este Marosán Csaba forradalomhoz kötődő verses műsorral kedveskedett az egybegyűlteknek – képes beszámolónkat olvashatják.

  • Irodalmi Jelen

    Szabadság-rapszódiák – emlékezés '56-ra

    Az Irodalmi Jelen az 1956-os forradalomra és szabadságharcra kortárs és klasszikus irodalmi művekkel emlékezik. Összeállításunkban Faludy György, Márai Sándor, Szőcs Géza, Somlyó György, Illyés Gyula, Böszörményi Zoltán, Nagy László, Száraz Miklós György, Hajnóczy Péter, Hegedűs Gyöngyi, Szabó Lőrinc, Tőzsér Árpád, Petőcz András, Vekov Károly, Deák-Sárosi László verseit, rövidprózáit, a forradalommal kapcsolatos értekezéseit olvashatják.

  • Boldog Zoltán

    A nemötvenhatos ötvenhatos

    „Lénárd Ödön volt az utolsó egyházi foglya a kommunista diktatúrának, akit összesen háromszor ítéltek el koncepciós perben.” – Boldog Zoltán tárcája

  • Irodalmi Jelen

    A szabadságvágy mindenkiben megvan

    Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójára jelent meg Sándor Iván A forradalom visszanéz című kötete, amit a budapesti Írók Boltjában mutattak be.

  • Irodalmi Jelen

    Egy híres kalandor a 20. századból

    Az 1956-os emlékév bemutatódömpingjében a Sárközi Mátyással rendezett beszélgetés igazi felüdülés volt: az író nemcsak ’56-os emigráns élményeiről beszélt új kötete kapcsán, de a londoni magyar cukrászdától a Churchillel forgatókönyvet író Bíró Lajosig minden szóba került.

  • Irodalmi Jelen

    számot és személyt – Hegedűs Gyöngyi verse

    tükrök nélkül beszélni a fényről.
    a vasárnapra kapituláló fizikusokról,
    már majdnem a kimondott
    kettős természetű bizonyosság,
    hogy juthatunk
    5-ről a 6-ra egy bukott forradalommal

  • Irodalmi Jelen

    A forradalmakról és a lélekről faggatják – Tőzsér Árpád verse

    Az igazságot a fikcióból kell kivonnunk. Remélem,
    sikerült forradalomról és lélekről olyan fiktív történetet
    összehordanom, amelyből a forradalmakat s lelket tekintve
    valami igazságféle kivonható.

  • Irodalmi Jelen

    A bizonyíték – Petőcz András verse 1956 emlékére

    ,"nem csinálunk forradalmat", szólalt
    meg az apád, és felpofozta az anyádat, meg
    agresszív is volt nagyon,mert félt, az egyéves
    fia meg sírt, mert éppen jött a foga,meg nem
    volt már teje az anyádnak, és közben a lövések,
    a Kálvin tér felől, meg a tankok ---, miközben
    a bizonyíték ott lapul, bent a padlórésben ---

  • Irodalmi Jelen

    Száraz Miklós György: Sztálin nem hal meg

    „Egy óra múlva apám Borbála nagynénjével és Sebestyénnel beszélget a budai oldalon, a Kedvesben. Nagyapám nővére kicsit ijedt, de azért hajtogatja: »Jó lesz nekik ez a kis lecke…« Sebestyén pánikban van; nem ért semmit. Egy csoport érkezik. Betaszítják az ajtót, betódulnak, de nem ülnek le, kiabálnak, ragyog az arcuk.” – Részlet a szerző Apám darabokban című regényéből, amely a Scolar Kiadó gondozásában jelent meg az idei Könyvhétre.

  • Irodalmi Jelen

    Sárközi Mátyás: Csé – 1956

    Hogyan jutottak el az októberi forradalom hírei Budapestről a BBC lehallgatóállomásaira; mi maradt a Látóhatár ünnepinek tervezett számából; kik voltak a magyar adás „titkos” interjúalanyai? – Sárközi Mátyás izgalmas, Cs. Szabó László alakját felidéző kötetének egy részletével emlékezünk az 1956-os forradalomra.

  • Irodalmi Jelen

    Szív lándzsahegyen – '56 október – vége/láthatatlan

    Az Irodalmi Jelen kisantológiája
    "Naponkint, óránkint haladt felettünk a történelem. Többnyire ingó árnyékát sejtettük csupán. Komor képei és hangjai még a lelkünkben. De Magyarország elérte a hihetetlent: felszabadult!" (Szabó Lőrinc)

  • Irodalmi Jelen

    Lappangó Október – Naplók, levelek, tárcák, 1956–1998

    A nemzetelnémítás képei közt az egyik: szíjra fűzött gyerekek közt, amidőn csak néma ajakmozgás mímelte a szót, mert hangot se tűr a török, mert arcba csap ostor… Az élményt (…) – azt hiszem – ismerem. (Illyés) ment Budán hazafelé a kislányával, aki valamit mesélt neki. Egyszer csak a kislánya hangja elhalkul, beszél tovább, de suttogva. A kislánya már előbb észrevette: orosz katonák álltak az úton… (Hubay Miklós, 1970)

  • Irodalmi Jelen

    Kecskési Tollas Tibor: Bebádogoznak minden ablakot

    1920. december 21-én született a Borsod megyei Nagybarcán. Ősei között szerepel Kossuth-katona. Katonai iskolákban tanult (Soproni Honvéd Reáliskola, Ludovika Akadémia). 1941-ben hadnaggyá avatták. A II. világháborúban, és utána még két évig honvédtisztként szolgált. 1945 tavaszán mindkét kezére megsebesült. 1947-ben koholt vádak alapján letartóztatták, a népbíróság elítélte; 9 évig a Gyűjtőfogházban, a váci börtönben és a tatabányai bányamunkatáborban raboskodott. 1956 júliusában szabadult, az 1956-os forradalomban a budapesti Nemzetőrség összekötő tisztjeként vett részt. 1956. december 1-jén egykori rabtársaival (Füveskert-csoport) megalapította az egyik legnagyobb hatású emigráns irodalmi lapot, a Nemzetőrt, melynek negyven éven át főszerkesztője volt.