Hollóhajú ifjú a szép
örömlányra bámul,
folyékony borostyánt isznak
kobaltkék kupából.

Erdélyi szerzők könyvei is helyet kaptak a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, egyebek mellett Bágyoni Szabó István Erdélyi hármasoltár című regénytrilógiáját, illetve Pomogáts Béla Történelmi látleletek című tanulmánykötetét mutatták be.

A 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon több mint 400 program, valamint 200 új kötet, 600 szerző, tudós és művész várta az érdeklődőket a Millenáris parkban, és rekordot döntött a látogatók száma is: több mint 60 ezren voltak kíváncsiak idén a rendezvényre. – Réthy Emese tudósítása.

néha az angyalok leveszik
a szárnyaik. A kuckójukban könnyezve,
piszkos fehérben ülnek hallgatag –
fojtó csendjük megnyugtat
téged

A fantasy valószínűleg a legősibb irodalmi eszköz arra, hogy a valóságról beszéljünk – vallja Ursula K. Le Guin nyomán a friss JAKkendő-díjas Fekete I. Alfonz, akivel készülő kötetéről, A mosolygó zsonglőrről, mesékről, legendákról, vajdasági irodalomról beszélgettünk.

Juhász Ferenc-emléknappal ünnepelte a Petőfi Irodalmi Múzeum a magyar költészet napját, József Attila születésnapját, ahol a rendhagyó irodalomóra, a képzőművészeti, irodalmi és zenés programok is helyet kaptak.

Április 13.-án zajlott a 2016-os JAKkendő díjátadó gálája a Trafóban. Fekete I. Alfonz A mosolygó zsonglőr című kézirata nyerte a versenyt, amely Gaborják Ádám JAK-elnök szerint ezúttal is szoros volt, a zsűrinek nem volt könnyű dolga – ezt az is jelzi, hogy a beígérthez képest csak pár hónapos csúszással tudtak eredményt hirdetni.

Istenhez ma
nincs lábjegyzetünk,
és annyi szépség
vesz minket körül,
de hiába, hisz
férfiak vagyunk,
s más az esztétikánk –

kis esernyő pálcikák szúrják át
a könyvek gerincét de csak betűkig
jutnak el nincs bennük elég erő

Költőnek lenni létforma – vallja Farkas Wellmann Endre, akivel a József Attila-díj apropóján A római disznó című legújabb verseskötetéről, városimpressziókról, az európai civilizáció hanyatlásáról, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiáról beszélgettünk.

Az én: ezúttal hiány a térben, míg
ő keresi önmagát, egész tömeg
tódul helyére, szinte csak ruhája
él már, ami benne van, csatatér.

Valaki homokot rág,
a többiek hullócsillagokat
gyűjtenek fogselyemnek.

Az alábbiakban két olyan vers olvasható – úgy hírlik, egy bizonyos Jakub al Muhadzser nevű középkori költő tollából –, amelyek eredetijét a fordítón kívül teremtett ember nem látta.

Szemet ha vet egy kódorgó leányra,
Gyepágyra lerántja, hogy szinte nyög a pázsit,
Ha megunta, máris ott a másik…
Így éri alkony, pirkadat.

Aztán lezuhant.
Arccal a kőre.
Sötétpiros vonalakat
szárított feketévé a Nap.

nélküled csak a végtelen szebb
hol az ember magára butulhat

Lélegzetem a szürke esti füst,
delírium-udvara van a Holdnak,
bordáimmal tüdőmön – élő üst-
dobon – játsszanak siratót a holtak.

„Nem lesz itt addig egy objektívebb, széles körű, normálisabb kánon, amíg ilyen megosztottság van, amíg párhuzamos szakmák vannak és nem szakma, amíg az ideológiák belerondítanak alkotók és művek megítélésébe” – Orbán János Dénessel legújabb regényéről, a 20 éves Előretolt Helyőrségről, az olvasóközpontú literatúráról és az utóbbi időben sokat vitatott Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft.-ről beszélgettünk.

A vágyakat szitálni tanulom,
feldolgozni, mint az állatok testét.
Hadd játsszanak vele gyerekek a gangon,
a rothadó húsnak később lesz szaga.

itt áll előttem egy esti töredék
a költőket megvilágítják a fáklyák
a Klauzál utca 30 előtt
zsoltárt írok egy gyufásdobozra
hát ennyi most

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. és az Előretolt Helyőrség Íróakadémia kiírta első irodalmi tehetségkutató pályázatait.
Az alábbiakban találják Intézményünk és irodalmi projektünk rövid bemutatását, valamint a pályázati kiírást.
További részletek, útmutatók olvashatók Intézményünk honlapján: www.kmtg.hu