-
Benyhe István
Janus Pannonius utolsó verse
Megpróbáltam, megtettem. Nincs már megmentő szavam. Köröttem mint sok tetem, fehér szirmok oszlanak, és a bölcs király szemében is közel már az alkonyat. -
Böszörményi Zoltán
Mint aki nem fut mindhiába
Tízmillió magyar szívet itthon, hárommilliót az elszakított országrészeken, kétmillió kivándorolt magyar szívét őrizem a szívemben. -
Keszthelyi György
A tűz nyelve
Nézd vissza azt a kaszinót,
lassított lejátszásban nézd vissza
a nyarat, a táncparkettet,
barátod hókuszpók-tekintetét,
merthogy román a magyarral,
mint sakkjátszmában a matt,
mint olaj a tűzre. -
Böszörményi Zoltán
Intimissimi
Milyen szépen hazudunk a világnak,
milyen mély meggyőződéssel magunknak is!
A valóság tetten ér bennünket, s felfegyverez,
ezernyi voltot sűrít ereinkbe a mutáló, képzelt sérelem. -
Lencsés Károly
Szőnyeg, majom, óralánc
eljön az idő, amikor a lyuk nem lesz egyéb, csak egy közönséges lyuk, ott állsz leszegett fejjel, és hallgatod a benned táguló semmit. -
Böszörményi Zoltán
Woodstock Boogie
Ötvenkét évvel ezelőtt, 1969. augusztus 15–18. között zajlott a legendás Woodstocki Fesztivál – három nap béke és zene –, amelyen harminckét előadó és zenekar lépett fel mintegy 500 000 néző előtt.
-
Király Csenge Katica
Tengertelen fény
A sirályokban túlteng az agresszió, kenyérmorzsákat lopnak az emberarcúaktól, és rendőrszerű a tekintetük. Egyesek szerint Krisztus is sirály volt. Előző életében, és berepülte a Jordán torkolatában a bíborszínű eget. -
F. Tóth Gergely
Ahol nem zsugorít a halálfélelem
Az időt érzed, a gyűrűd forog, mégis üres mindennapi feltámadásod. -
Viola Szandra
Nyers időt dagasztasz
Kikerekíti a pirkadatot
szelídítő lassúsággal,
jól látszik most,
a fény komplementer színe
a hazugság,
felsötétlik, elsápad,
holdalma. -
Bagdal Zoltán
Elnövés
mélység felett egyensúlyozol egy kötélen reszkető térdeid meginognak képzeletbeli szárnyaid hullatják tollaikat alattad félholt fák próbálják gyökereikkel felhasználni amit a rideg kőből még lehet az ég csillagos és mintha szédülne fel sem tudsz rá nézni patak csobog távolban – -
Viola Szandra
Talán sellő, talán kagylóhéj
A kagylók, mint mélyvízi virágok, kinyílnak a lábas alján, egészben maradt bors és galaxis. -
Nagy Milán László
Visszaszámlálás
Egyik sört bontom a másik után. A fejfájásom alábbhagyott, előkerült barátságos, fecsegő énem, a reggeli kínlódás távoli, az előttünk álló este egyre közelebb. -
Bánkövi Dorottya
A rigó nem hazudik
Kifelé nem vezetett, kivágtam hát magamból az összes élvezetet, múltból egy utolsó kertet, fátlan. -
Bíró Tímea
Ajtót nyit rájuk a félelem
nyitott tenyeredben mélyülnek az árkok
hullanak ki és be az emberek az éjszakák
besötétedett a gyümölcsben a magház
darazsak kopogtatják a villanykörte üveglapját
ne hagyd a szilánkokat a földben
félbevágná a bogártesteket
a sűrű szövetű menedéket
a szelíd halottak álmát -
Le Julianna Phuonghin
Éltél már tengerparton
A családi albumok véletlen idegenjeinek tekintetében,
a rémálmaid mélyén fekvő vagonok múltjában,
valahol két hibád közt,
egy menthetetlen élet ködjében.
Úgy keresed, mintha az életed függne rajta,
úgy várod, mintha már évek óta keresnéd a
sivatag közepén az oázist.
És végül túlnő rajtad, mint egy burjánzó sejt,
amin már nem lehet segíteni.
Égből zuhanó galamrajok tépték le az utolsót. -
Kopriva Nikolett
Itt nincsenek fekete erdők
az alföldi szél felszabdalta a tájat ledöntötte a falakat felkapta és elvitte az embereket -
Demeter Arnold
Mászófal az éj
Mászófal az éj, és benne a csillagokon először a Holdig jutok, melynek udvarában kóstolót tartanak.