A torzsalkodás, az inszinuáció, a szektás hisztéria-keltés, a politikai ármánykodások, az áttekinthetetlen szerelmi szálak, az árulás, a féltékenység. Az erős karakterek folytonos dominancia-küzdelme.

Vajon ki tudja ma már, honnan ered Friedmann Endre (és Friedmann Kornél) művészneve?

"De ha ők a költőt egy hegycsúcson állva képzelték, arccal a világegyetem felé, épp indulóban távoli csillagképek felé, előttem úgy jelenik meg, mint akinek tekintete a tűzhányó kráterébe mélyed, a Föld középpontja irányában, az anyagnak nem a távoli vége, hanem a másik vége felé. Úgy is lehetne fogalmaznunk: nem a világ vége, hanem a kezdete fele fordulva."

„Néró megnyalta volna a tíz ujját, ha tényleg ilyen verseket tudott volna írni” – mondta Szőcs Géza a Magyar Napló Könyvesboltban Farkas Wellmann Endre új verseskötetének bemutatóján. A szerzővel Erős Kinga beszélgetett, Néró és a mai költő szavait Lázár Balázs keltette életre.

Szőcs Géza Carbonaro verseiből olvas fel 2015. december 15-én, kedden, 17 órakor az Örkény István Könyvesboltban, ahol az Irodalmi Jelen bemutatja a költő 6-106 – Utazás tréfás rímekben Magyarországon és a világ körül című verseskötetét.

Szőcs Géza, vagyis Carbonaro Utazások tréfás rímekben Magyarországon és a világ körül című új verseskötetének egy-egy darabja sokáig ott cseng-bong bennünk – ezekkel a dallamos és szellemes költeményekkel ismerkedtünk meg a hétvégén a kolozsvári Bulgakov kávézóban.

Erdélyi irodalmi és kulturális folyóiratokról, Rejtő-mítoszokról, az egyéni előadóművészet helyzetéről, a falulíra varázsáról tudtunk meg újat a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron.

„…van legalább húsz magyar író, akik ha összehozzák ezt a díjat, bármelyikük, mekkora szenzációnak számítana, milyen ájult, elcsukló hangon fontoskodna a kórus, és magyarázná el a díj jelentőségét.” – Szőcs Géza válaszol Farkas Wellmann Endre újabb kérdéseire.

Utazás tréfás rímekben Magyarországon és a világ körül – ezzel a címmel jelenik meg hamarosan az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban Szőcs Géza gyerekeknek (és nemcsak) szánt verseskötete. A kötetben olvasható kis versek százegynéhány helyszínhez kapcsolódnak, melyek többnyire valóságosak, de akadnak köztük képzeletbeliek is. Ezekből válogattunk most egy csokorra valót.

Vajon hogyan alakul a huszadik század magyar irodalmának és zenés színpadának története, meg persze Kosztolányi Dezső és Csáth Géza pályája, ha ebben a balsorsot hordó 1910-es évben a Nemzeti Színház nem utasítja vissza Kosztolányi egy homéroszi inspirációjú színpadi játékát, amelyhez Csáth Géza írt kísérőzenét?!

„Még mindig olyan képzeteink vannak, mintha Marco Polo korában élnénk. Miközben hamarabb lehet eljutni Pestről Pekingbe, Xiamenbe, mint Szombathelyről Sepsiszentgyörgyre.” – Szőcs Gézával, a miniszterelnök főtanácsadójával Farkas Wellmann Endre beszélget.

Akiben működik az ítélőképesség, annak, ha a részletekkel nincs is tisztában, de a gépezet működését mindenképpen át kell látnia. Akiből meg hiányzik az objektív ítéletalkotás igénye és képessége, annak mit mondhatnék?

Olykor fölteszik nekem a kérdést: miféle bölcsességekkel nyertem meg a miniszterelnök bizalmát, hogy felkért főtanácsadójának (vagy más terminológiával: megbízottjának), mit tudhatok, amit más nem?

Amikor tizenöt lettem
Életem akkor kezdtem.

Az is eljött, hogy harminc
Azt mondtam semmi baj nincs.

Persze, hogy nyolcvanöt – bólint az ember –, legalább annyi. Hiszen a múltkor volt száz, nem igaz?

„S rögtön, hogy létrejő a lét:
az én-em a te-d s az ő-je
kilátogat a létbe
hogy magát felderítse
s a létbe beleszője”

A pilótafülkéből kizárt kapitány, aki a kabin ajtaján dörömböl, az utasok sikolyai közepette, miközben a zuhanófélben levő gép vészesen közelít a sziklás-havas hegyoldalhoz: olyan jelenet, amit profi légikatasztrófa-filmesek is sokért nem adnának.

A Szépség sem pillant tükörbe
míg Halál járja körbe-körbe.