Az én történetem, amelynek végül „Párban magányban” lett a címe, nem szexregény, de a maga – mint említettem – szikár, ám ütős stílusában képet próbál rajzolni arról, milyen egy leszbikus nő és egy szexuálisan félénk férfi együttélése; mely párkapcsolaton belül igénye a nőnek, hogy akár fondorlat árán is, de az ország legnagyobb költőjének a felesége legyen, a férj pedig, rettenetes betegségekkel harcolva, végül hálás a hitvesi gondoskodásért. Mi ez, ha nem regénytéma?

Illyés Gyula költői estje volt a legnagyobb szenzáció a Szepsi Csombor összejöveteleinek történetében. Mint mondani  szokás: " a csilláron is lógtak", s még az előadóterem előtti lépcsőházban is sokan szorongtak. 1980-ban pedig hat költő mondta el a verseit: Weöres Sándor, Károlyi Amy, Nemes Nagy Ágnes, Juhász Ferenc, Pilinszky János és Vas István. A névsor magáért beszél.

Több mint negyven éve járja a világot a magyar költészet  népszerűsítésének szolgálatába szegődött, nagyhírű kvartett: Gryllus Dániel Kaláka együttese. A körtáncba beállni mindig kész, s ehhez illően huszár óbester bajuszt növesztett Csák János nagykövet, valamint a Magyar Kulturális Központ meghívására ellátogatott Londonba az egész sor  hangszeren virtuóz két Gryllus-fivér: Dániel és Vilmos, az ukulele mestere, Radványi Balázs és a dalos ajkú bőgős, Becze Gábor.

Az ötlet jó. Amikor tavaszodni kezd, a londoni Victoria és Albert Múzeum egyik konferencia-termébe  minden évben összegyűjtik a világsajtó mintegy ötven londoni kulturális tudósítóját, hogy a múzeumi, színházi és zenei élet képviselői elmondják nekik, milyen kiemelkedő események várhatók a művészetek e fontos  metropoliszában.

Ritka véletlen, de olykor produkál ilyesmit az élet: a magyar humoros irodalomnak nagyjából egyidejűleg két Mikes Györgye volt, egy budapesti, aki 1929-től 1986-ig élt, (a fia, Majláth Mikes László a mai humoristák élvonalába tartozik), továbbá egy nála külföldön híresebb, a Londonba emigrált , aki éppen száz évvel ezelőtt, 1912. február 15-én született Siklós városában, és egy évvel túlélte azonos nevű kollégáját.

A koppánykodás helyére a másféle civilizáció elfogadása lépett, de annak a fenntartásával, hogy egy demokratikus társadalomban mindenkinek joga van ragaszkodni ahhoz a régi-régi kultúrához, amelyből származik. Az egyéniség egyensúlyát megbontó identitászavarról tehát nincs szó. – Sárközi Mátyás tárcája

​​​​​​​Leonardo da Vinci utánozhatatlan remekművet alkotott, de a megrendelő huzakodott a munkabér felett. Egy gyűjtő többet ajánlott, erre a művész eladta a képet busás áron, s nekilátott megfesteni a második változatot. Így került az egyik Sziklás Madonna a francia uralkodó tulajdonába, a másik pedig, a kápolnából Angliába.

Augusztus negyedikén, nyolcvanhárom éves korában befejezte földi létét Csokits János párizsi, londoni, müncheni, andorrai és tatai költő. Régivágású úriember volt, nagyműveltségű, pedáns, érzékeny, olykor borongó, más kedvében nyájas. Jelentékeny alakja a XX–XXI. századi magyar költészetnek.

1797 tavaszán Kisfaludyt szabadon bocsátották, a közeli Frejus kikötőjében szállt hajóra Itália felé. Még részt vett néhány csatában a rajnai hadsereg tisztjeként, majd hazatért birtokaira s régi szerelméhez Szegedy Rózához. – Sárközi Mátyás tárcája

​​​​​​​Nagy telitalálata volt a francia Gaetan Picon Korunk szellemi körképe című összeállításának a lefordíttatása és kiadása, mert ebből százával csempésztek be példányokat külföldön járók Magyarországra, megismertetve a hazai értelmiséggel a nyugati szellemi áramlatokat.

Bokor Pista különleges magyar emigránsnak számított Angliában, ugyanis megélt abból, hogy írt. Korábban már volt ilyesmire példa: Tábori Pál három különböző néven gyártotta a könyveit, hol az emberi butaság történetéről állított össze művelődéstörténeti tanulmányt, Ráth Végh István után szabadon, hol édesapja: a nácizmus áldozatául esett kitűnő rendőri riporter, Tábori Kornél bűnügyi anyagára alapozott krimiket helyezett el ponyvakiadóknál – Sárközi Mátyás tárcája

Élmény volt meglátogatni boltíves mennyezetű lakásában (amelyet, persze, elvett tőle az állam és kegyesen csak azt engedélyezte, hogy magas lakbér ellenében benne maradhasson), egyszerűen elegáns biedermeier bútorok között, szép porcelán csészékből teázgatva. Ebben a régi, sziklapincéjű házban vészelte át a második világháborúnak a Várban különös kegyetlenséggel lezajlott borzalmait is. – Sárközi Mátyás tárcája

​​​​​​​Tavalyelőtt együtt kávéztunk, és jó másfél órán át kiadósat beszélgettünk a londoni Soho bohém negyed egy olasz eszpresszójában a Parkinson-betegsége miatt  bottal is nehezen botorkáló, de élénkgondolkodású és jóhumorú Faludy Andrew-vel. Ott volt a nyakigláb, szemüveges unoka is, Faludy Sándor avagy Alexander, aki őszinte szeretettel és figyelemmel igazgatta apja előtt a csészét, hogy inni tudjon belőle a kávé kilötyögése nélkül.

​​​​​​​A Vörösmarty-emlékműnek két anekdotikus érdekessége van. Az egyik köztudomású lett, amióta a szobor elé odatettek egy magyar és finn nyelvű magyarázatot. Ez tudatja, hogy a mellékalakok közül a zászlóvivő diák tulajdonképpen egy jóképű finnt ábrázol, Yrjö Liipolát, aki 1904-től a szobrot alkotó Kallós Ede szobrásztanítványa volt. Liipola 1934-ig élt Magyarországon, nem csak szobrászkodott, hanem fordított is, finn nyelvre ültette át például Móricz Zsigmondtól a "Légy jó mindhalálig"-ot. – Sárközi Mátyás tárcája

Faludy György Kádár-versét véste emlékezetébe sok ezer magyar emigráns. A helytartóhoz szólt: Álnok vagy, szkizofrén, provinciális / s hazug. Opportunizmusod csigája / hány szovjet elvtárs nadrágján mászott fel ! / Rendszerint nem hiába.
Ez is jellegzetesen Faludy György-i, sanzon-szerű, zeneien lüktető költemény, ebben is vannak megragadó vizualitású képek, ez  az a hang, ami verseit oly népszerűvé tette széles körökben.

Szász Béla már a mikrofon előtt ült, és tanulmányozta a szövegét, nehogy bakit ejtsen. Vígan beléptem a stúdióba és rásomtam egyet a gongra. Béla összerezzent, arcából kifutott a vér. "Meg vagy őrülve?" – kiáltotta, mire végre szóhoz jutott.

​​​​​​​Lilienthal bácsi volt az egyetlen sakkozó, aki elmondhatta magáról, hogy Steinitz kivételével – bajnokságon vagy baráti parti formájában – megmérkőzött az összes világbajnokkal, Emanuel Laskertől Visvanathan Anandig. S legyőzte Laskert, Aljehint, Euwe-t, Botvinikot meg Szmiszlovot. Mi több: a kubai Capablancát is. José Capablanca a sakk császára volt, 1921-ben vette át Laskertől a koronát, és azt hirdette magáról, hogy őt senki nem tudja megverni. Éveken át még csak meg se szorították az ellenfelei. A Pestről jött Ligeti-Lilienthal a legkisebb félelem nélkül állt ki, helyesebben: ült le a táblához Capablanca ellen és egy pompás királynő-áldozattal beadta neki a mattot.

Egyesek felvetik a kérdést, helyet kaphat-e Ted Hughes egy katedrálisban? Ugyanis első felesége, az érte rajongó amerikai költőnő, Sylvia Plath a hűtlen félrelépéseitől összetörve öngyilkos lett. Ekkor elvette azt a nőt, Assia Wevill-t, akit Sylviánál már jobban szeretett. Ám Assia szintén megölte magát, és magával vitte a halálba kislányukat is. - Sárközi Mátyás tárcája.

​​​​​​​Sárkány István megbocsáthatatlan stiklit hajtott végre. Egy vietnámi hadihírt egyetlen kis jelző erejéig megmásított. Mindent nyolc példányban kellett legépeltetnünk ellenőrzés végett, és ezekből a legfelső kópiát vitte magával a stúdióba a zengő hangú hírbeolvasó. Az ominózus jelző csak ezen az oldalon szerepelt, ceruzával betoldva. "Húsz halottat veszített az éjszaka folyamán az amerikai csapatokkal szembeszálló vietkong." Ez állt hét oldalon. A nyolcadikon azonban ez: "Húsz hősi halottat veszített..." – Sárközy Mátyás tárcája.

Az Unió, bár kiírásában kifejezetten preferálta a csatlakozó új demokrációk múltfeltáró kulturális programjait, nem találta támogatásra érdemesnek Koestler-évünket. Ugyanúgy sikertelennek bizonyultak próbálkozásaink, hogy a magyar kultusztárcát és vezetőjét győzzük meg az egyedülálló lehetőségről.