-
Horváth Kornélia
Turczi István három regényéről
Turczi István számos regényt írt, egyebek között a Talmudot, a Minden kezdetet, a Marokkóban…-t, a Szeméremet, és a mind a ritmika, mind a történet- és szövegképzés szempontjából a szakirodalom által megalapozottan legkiemelkedőbbnek értékelt Deodatust.
-
-
Szilágyi-Nagy Ildikó
Emlékeim Prágai Tamásról
„a vizsgálódás nélküli élet nem embernek való élet”
(Platón: Szókratész védőbeszéde)
2015. augusztus 7.
A városok üszkösödött fekélyek a Föld testén. Hömpölyög a szennyes vízzel összekeveredett esővíz, a csatorna nem tudja elnyelni, és visszahányja. Ha nem aszfaltozna le az ember mindent, a talaj meginná a vizet.
-
„Ne add fel a reményt”
Villáminterjú Böszörményi Zoltánnal a Regál új megjelenése alkalmából
– Regál című regényed új kiadásának különös aktualitást adnak napjaink történései. Te magad milyen belső stratégiával vészelted át a menekülttábort, volt-e valami módszered, ami segített a talpon maradásban, túlélésben?
– A menekülttáborban nincsenek stratégiák, hiszen a véletlennek teszi ki magát minden ottlakó. Célok vannak, de ezek megvalósulása is a véletlenen múlik. Ami a legfontosabb, soha ne add fel a reményt, még akkor sem, ha minden ellened szól.
-
Böszörményi Zoltán: Regál
Könyvheti kedvcsináló 1.
A 93. Ünnepi Könyvhét alkalmából az Irodalmi Jelen bemutatja friss megjelenésű köteteit, valamint a művek szerzőit. Elsőként Böszörményi Zoltán Regál című regényét ajánljuk az olvasó figyelmébe.
-
Novák Valentin
Addig jár…
Mert a fentit mindig lenn kerestük! Semmi-hitekért tettünk esküt… Eldobozolt gerenda alatti csodákra legyintve; kacat-hit; -
Gáspár Ferenc
Veszélyes hely a Börzsöny
Csak mikor már remegtünk a félelemtől, akkor kezdtek el röhögni, és egymás után dobálták le a jelmezt magukról. Mint kiderült: a szokolyai bélyeggyűjtők voltak, akik megviccelték a városi népeket. De a doboló lány nem volt közöttük. -
Horváth László Imre
Sem emlék, sem varázslat
A szerző Radnóti Miklósról ír életrajzi regényt. Radnóti gyerekkora nyarait Déván töltötte, nevelőanyjának öccse és húga élt itt, öccse gazdatiszt volt egy nagyobb uradalomban. Ezek a vidéki élmények Radnótinak nagyon fontosak voltak, egyik önéletrajzi töredékében meghatározónak nevezi őket, költészetén is látszik, a táj szeretete, a bukolika leginkább innen jön (formailag merít később Vergiliustól). Erről szól ez a részlet, ami tisztelgés Erdélynek is, és némileg a művészetről szóló esszé is, legalábbis a második fele. A regény narrációjának lényege, hogy Radnóti születésekor meghalt ikertestvére mint kísértet követi végig életét, és ő meséli el (az ikertudat nagyon jellemző Radnóti lényére és művészetére). -
Verestóy Brigitta
Az alkohol hatása két néma gyerekre
2003-ban született Győrben. Jelenleg végzős a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumban, célja a Corvinus Egyetem gazdaságinformatikai szakja. Ez az első publikációja.
Nem beszéltünk egy nyelvet. Mármint szó szerint. Nem a legcsodásabb felállás, ha az ember a saját unokatestvérével akar diskurálni.
-
Varga Melinda
Nők, akik megtanultak könny nélkül sírni
Lőrincz P. Gabriella úgy gondolja, csak akkor tud hiteleset írni, ha igazat ír. Írásaiban végig jelen van a hite, a szoros kapcsolata az Istenével, ennek hiányában nem tudna alkotni. -
Ilyés Krisztinka
Bazsarózsa
Feri bácsi sose tiltakozott ellene, s bár nem ejtettünk szót az első találkozásunkról és a kavics-csobbanás hangjának szükségességéről, mindig örült, ha sikerült a bazsarózsákkal tompítani a benti hangzavart. -
Belegondolva
Reflexiók Vass Tibor írására
Az alábbi írások Lackfi János kreatívírás-kurzusán készült műhelymunkák, a hallgatók – és maga Lackfi János – Vass Tibor egy prózaversére reflektáltak, amely az összeállítás végén olvasható. -
Kővári Júnó
Tengered elől köddel takargatom magam
Parttalan óceán vagyok, se kezdetem, se végem, és ebben a végtelen mindenségben, támasz nélkül, elveszek önmagamban. -
Kövesdi Miklós
Csodára várva
Kiskőrös népe akkor már napok óta a jelekről suttogott. Hogy pontosan miféle jelekről, azt persze nem tudhatjuk, de hogy jeleknek lenniük kellett, az bizonyos. A nagy emberek születését mindig égi jelek előlegezik meg. Kiskőrös babonára fogékony lakói pedig mindenképpen felismerték ezeket a jeleket, ha nem is tudták maradéktalanul értékükön kezelni őket, és erősen megoszlottak a vélemények az üzenetüket illetőleg.
-
Bartis Attila
ENCYCLOPAEDIA sőt C H R O N I C A R A K O N C Z Y K A AZAZ, MINDEN IGAZ ÉS HASZNOS TÖRTÉNETNEK SZÉP RENDBE FOGLALÁSA ÉS VILÁGRA BOCSÁTÁSA
Rakonczay Bere János udvari másodpatikus és polihisztor által ráadásul komoly dokumentumokkal kiegészítve a főművel párhuzamos Appendixben (ez mind a cím, kéretik nem kurtítani. RBJ)
„Csak tiértetek szólok, hogy hasznotokra legyek, mint álmatlanság ellen a Rakonczay-féle barackos pirula, szerénységem szerepe népem történetében másodlagos, és ehhez akkor is ragaszkodni fogok, ha majd főpatikus leszek.” (ezt is én írtam, más tollával nem ékeskedem, mint egyesek…) -
Zsédely-Szabó Tímea
A megszólítás alapos minimálja
„Szilágyi-Nagy Ildikó Éjszakai megszólítás című, legújabb novelláskötete a kortárs magyar irodalmi minimalizmus legkellemesebb meglepetése.” – Zsédely-Szabó Tímea tanulmánya -
Smid Róbert
Szerző(dése)k, nevek és valami jó megkínzás
„A referencia mellett az újraírás kérdése is folyamatosan napirenden tartott kérdés Szilágyi-Nagy prózájában. Előtérbe kerül akkor, amikor a szereplők az egyik regényből a másikba vándorolnak.” – Smid Róbert tanulmánya Szilágyi-Nagy Ildikó köteteiről. -
Szilágyi-Nagy Ildikó
Lagzi
„Nem sikerült hazaérnem időre, ezért bosszúból behajtotta a kiskaput. Én a szokott módon, motorral mentem föl a lépcsőn, a kapun is így mentem át, de sajnos leszakítottam a szárnyát, mert hát az a gonosz asszony szándékosan behajtotta, hogy megtréfáljon. A térdem úgy beütöttem, hogy nem tudtam leszállni a motorról.” – Szilágyi-Nagy Ildikó novellája. -
Laik Eszter
Titkos járatok
„Különös műfaji „átúsztatásnak” lehettek tanúi, akik annak idején a költő Szöllősi Mátyás versgyűjteményei után első prózakötetét vették a kezükbe. Mert a szerző valóban olyan lágyan és simán mozdította el líráját a próza irányába Váltóáram című, 2015-ben megjelent novelláskötetével, mintha egy folyó sodrásában haladtak volna tovább a művek a maguk útján.” – Laik Eszter kritikája.
