-
Sántha Attila
Az én Istenem
Az én Istenem egy örök- mozgó, parányi kis motor, mely az elektronokat hajtja az idő végéig, és tovább. -
-
-
-
Ilyés Krisztinka
Kitépett fehér szív
Eltűntek a hattyúim, tisztáltalan az ég odafent, foltokkal teli, mint egy lehunyt szemfedélkupac, hová kerültem – nincs kiút innen, uram? Hall engem valaki? -
Ajlik Csenge
Vonattükörben mosolygó Isten
Patinás templomtornyok, Kósza fecskék, lassuló tájak, az ajtók a jobb oldalon nyílnak. -
Kovács Újszászy Péter
Alvóritmusok
Lépj a mező közepére, kedves.
Bokádat csodálja száz huncut pipacs.
Kába délutánom így lehetne teljes,
tekintetedre szomjazom. Itass! -
Lázár Balázs
Ha most kilőnénk magunk a pillanatból
Nekem már csak a cirkusz maradt: a csillogó manézs-magány, a soha fel nem növés illúziója, két bukfenc között is a belső mosoly, nevetésen feszülő kíntorna. -
Marton Réka Zsófia
Mindig csak azok a hegyek…
A hegyek felédmagasodnak, De árnyékot csak rám vetnek: -
-
Bánki Éva
A fénynek nincs története
Páncélok, csápok, szívek, látni nem látjuk őket, de a sóvárgásukat érezzük. Cikáz a halál közöttük, de mind élni akar, villódzni, osztódni, remegni. -
-
-
Fellinger Károly
Fehér nyírfák
Versreflexiók orosz festők műveire
A vakok Isten országából
jönnek.
Már szembenéztek
a Teremtővel. -
