Az Irodalmi Jelen novellapályázata 2018-ban

    Az Irodalmi Jelen novellapályázata 2018-ban

    Az Irodalmi Jelen folyóirat online felületének megújulása alkalmából novellapályázatot hirdet.

    A pályaművek esetében tematikai megkötés nincs, de terjedelmük nem haladhatja meg a 10 000 leütést (szóközöket beleszámolva). (A 10 000 jelnél hosszabbakat nem fogadjuk el!)

    A pályázatra kizárólag publikálatlan művek küldhetők be. Publikálatlannak minősülnek azok a művek, melyek sem könyvben, sem sajtóban, sem internet-közegben nem szerepeltek/nek.

    A pályázat jeligés és nevezési díjjal jár, egy pályázó egy jeligével csak egy művet küldhet be. (Egy pályázó többet is beküldhet más-más jeligével.)


    Nevezési díj (banki átutalással)

    • 2000 forint (Művészeti és Irodalmi Jelen Kft. – 1173 3089-2001 9220, OTP Bank);
    • vagy 30 RON (Occident Media Kft. – RO64 WBAN 2511 0000 0250 9984 – BC INTESA SANPAOLO);
    • vagy 10 euró (Occident Media Kft. – RO44 WBAN 2511 0220 0250 9984 – BC INTESA SANPAOLO) 

     

    A művek elbírálását a szerkesztőség tagjaiból álló zsűri végzi.


    Határidő és technikai feltételek

    Beküldési határidő: 2019. április 30.

    A pályaműveket az ij@irodalmijelen.hu e-mail címre kérjük beküldeni.

    A pályaműveket doc, docx formátumban, e-mailen kell elküldeni (csak ezeket fogadjuk el) a következő forma szerin:

    • Jelige
    • Cím
    • Szöveg

     

    A legjobbnak ítélt írásokból előzsűrizést követően választjuk ki a három díjnyertes alkotást. A zsűri fenntartja a jogot, hogy ha nem érkezik be egy adott díjkategóriára méltó mű, azt a díjat ne, illetve megosztva adja ki.

    A beérkező novellákat folyamatosan közöljük az Irodalmi Jelen online felületén.

    Szavazni is lehet rájuk, a legtöbb szavazatot elérők közönségdíjban részesülnek.

    Eredményhirdetés és a jeligék feloldása: 2019. május 31.

    A díjakat a 2019 júniusában Budapesten sorra kerülő Irodalmi Jelen-esten adjuk át.


    Díjak

    1. díj: 100 000 Ft

    2. díj: 75 000 Ft

    3. díj: 50 000 Ft


    Közönségdíj

    Könyvcsomag, illetve 1 éves Irodalmi Jelen-előfizetés.


    A folyóirat az eddigi nagy sikerű pályázataihoz hasonlóan antológiát tervez megjelentetni a legjobbnak értékelt művekből, a szerzők nevének feltüntetésével.

    Korábbi köteteink:

    • Kenguruk a körúton (2010)
    • Nyitott ajtók (2011)
    • A Gregorina-kanyar (2012)
    • Életszilánkok (2015)

    A díjátadásra 2019 júniusában, egy Irodalmi Jelen-est keretében kerül sor.

     

    Várjuk régi és új olvasóink műveit!

  • Jelige: ELEFÁNTORR – A show

    A tárgyalóban körben nagylemezek, reklámplakátok, ikonikus képek ízlésesen keretezve függtek a falakon. Már lassan kívülről fújta a sorrendjüket, annyit ült bent. Hosszú idő után lépett a tárgyalóba a stáb első embere, és leült az eltökélt férfivel szemben.
  • Jelige: Az inas – A városépítő inasa

    Fagyos eső szitált az Énok-beliekre, az első hó, míg gyalog a fogadóba tartott. Mikor hazaért és lement az alagsorba, Christinát szokás szerint ott találta a kályha melletti falmélyedésbe bújva. A lány előzőleg meggyújtott egy petróleumlámpát az asztalán, úgy várta őt. Jacob, aki máskor Elizabeth a lámpához ment, kezét az üveg köré tartotta és várta, hogy egész a válláig megborzongjon a hirtelen jött hőmérséklet változás miatt, és bár a kályha melletti kuckót Christina elfoglalta, de még így is gyorsan átmelegedett.
  • Jelige: Auguszt – Az én szüleim...

    ​​​​​​​– Az én szüleim öngyilkosok lettek, miután megszülettem - jelentette ki Bárány Botond, miközben Hadházi Sára melleit simogatta. Rendezetlen szobában ücsörögtek az ágyon, egy panelház negyedik emeletén.
  • Jelige: Álom – Gondolatok az éjszaka csendjében

    Valami van a levegőben. Mintha apró madárszárnyak csapkodását is hallanám. A szellő valahonnan egy rózsa illatát hozza felém, miközben már kopáran állnak a fák. Sötét van, egyedül állok az erkélyen, figyelem a várost. Persze ebben az órában csak egy-egy autó fénye tűnik fel, majd el a koromfekete éjszakában.
  • Jelige: Ébredés – Egyedül a felnőttek világában

    Megkondult a harang, amikor a templom felé ment anya és lánya. Komoly beszélgetésre invitálta a nő a gyermekét, tőle várt megoldást, de legalábbis egy igenlő vagy egy nemleges választ. Göndör, fekete haja zabolázatlanul omlott szemében, igyekezett a füle mögé rendezni tincseit. De túl ideges volt, keze reszketett, így feladta a küzdelmet.
  • Jelige: Grenouille – A művészúr

    ​​​​​​​Micheal Woody egy középszerű zongorista volt, legalább is ő így gondolt magára. Egészen kicsiny méretű koncerttermeket sem töltött meg általánosságban, hallgatósága pedig ugyan olyan kopáran távozott a teremből, mint ahogy jöttek. 
  • Jelige: Utánpótlás – Ivánka

    Átlagos nap virradt a kevés diákot számláló, családias karra. A másnapi doktori védésre már régen kiküldték a meghívókat. Sőt, hogy senkinek se kerülje el a figyelmét a díszterem faliújságjára is kifüggesztették, bár halvány kontúrjaival a többi fekete fehér lap között a kollázs egyszerű részévé olvadt.
  • Jelige:Luca – Weißék története

    ​​​​​​​Meleg nyári délután volt, és Weißék még mindig a kertben dolgoztak. Még a 4 éves Tomi is. Bálint gazda megkövetelte tőlük, hogy ha a nyilasok elől elrejti őket, akkor legalább dolgozzanak neki.
  • Jelige: Tündér – A festő

    ​​​​​​​Borult, szeles idő volt. Az eső bármelyik pillanatban elkezdhette szokásos dolgát: A zuhogást. De a festőnk mégis reménykedett.
  • Jelige: Menjél már – Gyere

    Áron az ujjait mélyen a hamuba tolta, finoman turkál a selymes halomban. Az egyszerű elme két világot tárt elé. Az egyikben a tüzet Ő  hagyta itt, mert még mindig olyan figyelmetlen hogy nem földeli el a rakást maga után. Egy másik kép szerint még nem is hagyta hátra, sőt, jelez.
  • Jelige: „Garadna19” – Rajzolj valamit

    ​​​​​​​Már hetek óta forgatta a fejében a gondolatot, hogy iskolába menet beszökik és szétnéz egy kicsit a botanikus kertben, ami úgy félúton volt a lakásuk és a suli között. Reggel jó korán ébredt, és gyorsan felöltözött.
  • Jelige: Amelie – Vigasz az élet után

    ​​​​​​​Amelie bizonytalanul lépett a kapu elé. Nem értette, mi is történik vele pontosan. A vakító fény miatt könnybe lábadt a szeme. Hunyorogva nézte amint a nagy, hatalmas kapu megmoccan és nyílni kezd.
  • Jelige: A tengerek istene – A görög IFA

    Poszeidon a görög tengerek Istene, szokásához híven, az egyik sziklán üldögél, a lemenő napot csodálva. Bár Isteni hatalmakkal van felruházva, az emberi érzések nagyon közel állnak hozzá. Poszeidon szeret a múltba révedni. A múltból pedig kijutott már neki bőven.
  • Jelige: Besenyő – Piros ragacs egy drága kabáton

    ​​​​​​​– Én vagyok, itt vagyok – lép a pulthoz a jóvágású srác, kezében kérdőn–vádlón a sorszámcetlit morzsolgatva. – Kidobhatja, nincsen már szükség rá.
  • Jelige: zsarátnok – Pavane

    Pinceétterem, egy langyos kora tavaszi este. Bágyadt világítás, félhomály mímel diszkrét atmoszférát. Modern zene lengedez, s most nem zavar, hogy test nélküli és üres. Sört iszom vodkával. Nem érdekel ezúttal, látnak-e így, mit szólnak, esetleg iszákosnak tűnök.
  • Jelige: DeSade – A kukkoló

    ​​​​​​​Ha lenne egy hozzám hasonlóknak kialakított csoport az anonim alkoholisták mintájára, akkor új tagként, röstelkedve a következő bemutatkozó-szöveggel kellene a többiek elé állnom: XY vagyok, patológiás kukkoló. Na nem mintha a nevem XY lenne, ezt a trükköt csak a névtelenségem érdekében alkalmaztam.
  • Jelige: Csendes – A dal

    Gyerekkorom álmatag mélyéből szól hozzám az a dal most is, amit néhány alkalommal hallottam annak idején, amikor a Bóbita utcán végiggurultam a biciklimmel. Az iszonyatos képre, mely hozzá társult sokáig, már alig emlékszem. Talán elástam magamban, vagy csak egyszerűen túl lettem rajta.
  • Jelige: Új élet – Fény a halál árnyékában

    Kellemes, meleg október végi nap volt. Az ablaknál álltam és bámultam a hulló faleveleket. Napok óta nem volt nyugtom, és fogalmam sem volt, hogy mitől. Reggel a kávénak nem volt jó íze, a cigim is valahogy keserű volt. Nem kötött le negyed óránál tovább semmi. Céltalanul pengettem fél délelőtt a gitáromat, mígnem feladtam és félretettem.

  • Jelige: Féreg – Szakítottunk

    Most szeretnék mesélni a kedvenc állatomról, a galandféregről. Taenia saginata. Milyen szép név. Úgy hangzik, mintha valami viktoriánus-kori grófnő neve lenne, és nem is a galandféreg latinul. Szeretném elmesélni, hogy kezdődött a kapcsolatunk, és hogy jutottunk el idáig.
  • Jelige: Desszert – Haspók Panni

    Panni szeretett olvasni. Legszívesebben leveleket bújt, amiből aztán mindig jött elég. Piros, sárga, zöld, barna, színes… Némelyiket ismerős írta, másokat ismeretlen. Panninak ez igazából mindegy volt. Kíváncsian vette szemügyre mindegyiket, akár többször is ugyanazt egymás után. Természetesen mindegyiket meg is válaszolta.