Az Irodalmi Jelen novellapályázata 2018-ban

    Az Irodalmi Jelen novellapályázata 2018-ban

    Az Irodalmi Jelen folyóirat online felületének megújulása alkalmából novellapályázatot hirdet.

    A pályaművek esetében tematikai megkötés nincs, de terjedelmük nem haladhatja meg a 10 000 leütést (szóközöket beleszámolva). (A 10 000 jelnél hosszabbakat nem fogadjuk el!)

    A pályázatra kizárólag publikálatlan művek küldhetők be. Publikálatlannak minősülnek azok a művek, melyek sem könyvben, sem sajtóban, sem internet-közegben nem szerepeltek/nek.

    A pályázat jeligés és nevezési díjjal jár, egy pályázó egy jeligével csak egy művet küldhet be. (Egy pályázó többet is beküldhet más-más jeligével.)


    Nevezési díj (banki átutalással)

    • 2000 forint (Művészeti és Irodalmi Jelen Kft. – 1173 3089-2001 9220, OTP Bank);
    • vagy 30 RON (Occident Media Kft. – RO64 WBAN 2511 0000 0250 9984 – BC INTESA SANPAOLO);
    • vagy 10 euró (Occident Media Kft. – RO44 WBAN 2511 0220 0250 9984 – BC INTESA SANPAOLO) 

     

    A művek elbírálását a szerkesztőség tagjaiból álló zsűri végzi.


    Határidő és technikai feltételek

    Beküldési határidő: 2019. április 30.

    A pályaműveket az ij@irodalmijelen.hu e-mail címre kérjük beküldeni.

    A pályaműveket doc, docx formátumban, e-mailen kell elküldeni (csak ezeket fogadjuk el) a következő forma szerin:

    • Jelige
    • Cím
    • Szöveg

     

    A legjobbnak ítélt írásokból előzsűrizést követően választjuk ki a három díjnyertes alkotást. A zsűri fenntartja a jogot, hogy ha nem érkezik be egy adott díjkategóriára méltó mű, azt a díjat ne, illetve megosztva adja ki.

    A beérkező novellákat folyamatosan közöljük az Irodalmi Jelen online felületén.

    Szavazni is lehet rájuk, a legtöbb szavazatot elérők közönségdíjban részesülnek.

    Eredményhirdetés és a jeligék feloldása: 2019. május 31.

    A díjakat a 2019 júniusában Budapesten sorra kerülő Irodalmi Jelen-esten adjuk át.


    Díjak

    1. díj: 100 000 Ft

    2. díj: 75 000 Ft

    3. díj: 50 000 Ft


    Közönségdíj

    Könyvcsomag, illetve 1 éves Irodalmi Jelen-előfizetés.


    A folyóirat az eddigi nagy sikerű pályázataihoz hasonlóan antológiát tervez megjelentetni a legjobbnak értékelt művekből, a szerzők nevének feltüntetésével.

    Korábbi köteteink:

    • Kenguruk a körúton (2010)
    • Nyitott ajtók (2011)
    • A Gregorina-kanyar (2012)
    • Életszilánkok (2015)

    A díjátadásra 2019 júniusában, egy Irodalmi Jelen-est keretében kerül sor.

     

    Várjuk régi és új olvasóink műveit!

  • Jelige: Problémamegoldás – Rigli

    A párom munkahelyi leveleivel tekertem a postára. Hogy ne neki kelljen elcaplatnia odáig a dermesztő hidegben, én bringával mégiscsak gyorsabban mozgok, meg különben is ráérek… Nem azért intéztem úgy az életemet, hogy a rengeteg szabadidőmmel mások rendelkezzenek, hogy bárkinek is szívességeket tegyek, volt nekem dolgom több is, mint elég, de az ember a kedvese kérését mégsem utasíthatja vissza.
  • Jelige: Prédikátor – A szeplőtelen

    Az emberek megbabonázva figyelték a füstölgő, fekete alakot, mely ámuló szemük előtt megelevenedett démonként lépett ki a lángok poklából, ahová szánták. Az első pillanattól gyűlölték. János gazda hozta a nyakukra, azt mondta, segítségnek a gazdaságba, de mindenki tudta, hogy csak felvágni akar vele
  • Jelige: Művelet – Ctrl-Alt-Del

    A macskánk mindig is fura dolgokat művelt. Nem olyasmikre gondolok, hogy éjszakánként kihúzkodja a fiókokat, kibányássza a tartalmukat, és befészkeli magát a mélyükre, hogy sokszor úgy bámul egy pontot a falon, mintha lenne ott valami, a frászt hozva ránk, vagy ha nem a szájízének megfelelő tápot kap, akkor azt épp úgy próbálja eltüntetni, mint amikor a piszkát ássa el, így adva a tudtunkra a véleményét… Nem.
  • Jelige: Múzsa – Idő

    Újév napján felhívtam Johny barátomat. Régen gyakrabban tartottuk a kapcsolatot, ifjakként közös álmokat dédelgettünk, de a hétköznapok nyűgei valahogy megritkították ezeket a beszélgetéseket. Csak amióta felfedeztük a VIBER-t, kezdtünk újra hosszabb, tartalmasabb diskurzusba. Én erőltettem. Nekem volt fontos. És nem magam miatt.
  • Jelige: Kaszanna – JUSS

    Kéjelegve tapasztotta a hátát a meleg cserépkályhához. Ki akarta élvezni ennek a mai reggelnek minden pillanatát. Ezt a kegyelmi állapotot. Nem is emlékezett, hogy mikor is volt ilyen templomi csend egy délelőtti órában. Talán csak akkor, amikor egyszer a megyei párt úgy döntött önhatalmúlag, bár roppant demokratikusan, hogy Karácsony első napját is munkában kell eltölteni.
  • Jelige: Baltazár – Bagdadig mezítláb

    Balthasar a nőket lenge-könnyű szatén és pamutfonalakból szőtt, a szivárvány minden színében pompázó selyem kelmékben szerette látni. Ez a nyugati országokban természetes, Bagdadban nem az. Balthasar első verseit Az ezeregy éjszaka legszebb meséinek háremhölgyei ihlették. Izgalmasnak találta a nők hosszú, fátyolszerű ruháit, a dús női idomok körül szenvedélyesen hullámzó anyagot, amely számára olyannak tűnt, mint a türkiz-zöld tenger. Bár a tengert még nem látta sosem, a szabadság ízét ismerte.
  • Jelige: Cyrano – Perverz indiánok nyara

    Már mindenki kijött, aki azon a gépen utazott. Izgulok a parkolásért. Itt Larnakában a parkolóőrök nem olyan agresszívek, mint Pesten, de ha kell, őket sem kell félteni. Már megpillantom. Közeledik. Nem úgy öltözködik, mint a hatvanas férfiak. Látom, ő is már messziről kiszúrt. Minden csak pénz kérdése! ahogy ő szokta mondani. Annak művésze, hogy az anyagiak bombácskáját mikor és hol dobja be.
  • Jelige: Misty – A könyvtár

    A könyvtár állott levegője telítette meg a tüdejét, ahogy megbabonázva haladt előre a végtelen mélység fölött meredező kőpilléren. Mezítelen talpai hangtalanul érintették a márványkőzetet, melynek darabjai minden lépése után a mélybe hulltak. A könyvtár polcai kicsiny, nonagon alakú helyiséget alkottak körülötte, fölötte az üvegkupolán át ragyogott rá a milliónyi csillag fénye, lefelé pedig a könyvespolcok végeláthatatlan sorai folytatódtak, rajtuk az eonok óta ott pihenő kötetekkel.
  • Jelige: HERMAN – Három csapás

    Gábor magába roskadva ült teherautója kiégett roncsa mellett. Mielőtt hívni tudta volna a tűzoltókat, mintha gúnyos női kacajt hallott volna, pedig közel s távol senki nem volt. Ez lett volna az első? De hiszen már fél évnél is több eltelt!
  • Jelige: Najád – Család álom folyam

    Meseszép Duna part, mint egy színes impresszionista kép. Zöldbe elfolyó moszatos kis mellékág. A vízbe vízinövények lógnak, fűzfák és égerfák ágait is sodorja a víz, amíg tudja. Édenkerti bizalom az egész tájon. Távolabb a nagy Duna-ág, melyen érdekes hajók jönnek messzi kikötők és rég elmúlt idők hírnökei.
  • Jelige: Azúr – Séta a végtelen felé

    Verőfényes, gyönyörű nyári nap volt. Júlia kinézett az iroda ablakán, - miközben fülében az Enigma dallamai csengtek-, és látta az égből leérkező csillogó napfénysugarakat, ahogyan szépen lassan mindent fénybe borítottak. Az égi örömtől a virágok hamarabb nyíltak, a madarak szebben csicseregtek, és az emberek is mintha sokkal kedvesebben mosolyogtak volna. Még a háztetők is szebben világítottak.
  • Jelige: Kilián – Nagyszünet

    A szemcsés mintájú műmárvány padló fényesre kopott a sok csúszkálástól. A hosszú folyosót vasalt üvegajtó zárta le, egyik oldalán tantermek, a másikon a belső udvarra nyíló ablaksor. A délelőtti nap besütött az épületbe. Üres volt az iskola júliusban, csak a gondnok dolgozott. A férfi egyik kezében fém szerszámosláda, a másikban feszítővas. A folyosó végén jobbra fordult, és megállt a mosdóknál. A napfény ide nem ért el, villanyt kapcsolt. A hiányos neonsor zümmögve vibrált.
  • Jelige: Sabots – Mekk Elek szerelme

    Ismét bedagadt a bokám, pedig csak a piacon voltam bevásárolni a vasárnapi ebédhez, amely szent családi összejövetel a házasságkötésünk óta, éppen negyvennégy éve. Fiatalok voltunk és mindent egyszerre akartunk. Dolgoztunk, tanultunk, színházba, moziba jártunk, szerettük a baráti beszélgetéseket és a népes házibulikat.
  • Jelige: Aries – Az áldott

    MENEKÜLÉS. Már megint mennie kell. Alig néhány hete dolgozik csupán ebben a hotelben, mégsem kockáztathat. Ha továbbra is marad, félő, hogy rátalálnak. Ha tegnap nem lett volna olyan meggondolatlan, most nem kellene azon aggódnia, hogyan tovább.
  • Jelige: Pontusz – Tétova szerelem

    Az asszony éppen hozzákezdett a rétes nyújtásához, amikor a telefon megcsörrent. Úgy döntött, hogy most nem veszi fel, mert már kezet mosott és az idő is sürgeti. A férje egy óra múlva hazaérkezik. Már odatette az asztalra a kimagozott meggyet, a ledarált mákot meg diót és a fahéjjal összekevert cukrot. Elhatározta, nem hagyja, hogy megzavarja bárki is legyen az. Majd hívjon később – gondolta.
  • Jelige: Gerle – Ikerlelkek

    Évekkel ezelőtt gyógykezelésen vettem részt egy számomra nagyon kedvelt fürdőhelyen. A három hét elég hosszú idő volt arra, hogy a kezelésekre várakozva, délutánonként vagy a hétvégeken a beutaltak elbeszélgessenek, megismerkedjenek egymással. Néha még tartós barátságok is születtek a részt vevők körében. Évekkel ezelőtt megismertem egy számomra misztikus történetet, amit ritkán hall az ember.
  • Jelige: Szofi – Győztes

    Este 9 óra. Télen ilyenkor csendes már a falu, senki se mászkál, a kiskapukat se igen zárják errefelé. A fiatal tanárnő szolgálati házának két utcafronti ablaka van. Ma is, ahogy három hónapja, csak az egyikből szűrődik ki fény. Éva már megvacsorázott, most ruhában fekszik a pléddel letakart heverőn. Oldalt fordulva könyököl, másik kezével egy könyvet lapozgat, bele-beleolvas.
  • Jelige: Lift – Tiszta ideg(en)

    Balogh ötvenes hivatalnok. Kizárólag elszabott öltönyben közlekedik, markához zsírtól fénylő műbőr táska tapad. Túlsúlyos, jobb lábára sántít, megállás nélkül izzad, a feje vörösebb, mint a nyári naplemente. Fejbúbjáról már elszökött a haj, ezért a maradékot egyik oldalon hosszúra növeszti, és a tincseket átfésüli a másikra. Vécét betöltő nyögései prosztatabántalmakról árulkodnak.
  • Jelige: Bejglikóma – Egy mondat vége

    Az egyik pillanatban csak az aszfalt sötétlik előttünk, aztán hirtelen az agancsokra vetül az autólámpa fénye, az úttest közepén áll, borzolja a nyakán a szőrt a szél, egyenesen ránk néz, mégse mozdul,
  • Jelige: Cimbalom – Tüntetés

    Koromsötét éjszakában állt meg a taxi a falu utolsó házánál. Az öregember egy pillanatra az előtte pásztázó reflektorra nézett, ami elvakította. Belépett egy víztócsába. A taxis nem oltotta el a lámpát, hisz ő is nehezen tájékozódott. Az öregasszony kiszállás közben a reflektorba nézett, őt is elvakította. Nagy toccsanással vízbe lépett.