- 2006 – Az örökbe tévedt idő (önálló verseskötet), Budapest, Közdok
- 2007 – KörüLYRAtlan (önálló verseskötet), Budapest, Közdok
- 2010 – Égi csöndrögök (önálló verseskötet), Budapest, Írmag Könyvkuckó
- 2010 – Emlékkatlan (prózák és versek), Budapest, Írmag Könyvkuckó
- 2011 – Szeretet pataka (prózagyűjtemény), Budapest, Írmag Könyvkuckó
- 2015 – Szünet a semmiben (versek), Arad, Concord Media Jelen kiadó
- 2021 – Árnyalhatóan, őrizetlenül (versek), Budapest, Kék-fehér Könyvkiadó
-
-
Vesztergom Andrea, Böszörményi Zoltán
Búcsúzó Balaton
Szonettkoszorú Böszörményi Zoltán: Balatoni szonett című versére
és óceánokon hiába jártam, hullámod nézett mindenütt szemembe, -
Szabad lélek, kötött forma
Beszélgetés Vesztergom Andreával
Mára „védjegyévé” vált kitűnő szonettkoszorúit egykor Lator László szigorú tolla javította. A kötött forma nála fegyelmező erő, egyébként pedig képes sok mindent „csakazértis” alapon véghez vinni: legyen az félmaraton, hegymászás vagy nehéz versformában komponálás. „Civilként” gyerekekkel foglalkozik, nagyon is felnőtt módra. Rajzolni viszont csak koalát tud, mint mondja, azt sem jól. – Vesztergom Andreával beszélgettünk.
-
Boldogh Dezső
Múltba kódolt kriptográfiák
Vesztergom Andrea költészetéről
Boldogh Dezső írása a hónap alkotója, Vesztergom Andrea költészetéről. -
Vesztergom Andrea
Csak emlékezz!
Szonettkoszorú Christina Georgina Rossetti Emlékezz című szonettjére
I.
Emlékezz rám, mikor már nem leszek,
Betűkbe forrt, de fennmaradt az elme,
Megannyi évet ébren áttelelve
Öleltek át a sürgető neszek.
A bú között öröm: soványka kis keszeg,
Bársony-álmon foszladó a kelme,
Szétszakadt darabja egybekelne,
Remény a nyár, mi réseket beszeg.
A némaság a végső félelem,
Mellyel annyiszor ha incselegtem,
Visszatolt a súlyos ismeretlen.
S ha lesz erő, mi innen eltörölne,
A kőbe vésve lelheted nevem,
Majd eltűnök messzi néma földbe.
-
Vesztergom Andrea
Örök nyarak
Örök nyarak
A parton átmosott rozsdaszín amorfok:
álmodtam róluk, hogy megannyi kőhal,
lélekvesztett, papír kalózhajót fog
az elfelejtett, régi úttörődal.
Vetítőbe fűzött megsárgult szalag.
Lehetne kép, de előhíva nem lett,
mint a kert végébe elkotort salak
ez is, több száz kópiányi mellett.
Sarokba támasztott ócska drótszamár,
csodálkozom, hogy el se lopta senki,
lilás vintage-dizájn lett azóta már, -
,,Ki verset ír, az egyszerre legyen / Kőmíves Kelemenné, s Kőmíves Kelemen.”
Villáminterjú az Irodalmi Jelen női szerzőivel Nemes Nagy Ágneshez fűződő viszonyukról, II. rész
Villáminterjú az Irodalmi Jelen női szerzőivel Nemes Nagy Ágneshez fűződő viszonyukról, II. rész
-
Üveggolyókkal játszik az ég
Szemelvények az ünnepi antológiából
„Lábujjaid újszülött ötösikrek.
Terrakotta törzsüket csókolom.
Tükrös gyöngyház-feje van mindegyiknek.
Hideg patak fut végig combodon.”
(Faludy György: XXXIV. Fülledt éjszaka, 2)
-
Kopriva Nikolett, Szabó Fanni, Vesztergom Andrea
Négyüregű a szív mindenki testében
Várhegy mögé zuhan a gömb,
valahol ott lakom, homályosan látok,
fekete ruháim elfüstölnek,
mire hazaérek. -
Böszörményi Zoltán, Vesztergom Andrea, Vörös István
Ma megnyílik a szelíd ég felettem
A megváltás egy örök pillanat - Az Irodalmi Jelen húsvéti szonettkoszorúja
-
Varga Melinda
Magántenger a csontégbolt alatt – Eszteró István, Simon Adri és Vesztergom Andrea versei
Eszteró István, Simon Adri és Vesztergom Andrea versei.
-
Irodalmi Jelen
Üveglélek –Vesztergom Andrea versei – videó
Vesztergom Andrea verseit Laik Eszter olvassa fel.
-
Irodalmi Jelen
Díjátadó felhőszakadás után
Az idei Könyvhéten is megrendeztük az Irodalmi Jelen díjátadóját, ahol vers, próza és esszé kategóriában vehették át a tavalyi év legjobbnak ítélt szerzői az elismeréseket. A baráti hangulatú díjátadó ezúttal nemcsak az irodalmi élet viharai, de a valóságos felhőszakadás elől is menedéket adott.
-
Irodalmi Jelen
Gradatamente – Vesztergom Andrea verse
s ahol az éggel végül összeér:
agyonmosott farmerszín a csipke -
Irodalmi Jelen
Egyfajta visszatérés vágya munkál bennem
Vesztergom Andrea bravúrosan bánik a kötött formával, leheletfinom költői képei, szokatlan, újszerű fogalmai, jelzői arra késztetik az olvasót, hogy a Szünet a semmiben című verseskötetét – amelyért Irodalmi Jelen költészeti díjjal tüntették ki az idei Ünnepi Könyvhéten – újra és újra fellapozza.
-
Irodalmi Jelen
Álomfogó – Vesztergom Andrea versei
„Álomfogó lebben a kilincsen,
az árnyak teste elnyúlt, úgy merül:
az alkonyra szederszínt terítsen
az éj, s lélegzik lustán, emberül.” -
Irodalmi Jelen
„Akik a történelmet alulnézetből figyelik, sosem látják egyben az egészet”
Gitárkísérettel is megszólaltak Szokolay Zoltán és Vesztergom Andrea versei az Írók Boltjában, az Irodalmi Jelen délutánján. A Bottal a fövenyre és a Szünet a semmiben című köteteket mutattuk be.
-
Irodalmi Jelen
A hónap alkotója – Zsizsa – Vesztergom Andrea novellája
Nyár elején furcsa dolog történt: a szőlők mögött az öreg, elhagyott mészégető telke mellett egyik napról a másikra építkezésbe fogtak. Legények dolgoztak, téglát hoztak, malteroztak, szinte pillanatok alatt felhúzták a falakat, rá a tetőt, s csakhamar egy nagyon takaros, fehér kis ház kerekedett az elhanyagolt, megüresedett telken.– Vesztergom Andrea novellája.
-
Irodalmi Jelen
A hónap alkotója – Tömegvonzás – Vesztergom Andrea versei
vagy eltéveszti, tócsa lesz a fűben,
és körülállják azok megrendülten,
kik megmenthették volna, volt idő,
lekésték mind. A fű majd újranő,
Vesztergom Andrea (Zirc, 1977) kortárs magyar költő.
Tizenkilenc éves kora óta él Budapesten, két gyermek édesanyja. Irodalommal gyermekkora óta foglalkozik, aktívan 2000 óta publikál. Sokáig a szociális szakma területén dolgozott, eredeti területe a gyermek- és ifjúságvédelem – főként autizmussal élő gyerekek között –, jelenleg pedagógus.
Első önálló verseskötete 2006-ban látott napvilágot Az örökbe tévedt idő címmel, majd ezt követte a KörüLYRAtlan című verseskötet, amelyben már a költészetét oly meghatározó szonettkoszorúk is szerepeltek.
A 2010. évi Ünnepi Könyvhétre jelent meg harmadik kötete, az Égi csöndrögök, amelyhez Benyhe János írt bevezetőt.
Innentől sorban jelentek meg új kötetei, illetve antológiákban közölték verseit.
Az Irodalmi Jelenben 2012-ben publikált először, azóta is állandó szerzője a folyóiratnak. 2016-ban Irodalmi Jelen-díjat kapott költőként. A 2015-ben megjelent Szünet a semmiben című verseskötetének (Irodalmi Jelen Könyvek) méltatása szerint „Kétségtelen, alanyi lírával van dolgunk, a versek azonban túlmutatnak az önkifejezésen, nem válnak naplószerű terápiaköltészetté, a személyesség az alkotások előnyére válik, a tematika miatt az olvasó gond nélkül magára szabhatja ezt a színes, leheletfinom verskosztümöt.” (Zempléni Ede: Bársonyos tónusú csend-ideálok, Irodalmi Jelen, 2017. január)
2019-ben a Magyar Írószövetség Az év versei 2019 című kiadványának egyik szerzőjeként részt vett a költészet napján megrendezett Versmaraton rendezvényén (a Petőfi Irodalmi Múzeumban).
Vesztergom Andrea költészetének egyik különlegességét jelentik a szonettkoszorúk: a szigorú verstani szabályok szerint megalkotott szonettciklusok utolsó darabja – egyúttal a „koszorú” alapja és tartóoszlopa – mindig az úgynevezett mesterszonett.
Kötetei:
