-
Varga Melinda
Erdők, fészkek, tengerek
Perszephoné virágaival álmodik, rétnek képzeli magát, ma sok piros mákszirmot terít szét a szél. -
Kégl Ildikó
A gyönyör legmagasabb foka
lángra kapott bennem és izzó égig érő lángnyelvein a nap pereméig sodort minket azon a titokzatos éjszakán -
Nagy Milán László
A hajnal felhasított szűzhártya
Nem ébredsz fel zajokra. Erdők mélyén, távol jársz. -
Iancu Laura
A nyugalom napján, akár a gerle
lelassul az idő, megnyúlik az utca, és egyik nap a másik után álmatlansággal térek haza, és egy leszek a bujkáló vadak között. -
Böszörményi Zoltán
Melled szelíden ringó, örök tavasza
Álmodjunk egymással,
vetkőztessük le a hegyet,
a völgyet, a rétet,
vegyük le egymás testéről
a gondok terhét,
mint ki könnyű ujjal érinti az idő bőrét. -
Szirony Brigitta
A nyár első napja
Gyermek vagyok. Szorongva várom, hogy visszagyere. Álmaimban együtt fürdünk esténként, valamit mesélsz. Sétálunk, a víz zúg, sós levegőt fúj orrunkba a szél. -
Halmosi Sándor
A túsztárgyaló halott
Ugyanúgy állni a hitványságok mágneses, sűrű mezejében, mint tű a sebben, elváltozás után. -
Szallós Kis Csaba
Peace, love, happy end
a madarak egyenlő társak az éggel bármikor itt hagyhatják ezt a hajnalkortyot -
Ilyés Krisztinka
Bomlásnak eredt a Föld
Bomlásnak eredt a Föld,
nincsen betevő falatja.
Száját összevarrták. -
-
Böszörményi Zoltán
A költő trófeái
Csak a csókban érzem ezeket az ízeket, a felbolydultság zűrzavarában, az imákban. S ha megláncolják is kezem, a szabadon száguldó gondolattal működik képzeletem, új világot teremthetek, új határt a fényűző szónak, dimenziót, látványt, fényességet a felém igyekvő szárnyalásnak. -
Báger Gusztáv
Betűk tenyészete, mondat-telep
Az ezerszemű látósejt, a minden mozzanatot dekódoló érzék egyetlen pillanatra megtorpan, kizárólag a költőre koncentrál, aki épp mereng, írja a verset, követi a hangok és a szavak rituális táncát, a kerti bimbózás lassú és lágy működését, a csókák profán idiómáját, május ölében parkok nyílását-csukódását, -
Vesztergom Andrea
Örök nyarak
Örök nyarak
A parton átmosott rozsdaszín amorfok:
álmodtam róluk, hogy megannyi kőhal,
lélekvesztett, papír kalózhajót fog
az elfelejtett, régi úttörődal.
Vetítőbe fűzött megsárgult szalag.
Lehetne kép, de előhíva nem lett,
mint a kert végébe elkotort salak
ez is, több száz kópiányi mellett.
Sarokba támasztott ócska drótszamár,
csodálkozom, hogy el se lopta senki,
lilás vintage-dizájn lett azóta már, -
Ilyés Krisztinka
Az első szerelem
Mózes Attila Üvegcsendélet című novellájára
Az első szerelem vacog, látszik a lehelete a hűvös várakozásban. -
Vass Tibor
A Szenti-medencében hallottam
Fecske sörei
Vass Tibor verse a hónap alkotójáról, Fecske Csabáról. -
Suhai Pál
Húsvéti dal
Ezer tükörben Ő fog vallatóra,
ölel keresztje, mostan is szorít.
Tar ág, arany levél kopár valója
termi halálom dús gyümölcseit. -
Csepcsányi Éva
Honvágy nagyszombaton
Nagyszombat éjjelén bükki bor villogott finoman metszett poharakban: sírni, sírni kellett, úgy hiányzott a haza.